A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Csupasz fej, fénylő tollazat
A tarvarjú fekete, fémesen csillogó tollazatú íbisz. Feje és arca tollatlan, bőre vöröses, hosszú csőre lefelé hajlik, nyakán pedig bozontos tollgallér látható.
Sziklák lakója
Költőtelepeit meredek sziklafalakon és párkányokon alakítja ki. Táplálékát többnyire nyílt, száraz területeken keresi, ahol csőrével a talajt és a köveket kutatja át.
Kolóniában érzi jól magát
A faj társas életű, és a költéshez is kolóniára van szüksége. A párok együtt nevelik fiókáikat, miközben a telepen belül a szomszédos párok jelenléte is fontos a viselkedésükhöz.
Vészesen megfogyatkozott állomány
A tarvarjú történelmi elterjedése Európát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet is érintette. Ma a vadon élő állomány zöme Marokkóban található, a visszatelepítési programok pedig több országban próbálják helyreállítani a faj európai jelenlétét.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Marokkó, Szíria, Eritrea, Jemen; vonuláskor Jordánia és Szaúd-Arábia.
A tarvarjú történelmi elterjedése Észak-Afrikától Európán át a Közel-Keletig húzódott. Ma a fő vadon élő állomány Marokkóban él; Szíria költőállománya kritikusan megfogyatkozott, Eritrea telelőterületként, Jordánia és Szaúd-Arábia rendszeres vonulási területként szerepel, Törökországban pedig visszatelepített állományt tartanak nyilván.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; táplálékát főként nyílt, száraz területeken keresi.
Hogyan él?
Kolóniákban költő, társas madár; a párok a telepen belül együtt élnek.
Hogyan mozog?
Rövid és hosszú távú vonulásra is képes; a költőhely és a telelőterület között mozog.
Mivel táplálkozik?
Rovarokat, lárvákat, férgeket, kisebb gerinceseket és más talajlakó állatokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, eteti és védi a fiókákat.
Ember közelében
Vadmadárként ne közelítsd meg; a költőtelepeken a zavarás komoly kockázat.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyvesztés, zavarás, üldözés, mérgező növényvédő szerek és kis állomány.
Mikor találkozhatsz vele?
Marokkó; Magyarországon nem rendszeres faj
Január · Jelen van
A marokkói állomány egész évben a sziklafalak és a közeli nyílt táplálkozóterületek környékén tartózkodik.
Február · Költési időszak
Megkezdődik a költési időszak: a párok sziklapárkányokon készítik elő a fészket.
Március · Költési időszak
A párok általában ekkor rakják le a 2–4 tojást, és megkezdik a közös kotlást.
Április · Költési időszak
A kotló madarak a sziklafalakon ülő kolóniákban figyelhetők meg; a fiókák kelése fokozatosan megindul.
Május · Költési időszak
A fészekben fejlődő fiókákat mindkét szülő táplálja, miközben a kolónia a sziklafalon marad.
Június · Költési időszak
A nagyobb fiókák a fészek szélén mozognak, és a hónap végén megkezdődhet a kirepülésük.
Július · Jelen van
A frissen kirepült fiatalok a kolónia közelében maradnak, és a nyílt területeken együtt keresnek táplálékot.
Augusztus · Jelen van
A csapatok nappal rovarokat, férgeket és kisebb gerinceseket keresnek a félsivatagos élőhelyeken.
Szeptember · Jelen van
A tarvarjak nagyobb csoportokban mozoghatnak a költősziklák és a táplálkozóhelyek között.
Október · Jelen van
A nyílt, rövid füvű területeken gyalogosan kutat táplálék után, gyakran társaságban.
November · Jelen van
A kolóniák tagjai közösen használják a sziklafalakat pihenő- és éjszakázóhelyként.
December · Jelen van
A téli időszakban is a marokkói költőterületek közelében figyelhető meg, nappali aktivitással.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Tarvarjú
A tarvarjú kifejlett példánya fényes, zöldes-lilásan csillogó fekete tollazatú, arca és torka kopasz, vöröses, a tarkóján pedig hosszú tollbóbita látható. A hím valamivel nagyobb és hosszabb, erősebb csőrű lehet, de a nemek terepen nem különíthetők el biztosan; a fiatal madár feje szürkés tollú.
Déli tarvarjú
Geronticus calvus
A déli tarvarjú kifejlett madarának feje és felső torka szintén kopasz, de a fejtető erősebben domborodik és vörös, arca világosabb, fehéres. A fiatalok tompább színűek, irizáló fényük kevésbé feltűnő, csőrük pedig fakóbb.
Tarvarjú
A kifejlett tarvarjú jóval nagyobb, teljesen fekete, fémesen csillogó tollazatú, arca és torka kopasz, csőre hosszú és vöröses. A fiatal tarvarjú feje szürkés tollú, de a teste továbbra is nagy és sötét.
Batla
Plegadis falcinellus
A batla kisebb termetű, feje és nyaka tollas, kifejlett tollazata gesztenyebarna és lilásan fénylő. Fiatalon barnásabb, és sem a kopasz vörös arc, sem a tarvarjú jellegzetes tarkóbóbitája nem látható.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 2–4 tojásból áll. A hím és a tojó felváltva kotlik, és közösen őrzi a sziklapárkányon lévő fészket.
Fészekben fejlődés
A fiókák a fészekben fejlődnek, és mindkét szülő táplálja őket. Tollazatuk fokozatosan alakul ki, miközben egyre többet mozognak a fészek körül.
