A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élőhelye és elterjedése
A vörösfülű ara kizárólag Bolívia dél-középső részén él. Elterjedése a Cochabamba, Santa Cruz, Chuquisaca és Potosí térségében található száraz, inter-Andok völgyekre korlátozódik.
Meleg, csapadékban szegény tájakon fordul elő, ahol tövises cserjések, kaktuszok és elszórtan álló fák nőnek. Fészkeléshez főként meredek folyóparti sziklafalakat és kanyonokat használ.
Megjelenése
Teste többnyire olívzöld, homlokán, fülfedőin, vállán és combján vöröses-narancssárga foltok láthatók. A szárny evezőtollai kékes árnyalatúak, a farok hosszú és hegyes.
A hím és a tojó tollazata nagyon hasonló, ezért külső megjelenés alapján általában nem különíthetők el biztosan. A fiatal madarak fején és szárnyán kevésbé élénkek a vörös foltok.
Táplálkozása és mozgása
Magvakat, gyümölcsöket, dióféléket és különféle növényi részeket fogyaszt. A száraz élőhelyen a kaktuszok is fontos táplálékot és nedvességet adhatnak.
A madarak többnyire kora reggel és késő délután aktívak, a forró déli órákban pedig árnyékos fákon vagy sziklafalakon pihennek. Költés után nagyobb csapatokba verődhetnek.
Költése és védelme
A vörösfülű ara monogám párkapcsolatban él, és évente egyszer költ. A tojó 1-3 tojást rak, a kotlás nagyjából 26 napig tart, a fiókák pedig körülbelül 70-73 napos korukban hagyják el a fészket.
A faj kritikusan veszélyeztetett. Élőhelyének átalakítása, az illegális befogás és a termények fogyasztása miatt bekövetkező üldözés egyaránt csökkenti az állományát.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél-közép-Bolívia száraz, inter-Andok völgyei
A vörösfülű ara Bolívia endemikus madara, természetes elterjedése egy kis dél-közép-bolíviai területre korlátozódik. Rendszeres természetes előfordulása más országban nem igazolt; a fogságban tartott állományokat nem soroljuk az elterjedési országok közé.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, a forró déli órákban gyakran pihen árnyékban.
Hogyan él?
Monogám párokban és kisebb-nagyobb táplálkozó csapatokban él.
Hogyan mozog?
Nem vonuló, de a költési időszakon kívül nagyobb területen keres táplálékot.
Mivel táplálkozik?
Magvakat, gyümölcsöket, dióféléket és kaktuszrészeket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő eteti és védi a fiókákat a kirepülés után is.
Ember közelében
Bolíviában a termésre járó csapatokat egyes gazdák üldözik vagy lelövik.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyét a mezőgazdaság és a fakitermelés zsugorítja. Az illegális befogás és a terméskárok miatti üldözés is veszélyezteti.
Mikor találkozhatsz vele?
Dél-közép-Bolívia száraz, interandoki völgyei
Január · Költési időszak
A párok sziklafalak üregeiben költhetnek; a madarakat főként kora reggel és késő délután érdemes keresni.
Február · Költési időszak
A tojásrakás főként februárban kezdődik. A kotló madár többnyire rejtve marad, a párja a folyóvölgyek cserjéseiben táplálkozik.
Március · Költési időszak
A márciusi időszakban tojások és kis fiókák is előfordulhatnak. A fészkelőhelyek környékén figyeljük a párok hangos kapcsolatfelvételét.
Április · Jelen van
A fiókák és a szülők még a költőhelyek közelében lehetnek; a sziklafalak előtt repülő fiatal madarakra érdemes figyelni.
Május · Jelen van
A családok májusig többnyire a költőterületen maradnak, majd nagyobb csapatokhoz csatlakozhatnak.
Június · Jelen van
A vörösfülű arák nem vonulnak el; száraz völgyek mezőgazdasági területein és közös éjszakázóhelyein is megfigyelhetők.
Július · Jelen van
A száraz évszakban a csapatok feltűnőbbek lehetnek a folyóvölgyekben, ahol magvakat és terméseket keresnek.
Augusztus · Jelen van
A madarak gyakran párban vagy kisebb csapatokban mozognak, délben pedig árnyékos fákon pihennek.
Szeptember · Jelen van
A költési időszak előtt a párok együtt maradnak, és a cserjés, kaktuszos völgyekben táplálkoznak.
Október · Költési időszak
Októberben megkezdődhet a költési időszak. A párok a folyóparti sziklafalak üregeit és repedéseit ellenőrzik.
November · Költési időszak
A költő párok rendszerint a fészkelőhely közelében maradnak. A hangos kiáltások jól jelezhetik a jelenlétüket.
December · Költési időszak
A párok költőhelyet védenek, miközben a másik madár a száraz völgyek növényeinek magvaival és terméseivel táplálkozik.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Vörösfülű ara
A vörösfülű ara kisebb, jellemzően 55-60 cm-es, olívazöld madár. A kifejlett hím és tojó tollazata hasonló; narancsvörös a homloka, a fül környéke és a vállfoltja, vörös a combja és a szárny behajlított része, a farok vége kékeszöld. A fiatal madárnál a vörös színek halványabbak vagy hiányozhatnak, a szárny többnyire zöld, a szeme pedig még nem élénk narancssárga.
