Lábatlan gyík vs. Rövidszarvú kaméleon (Calumma brevicorne) jellemzői, táplálkozása és szaporodása – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Lábatlan gyík és Rövidszarvú kaméleon (Calumma brevicorne) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Lábatlan gyík
Anguis fragilis
A Lábatlan gyík lábak nélküli, kígyószerű testű gyík, amely főként erdőszéleken, tisztásokon és cserjésekben él. Kígyóval gyakran összetévesztik, de szemhéja, gyíkszerű feje és farokledobó képessége egyértelműen a gyíkok közé sorolja.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Rövidszarvú kaméleon (Calumma brevicorne) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Calumma brevicorne
A rövidszarvú kaméleon Madagaszkár közép- és keleti részének középmagas fekvésű erdeiben élő, kevéssé ismert faj. A hímek jellegzetes, rövid orrszarvat és nagy tarkói lebenyeket viselnek, miközben életmódjáról és állományairól a kutatók még viszonylag kevés adatot ismernek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Lábatlan gyík | Rövidszarvú kaméleon (Calumma brevicorne) jellemzői, táplálkozása és szaporodása |
|---|---|---|
| Tudományos név | Anguis fragilis | Calumma brevicorne |
| Testhossz | Testhossza általában 12–20 cm, farokkal 40–50 cm | 90–170 mm testhossz |
| Farok / egyéb méret | A farka hosszú, és veszélyben letörhet | – |
| Testtömeg | 20–100 g | – |
| Élettartam | Fogságban akár 54 évig is élhet | – |
| Elterjedés | Nyugat- és Közép-Európa, valamint a Balkán északnyugati része | Madagaszkár közép- és keleti része, kb. 900 m-en |
| Élőhely | Erdőszélek, tisztások, cserjések, láp- és ártéri erdők | Középmagas fekvésű, nedves montán erdők |
| Táplálkozás | Földigiliszták, meztelencsigák, rovarlárvák és más gerinctelenek | Főként rovarok és más apró ízeltlábúak |
| Aktív időszak | Többnyire reggel és alkonyatkor aktív | – |
| Társas élet | Általában magányos, nem kifejezetten territoriális | – |
| Szaporodási idő | Márciustól őszig aktív; októberben telelőhelyre húzódik | – |
| Utódfejlődés ideje | A vemhességre nincs egységes, fajszintű hazai adat | Tojásrakó; vemhesség nem alkalmazható |
| Utódok száma | Augusztusban vagy szeptemberben 2–12 utód születik | A fészekalj mérete nem kellően ismert |
| Utódgondozás | A nőstény az utódokat nem gondozza | A tojásrakás után nincs ismert szülői gondozás |
| Pihenőhely | Korhadó farönkök, kövek, gyökerek és rágcsálójáratok | Fák és erdei növényzet ágai között |
| Érzékelés | Szemhéja van; szaglását és kémiai érzékelését is használja | Mozgatható szemek; pontos érzékelési adatok hiányosak |
| Hangadás | Jellegzetes hangadásáról nincs megbízható adat | – |
| Mozgás | Lassan mozog, felmelegedve gyorsan menekülhet | Ágakon kapaszkodva, mászva közlekedik |
| Ökológiai szerep | Gerincteleneket fogyaszt, így a talajközeli táplálékhálózat része | Ragadozóként apró ízeltlábúakat fogyaszt |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon főként a Dunántúlon fordul elő | Magyarországi természetes előfordulása nem ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.