Fészekelhagyás
A fiókák ekkor hagyják el a fészket vagy annak közvetlen környékét; a pontos idő egyedenként és a költőkolóniánként eltérhet.
Repülés és önállósodás
A fiatalok a kirepülés után is a kolónia közelében maradnak, és a szülőktől tanulnak táplálékot keresni. Teljes önállósodásuk nem az első repüléssel következik be.
Miért tar, ha nem varjú?
A neve a csupasz fejtetőre utal, a varjakhoz azonban nem tartozik közeli rokonságba: az íbiszfélék családjának tagja. A hasonlóság főként a sötét tollazatra és a magyar névben szereplő madárnévre korlátozódik.
A fej tollatlan bőre a felnőtt madarak jellegzetes bélyege, amely a faj felismerését távolról is megkönnyíti. Magyarországon a tarvarjú neve régi nyelvi emlékekben is felbukkan, de történelmi itteni előfordulása nem tekinthető teljes bizonyossággal igazoltnak.
Egy különleges vonuló útvonal
A Közel-Kelet egykori állománya hosszú távú vonulást végzett a szíriai költőhelyek és a kelet-afrikai telelőterületek között. A műholdas követések megmutatták, hogy a madarak a Vörös-tenger térségének útvonalait is használhatták.
Ez a vonuló populáció különösen érzékeny volt a veszélyekre, mert több országon haladt át, így sokféle élőhelyi és emberi hatás érhette. A keleti állomány visszaesése jól példázza, hogy egyetlen vonulási útvonal vagy telelőhely elvesztése milyen gyorsan megingathat egy kis populációt.
A kolónia szerepe a költésben
A tarvarjú nem egyszerűen párban élő madár: a sikeres költéshez a fajtársak közelsége is fontos. Állatkertekben megfigyelték, hogy a magányosan vagy csupán egyetlen párként tartott madarak gyakran kevésbé mutatnak költési viselkedést.
A természetben a szülők közösen gondozzák a tojásokat és a fiókákat, miközben a kolónia sziklafalai közös védelmet is nyújtanak. A fiókák kirepülés után fokozatosan tanulják meg a táplálékkeresést és a csoportos mozgást.
Kérdések és válaszok
Hol él ma a tarvarjú?
A vadon élő tarvarjak legfontosabb fennmaradt állománya Marokkóban található, ahol egész évben jelen lévő költőtelepek élnek. Kisebb, visszatelepített állomány található Törökországban, a faj pedig korábban Szíriában is költött. A Közel-Kelet egykori madarai vonuláskor Jordániát és Szaúd-Arábiát is érintették.
Miért veszélyeztetett a tarvarjú?
A faj állományát az élőhelyek elvesztése és romlása, az emberi zavarás, az üldözés, a mérgező növényvédő szerek, valamint a kis állományméret veszélyezteti. A vonuló madarak több országon haladnak át, ezért útvonalukon és telelőterületeiken is érhetik őket kockázatok. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió kritikusan veszélyeztetettként tartja nyilván.
Mekkora madár a tarvarjú?
A tarvarjú testhossza általában 70–80 centiméter, egy jellemző kifejlett példány hossza körülbelül 76 centiméter. Tömege nagyjából 0,8–1,4 kilogramm között mozog. Fekete, fémesen csillogó tollazata, hosszú lefelé hajló csőre, valamint tollatlan vöröses feje jól felismerhetővé teszi.
Mit eszik a tarvarjú?
A tarvarjú főként a talaj felszínén vagy a talajban élő állatokat fogyasztja. Táplálékában rovarok, rovarlárvák, férgek, pókok, kisebb hüllők, kétéltűek és kisemlősök is szerepelhetnek. Nyílt, száraz területeken gyalogolva keresgél, csőrével a talajt és a kövek közötti réseket vizsgálja át.
Hol költ a tarvarjú?
A tarvarjú meredek sziklafalakon, sziklapárkányokon és hasonló, nehezen megközelíthető helyeken költ. Fészkét kolóniában, más párok közelében építi, mert a társas élet a faj természetes viselkedésének része. Állatkertekben mesterséges sziklafalakon is rendszeresen költ, ha megfelelő társas környezet áll rendelkezésére.
Vonuló madár-e a tarvarjú?
A faj viselkedése állományonként eltérhet. A marokkói populáció főként helyben maradó, míg a Közel-Kelet egykori állománya hosszú távú vonulást végzett a költőhelyek és a kelet-afrikai telelőterületek között. A vonuló madarak útvonalán Jordánia és Szaúd-Arábia is fontos átmeneti térség lehetett.
Költ-e a tarvarjú Magyarországon?
A tarvarjú régi magyar neve és történeti említései alapján felmerült, hogy korábban Magyarországon is előfordult vagy költött. Ezt azonban a modern magyar madárfaunisztikai adatok nem igazolják egyértelműen, ezért a faj nem tekinthető bizonyítottan hazai költőmadárnak. Fogságban vagy állatkerti környezetben természetesen találkozhatsz vele.
Hogyan segítik a tarvarjú megőrzését?
A természetvédelmi programok a költőtelepek védelmére, az emberi zavarás csökkentésére, a fogságban történő tenyésztésre és a visszatelepítésre épülnek. Fontos a vonulási útvonalak és a telelőterületek megóvása is, mert a faj több ország ökológiai viszonyaitól függ. A programok eredményességét rendszeres számlálással és egyedi jelöléssel követik.
