A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
Az üstökösgém barnás, sárgás árnyalatú tollazata jól elrejti a nádasok és mocsarak növényzetében. Röptében feltűnővé válik, mert fehér szárnyai élesen elütnek sötétebb hátától.
Élőhelye
Természetes mocsarakban, halastavak nádasaiban, ártéri erdőkben és bokros vízpartokon fordul elő. Költőtelepeihez rendszerint sekély táplálkozóhelyek is kapcsolódnak.
Táplálkozása
Főként sekély vízben vagy a nádszegélyben vadászik. Rovarokat, kisebb rákokat, apró halakat és kétéltűeket kap el, gyakran lassú, óvatos léptekkel közelítve zsákmányához.
Szaporodása
Más gémfajokkal közös telepeken is költhet, ahol a párok viszonylag távol helyezkednek el egymástól. A tojó általában 4–6 tojást rak, a kotlásban mindkét szülő részt vesz.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Nyugat-Ázsia és Afrika
Az üstökösgém Európa déli és keleti részén, Nyugat-Ázsiában, valamint Afrika nagy részén fordul elő. Az európai és ázsiai állományok költés után főként Afrika Szaharától délre fekvő vidékeire vonulnak; a felsorolt országkódok a forrásokban rendszeres természetes vagy őshonos előfordulásként jelzett területeket követik, ezért a térképes lista nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
Telepesen, gyakran vegyes gémtelepeken költ
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló
Mivel táplálkozik?
Rovarok, rákok, apró halak, kétéltűek
Szaporodás és utódgondozás
A két szülő felváltva kotlik és gondozza a fiókákat
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem telel; a faj afrikai telelőterületein tartózkodik.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon általában nem figyelhető meg, mert a hazai állomány Afrikában telel.
Március · Nem jellemző az előfordulása
Márciusban még többnyire távol van; a hazai példányok rendszerint áprilisban érkeznek.
Április · Költési időszak
Áprilisban érkezik, és a halastavak, mocsarak, valamint ártéri erdők sekély vizű részein keres táplálékot.
Május · Költési időszak
A költőtelepeken figyelhető meg; barnás tollazata a növényzetben rejtőzik, felrepüléskor viszont feltűnővé válnak fehér szárnyai.
Június · Költési időszak
Költés idején gyakran vegyes gémtelepeken él, táplálékát főként a sekély víz szélén szerzi.
Július · Költési időszak
A fiókák nevelése zajlik; a nádszegélyben vagy bokros mocsárban mozdulatlanul várhatja meg a rovarokat, rákokat és apró halakat.
Augusztus · Átvonulás
A költés után megkezdődhet az elvonulás, de halastavaknál és mocsaraknál még rendszeresen felbukkanhat.
Szeptember · Átvonulás
Őszi vonuláskor sekély vizű halastavakon és ártéri vizes élőhelyeken érdemes keresni.
Október · Átvonulás
Októberben még előfordulhat, de a hónap végére a legtöbb példány elhagyja Magyarországot.
November · Nem jellemző az előfordulása
A hazai állomány rendszerint már elvonult az afrikai telelőterületekre.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem telelő faj; télen többnyire Afrikában tartózkodik.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Üstökösgém
Az üstökösgém felnőtt példánya kisebb termetű, barnás-buff színű, rövid nyakú gém; költési időben hosszú tarkótollai vannak, repüléskor pedig feltűnően fehérnek látszanak a szárnyai. A fiatal üstökösgém barnásabb, finoman sötéten csíkozott, csőre sárgásabb, és a szárny tollai barnásan márványozottak lehetnek. A hím és a tojó tollazata hasonló.
Bakcsó
Nycticorax nycticorax
A fiatal bakcsó sötétebb, szürkésbarna alapon erősebben fehérpettyes, teste zömökebb, feje és csőre robusztusabb. A kifejlett bakcsó fekete koronát és hátat, szürke szárnyat, valamint vörös szemet visel, ezért nem hasonlít annyira az üstökösgém felnőtt példányára.
