Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Sarki réce – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Sarki réce
Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Anas acuta
A nyílfarkú réce északi féltekei vonuló vízimadár, amely Eurázsia és Észak-Amerika északi térségeiben költ, telelőterülete pedig délebbre húzódik. Magyarországon főként átvonuló és telelő faj, de kisebb számban költőként is előfordul.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Sarki réce
Polysticta stelleri
A Sarki réce sarkvidéki tengeri réce, amely Oroszország és Alaszka tundráin költ, majd hosszú vonulás után sekély tengeri vizeken telel. Állománya világszerte csökken, ezért a faj sérülékeny természetvédelmi helyzetű.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Nyílfarkú réce (Anas acuta) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Sarki réce |
|---|---|---|
| Tudományos név | Anas acuta | Polysticta stelleri |
| Testhossz | 51–66 cm | Jellemzően: 40–46 cm |
| Farok / egyéb méret | A hím középső faroktollai hegyesek és megnyúltak | – |
| Testtömeg | Hím: 700–1100 g; tojó: 500–900 g | Átlagosan: körülbelül 0,9 kg |
| Élettartam | – | A legidősebb ismert vad példány 23 évig élt. |
| Elterjedés | Eurázsia és Észak-Amerika északi részei; délen telel | Az északi sarkvidéken, Oroszországban, Alaszkában és a telelő tengereken. |
| Élőhely | Sekély tavak, mocsarak, lagúnák, folyóárterek és elöntött földek | Költéskor parti tundralápok és sekély tavak; télen sekély tengeri vizek. |
| Táplálkozás | Magvak, vízinövények, gabona és vízi gerinctelenek | Főként gerinctelenek: rákok, kagylók, csigák és rovarlárvák. |
| Aktív időszak | Nappal aktív | Nappal és alkonyatkor is aktív lehet. |
| Társas élet | Vonuláskor gyakran csapatokban | Teleléskor és vedléskor nagy, sűrű csapatokat alkot. |
| Szaporodási idő | Tavasszal és ősszel vonul; részben telelő faj | Május–júniusban érkezik a költőhelyekre; ősszel délre vonul. |
| Utódfejlődés ideje | kotlás 22–24 nap | A tojások költési ideje körülbelül 24–26 nap |
| Utódok száma | Általában 6–12 tojás | Általában 5–8 tojást rak. |
| Utódgondozás | A tojó kotlik és vezeti a fiókákat | A nőstény kotlik és vezeti a fiókákat; a hím korán elhagyja a költőterületet. |
| Pihenőhely | Fűvel bélelt, talajon kialakított rejtett fészek | Fészkét füves tundrán, sekély tavak és vízállások közelében rejti el. |
| Érzékelés | Jó látás és fejlett térbeli tájékozódás | A látása fontos a csapat mozgásának és a víz alatti táplálék keresésének. |
| Hangadás | A hím sípoló hangja, a tojó rekedtes hápogása | Halk, rekedtes károgó és csattogó hangokat ad. |
| Mozgás | Erős repülő; úszik és szárazföldön is ügyesen mozog | A partok és a jégmentes vízi utak mentén vonul; akár 4800 km-t is repülhet. |
| Ökológiai szerep | Sekély vizek növényevő és gerinctelen-fogyasztó récéje | A sekély tengeri táplálékhálózat és a tundrai kisvizek állapotának jelzőfaja. |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeres átvonuló és telelő, kisebb számban költő | Magyarországon ritka kóborlóként fordult elő, rendszeres állománya nincs. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.