A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Tüskés páncél, megtévesztő külső
A tüskés ördög testét nagy, kúpos pikkelyek és tüskék borítják. A tüskék többsége nem csontos, mégis nehéz prédává teszi a gyíkot, mert a ragadozó nehezen tudja megragadni.
Színezete a környezetéhez igazodó barnás, sárgás és olívás árnyalatokból állhat. Testszíne a hőmérséklettel is változik, ezért reggel sötétebbnek, a melegebb délutáni órákban világosabbnak látszhat.
A sivatag hangyafalója
Tápláléka szinte teljes egészében hangyákból áll. Hosszú, ragadós nyelvével gyorsan szedi fel a rovarokat, fogai pedig a kemény kitinvázú zsákmány feldolgozásához alkalmazkodtak.
Naponta sok hangyát fogyaszt, ezért mozgása részben a hangyák elérhetőségét követi. Nem rohan a zsákmány után: lassan halad, és útközben szedegeti fel a bolyok közelében mozgó rovarokat.
Víz a bőr barázdáiban
A bőrén futó apró barázdák kapilláris hatással vezetik a nedvességet. Ha nedves homokra áll, a víz ezekben a keskeny csatornákban a szája felé halad, így a gyík ivás nélkül is vizet juttathat a szájához.Ez a megoldás különösen hasznos a sivatagban, ahol ritkák a nyílt vízforrások. Harmatból, eső után nedves homokból és a felszínre tapadó vízből…
Lassan jár, mégis nagy területet használ
A tüskés ördög jellegzetesen ringó, lassú járással közlekedik. Ez nem ügyetlenség: a feltűnő, szaggatott mozgás és a színezete együtt segíti, hogy a sivatagi háttérbe olvadjon.
Nem mindig marad egy kis körzetben. A párzási időszakban és a hangyák keresésekor nagyobb távolságokat járhat be, miközben pihenőhelynek cserjéket és sekély üregeket használ.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Ausztrália száraz és félszáraz belső vidékei.
A tüskés ördög Ausztrália száraz és félszáraz belső területeinek őshonos faja. Rendszeres természetes előfordulása Nyugat-Ausztrália, a Northern Territory, Dél-Ausztrália és Queensland szárazabb részeire terjed ki; más országban nem őshonos.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív. Ősszel és augusztustól decemberig mozog a legtöbbet, a szélsőséges hőséget és hideget védett üregben vészeli át.
Hogyan él?
Többnyire magányosan él, nem tart fenn kizárólagos territóriumot. A párzási időszakban nagyobb távolságokat is bejárhat.
Hogyan mozog?
Lassan, jellegzetesen ringó járással közlekedik. Hangyák keresése és párkeresés közben félsivatagi területeket jár be.
Mivel táplálkozik?
Szinte kizárólag hangyákat eszik. Hosszú, ragadós nyelvével fogja meg őket, fogazata pedig a kemény rovarokhoz alkalmazkodott.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény 3 - 10 tojást rak egy ásott tojásrakó üregbe, majd betemeti. A kikelő fiatalok önállóak.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre, mérge nincs. Tüskés külseje ellenére lassú és békés gyík, de feleslegesen ne fogd meg.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Mi veszélyezteti?
A rókák és a betelepített macskák valószínűleg zsákmányolják. Élőhelyét a betelepített állatok, a legeltetés és a növényzet átalakulása is ronthatja.
Hogyan iszik egy tüskés gyík?
A tüskés ördög vízhez jutása nem egyetlen látványos ivásból áll. A nedvesség a lábán, a hasán és a test más részein található barázdákba kerül, majd a keskeny járatokban a kapilláris hatás a száj felé húzza.
A rendszer eső után különösen hatékony, amikor a gyík nedves homokon áll. A jelenség azért fontos, mert a faj száraz élőhelyeken él, ahol a nyílt víz ritka és kiszámíthatatlan. A bőr tehát nemcsak páncélként, hanem vízgyűjtő felületként is működik.
Miért nem csontosak a tüskéi?
A tüskés ördögöt sokan páncélos gyíknak képzelik, de tüskéinek többségét nem csont, hanem módosult bőr és pikkely alkotja. Ez könnyű, mégis hatékony védelmet ad, mert a ragadozó nehezen tud biztos fogást találni rajta.