Üstökösgém
Az üstökösgém 44–47 cm hosszú, teste világos barnás-buff, szárnya repüléskor nagyrészt fehér. A hím és a tojó hasonló, a fiatalok színezete tompább és erősebben csíkozott. Általában rövid, vastagabb csőrű, zömökebb benyomást keltő gém.
Törpegém
Ixobrychus minutus
A törpegém jóval kisebb, mindössze körülbelül 33–38 cm hosszú. A hím háta és sapkája sötét, a tojó és a fiatal madár barna-csíkozott, repüléskor pedig világos bélyeg látszik a szárnyán, nem összefüggően fehér szárny.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A 4–6 tojásból álló fészekaljon a szülők felváltva kotlanak, ezért a fiókák nem feltétlenül ugyanazon a napon kelnek ki.
Fészekben fejlődés
A két szülő eteti a fiókákat: eleinte felöklendezett táplálékkal, később a fészekbe vagy annak közelébe hozott zsákmánnyal.
Fészekelhagyás és repülés
A fészek elhagyása tehát jóval megelőzi az első repülést: a fiatalok először a környező ágakon mozognak, majd fokozatosan tanulnak meg repülni és táplálkozni.
Miért kapta az üstökösgém nevet?
A név a nászidőszakban megnyúló tarkótollakra utal. Ezek a tollak laza üstököt alkotnak, amely közelről jól látható, repülés közben viszont a madár feltűnő fehér szárnyai kerülnek előtérbe.
A dísztollak szezonális jellegűek, ezért a költési időszakon kívül az üstökösgém kevésbé látványos. A jellegzetes tollazat a párválasztásban és a faj felismerésében is szerepet játszhat, de pontos viselkedési funkciójáról korlátozottak az adatok.
A rejtőzködés mestere
Az üstökösgém gyakran mozdulatlanul áll a sűrű növényzet szélén, barnás tollazata pedig összemosódik a nádas és a mocsári növényzet színeivel. Emiatt sokszor csak akkor vesszük észre, amikor felrepül.
Veszély esetén a gyors felszállás és a fehér szárnyak hirtelen felvillanása megzavarhatja a megfigyelőt. Ez a rejtőszín és a rövid, gyors menekülés együtt különösen hasznos olyan élőhelyeken, ahol kevés a nyílt víz és sűrű a parti növényzet.
Vonulás Afrika felé
Az európai és nyugat-ázsiai állományok költés után dél felé vonulnak, a telet főként a Szaharától délre fekvő afrikai térségekben töltik. Magyarországra tavasszal, rendszerint áprilisban érkeznek vissza, az őszi elvonulás pedig augusztus és október között zajlik.
A vonuló madarak útvonalait gyűrűzési adatokkal is követik. A színes gyűrűk lehetővé teszik, hogy ugyanazt az egyedet megfigyeljék a költőhelyen, az átvonulás során vagy a telelőterületen anélkül, hogy újra meg kellene fogni.
Kérdések és válaszok
Hol él az üstökösgém?
Mocsarakban, nádasokban, halastavaknál és ártéri vizes élőhelyeken fordul elő.
Mekkora az üstökösgém?
Testhossza általában 44–47 centiméter, tömege körülbelül 230–370 gramm.
Mit eszik az üstökösgém?
Rovarokat, kisebb rákokat, apró halakat és kétéltűeket fogyaszt.
Vonuló madár az üstökösgém?
Igen. Az európai állományok ősszel Afrika Szaharától délre fekvő területeire vonulnak.
Mikor látható Magyarországon?
Tavasszal áprilistól érkezik, ősszel pedig augusztus és október között vonul el.
Hány tojást rak?
Egy fészekalj rendszerint 4–6 tojásból áll.
Mennyi idő alatt kelnek ki a fiókák?
A tojásokból körülbelül 22–24 nap után kelnek ki a fiókák.
Hol költ Magyarországon?
Főként nádasokban, ártéri erdőkben, mocsarakban és halastavak körüli gémtelepeken.
Költ magában is?
Gyakran más gémfajokkal közös telepeken költ, de a párok egymástól viszonylag távol helyezkedhetnek el.
Védett madár Magyarországon?
Igen, Magyarországon fokozottan védett faj.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Mourad Harzallah, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0