A nyakon lévő nagy tüskés púp és a fej mögötti kiemelkedések megtéveszthetik a támadót, aki nem tudja könnyen eldönteni, hol van a gyík feje. A védelemhez az álcázás is hozzájárul: a test körvonalát a tüskék megtörik, a színek pedig illenek a homokos háttérhez.
A nőstények nagyobbak, és ez a szaporodásban is számít
A nőstények rendszerint nagyobbak és nehezebbek a hímeknél. Ez a különbség a tojások kialakításakor különösen jelentős, mert a nősténynek a saját szervezetében kell előállítania és hordoznia a tojásokhoz szükséges tápanyagokat.
A tojásrakás után testtömege rövid idő alatt jelentősen csökkenhet. A nőstény ezután egy külön tojásrakó üreget ás, abba 3 - 10 tojást helyez, majd gondosan betemeti a nyomokat. A kikelő fiataloknak már önállóan kell táplálékot és menedéket találniuk.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a tüskés ördög?
A tüskés ördög kizárólag Ausztráliában őshonos. Az ország száraz és félszáraz belső vidékein fordul elő, homokos síkságokon, spinifexfüves sivatagokban és száraz cserjésekben. Elterjedése Nyugat-Ausztráliától a Northern Territory területén át Dél-Ausztrália és Queensland szárazabb részeiig húzódik. Sziklás, kemény talajú élőhelyeken ritkább.
Valóban tüskékkel védekezik?
Igen, a testét borító kúpos tüskék fontos védelmet jelentenek. A tüskék többsége nem csontos, mégis megnehezíti, hogy egy ragadozó biztonságosan megragadja vagy lenyelje. A nyakán lévő nagy tüskés púp és a feji kiemelkedések a test körvonalát is megtörik. A védekezést az álcázó színezet és a lassú, nehezen követhető mozgás egészíti ki.
Hogyan jut vízhez a sivatagban?
A tüskés ördög bőrének apró barázdái a nedvességet a szája felé vezetik. Ha eső vagy harmat után nedves homokra áll, a víz kapilláris hatással elindul ezekben a keskeny csatornákban. A gyík így a felületére kerülő vagy a talajból felvett vizet is hasznosíthatja. Ez különösen fontos olyan élőhelyeken, ahol kevés a tartósan elérhető nyílt víz.
Mit eszik a tüskés ördög?
A tüskés ördög tápláléka szinte kizárólag hangyákból áll. Lassú járással követi a hangyák mozgását, majd hosszú, ragadós nyelvével gyorsan felszedi a közelben haladó rovarokat. Fogazata a kemény kitinvázú zsákmányhoz alkalmazkodott. Táplálkozása ezért szorosan függ a hangyafészkek és a hangyák szezonális aktivitásának eloszlásától.
Mekkora a tüskés ördög?
A kifejlett tüskés ördög fej-törzs hossza jellemzően körülbelül 9 centiméter, a teljes hossza a farokkal együtt ennél nagyobb. Testtömege nagyjából 28,5 - 57 gramm között mozog, de az ivarok között különbség van: a nőstények rendszerint nagyobbak. A testtömeg év közben is változhat, különösen a tojásrakás és a táplálékellátottság hatására.
Mikor aktív a tüskés ördög?
A faj nappal aktív, de nem egész évben ugyanazzal az intenzitással mozog. Kiemelt aktivitási időszakai az ausztrál ősz, márciustól májusig, valamint a késő tél és a kora nyár, főként augusztustól decemberig. A legforróbb januári és februári, illetve a leghidegebb júniusi és júliusi időszakban gyakran védett helyen marad.
Hány tojást rak, és mennyi idő alatt kelnek ki?
A nőstény általában 3 - 10 tojást rak, gyakran körülbelül nyolcat. A tojásokat külön erre a célra ásott, sekély üregbe helyezi, majd betemeti és elsimítja a felszínt. A kelési idő körülbelül 90 - 132 nap, átlagosan nagyjából 118 nap. A fiatalok kikelésük után önállóak, a nőstény nem gondozza őket.
Veszélyes lehet az emberre?
A tüskés ördög külseje félelmetes, de az emberre nem veszélyes, és nem mérges állat. Lassú, békés gyík, amely elsősorban a rejtőzésre, álcázásra és tüskéire támaszkodik. Feleslegesen mégsem érdemes megfogni, mert a tüskék sérülést okozhatnak, a kézbevétel pedig stresszt jelent neki. Megfigyeléskor hagyj neki elegendő távolságot.