Kis katonaara
Ara militaris
A kis katonaara nagyobb, általában 70-75 cm-es. Kifejlett hímje és tojója egyaránt zöld, vörös a homloka, de nincs kifejezett vörös fülfoltja és vörös szárnybehajlása; a farok töve vörös, a fara világoskék, a repülőtollai kékek. A fiatal madár farka rövidebb, a szeme szürkés.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek rendszerint folyóparti, meredek sziklafal üregében vagy repedésében van. Egy költésben 1-3 tojás lehet, és a pár mindkét tagja részt vesz a fiókák gondozásában.
Fészekben fejlődés
A fiókák kezdetben teljesen a szülők etetésére szorulnak. Tollazatuk fokozatosan fejlődik, és a fiatal madarakon a vörös fej- és szárnyjegyek még gyengék vagy hiányozhatnak.
Fészekelhagyás és repülés
A fészek elhagyása után a fiatalok még a szüleikkel maradnak, és együtt csatlakozhatnak a csapathoz. A repülésük eleinte bizonytalan, táplálásuk és tanulásuk azonban még egy ideig a családi csoportban folytatódik.
Sziklafalakba költözött ara
A legtöbb ara nagy fák odvaiban költ, a vörösfülű ara azonban olyan száraz völgyekben él, ahol kevés a megfelelő méretű fa. Emiatt a párok gyakran folyóparti sziklafalak természetes üregeit és repedéseit használják fészekként.
A sziklafal egyszerre ad fészkelőhelyet és védelmet a ragadozóktól. A fészekhez vezető meredek útvonal az ember számára is nehezen járható, ezért a zavartalan kanyonok megőrzése a faj szaporodásának egyik kulcsa.
A vörös foltok lassan jelennek meg
A fiatal vörösfülű arák nem úgy néznek ki, mint a kifejlett madarak. Fejük nagyrészt zöld, szárnyuk is kevésbé színes, ezért egy fiatal példány első pillantásra szokatlanul egyszínűnek tűnhet.
A jellegzetes vörös tollazati részek fokozatosan válnak feltűnővé, nagyjából hat és tizenkét hónapos kor között. Ez a változás segíthet az életkor becslésében, de önmagában nem ad pontos koradatot.
Családokból nagy csapatok
A faj a költési időben szorosan kötődik a párjához és a fészkelősziklához. A fiókák kirepülése után a család még együtt marad, a fiatal madarak pedig sokáig a szülők közelében táplálkoznak.
Később több család is összegyűlhet a táplálkozóhelyeken, különösen akkor, amikor a költőterületen kevés a természetes táplálék. Ilyenkor a madarak mezőgazdasági területekre is berepülhetnek, ami konfliktust okozhat a helyi gazdákkal.
Kérdések és válaszok
Hol él a vörösfülű ara?
A vörösfülű ara kizárólag Bolíviában őshonos. Elterjedése az ország dél-középső részének száraz, inter-Andok völgyeire korlátozódik, főként Cochabamba, Santa Cruz, Chuquisaca és Potosí térségében. Tövises cserjésekben, kaktuszos félsivatagos élőhelyeken és folyóvölgyi sziklafalak közelében fordul elő, nagyjából 1100-2700 méteres magasságban.
Miért veszélyeztetett a vörösfülű ara?
A faj állományát több, egymást erősítő hatás csökkenti. A száraz völgyek természetes növényzetét mezőgazdasági területek váltják fel, a madarakat pedig korábban és jelenleg is befogják a kedvtelési célú kereskedelem számára. Mivel a terményekre, például kukoricára és földimogyoróra is rájár, egyes gazdák üldözik vagy lelövik.
Mekkora a vörösfülű ara?
A kifejlett vörösfülű ara testhossza jellemzően 55-60 centiméter, testtömege körülbelül 425-550 gramm. A faj az arák között viszonylag könnyű termetű. Hosszú, hegyes farka miatt nagyobbnak tűnhet, mint amekkora a törzse alapján lenne. A hím és a tojó mérete, valamint tollazata nagyon hasonló.
Mit eszik a vörösfülű ara?
Természetes tápláléka főként magvakból, gyümölcsökből, diófélékből és más növényi részekből áll. A száraz bolíviai völgyekben a kaktuszok is fontos táplálékforrást jelenthetnek. Ha a vadon élő növények termése kevés, a csapatok mezőgazdasági területekre repülhetnek, ahol kukoricát és földimogyorót is fogyasztanak.
Hol fészkel a vörösfülű ara?
A legtöbb pár meredek folyóparti sziklafalak üregeiben és repedéseiben költ. Ezek a kanyonok nehezen megközelíthetők, ezért a fészkelőhelyek viszonylag jól védettek. A faj egyes állományai pálmákban is költhetnek, de ez kevésbé jellemző. A fészekhelyek megőrzése és a költési időszak alatti zavarás csökkentése alapvető természetvédelmi feladat.
Hány tojást rak a vörösfülű ara?
Egy költésben rendszerint 1-3 tojás van, de a pár többnyire egy vagy két fiókát nevel fel. A kotlás körülbelül 26 napig tart, és mindkét szülő részt vesz a fiókák ellátásában. A fiatal madarak nagyjából 70-73 napos korban hagyják el a fészket, de ezután még egy ideig a szüleiktől kapnak táplálékot.
Vándorol a vörösfülű ara?
A vörösfülű ara nem vonuló faj, vagyis nem tesz rendszeres, évszakos vándorutat. Ugyanakkor a költési időszakon kívül a párok és a családok nagyobb távolságokat is megtehetnek a táplálék miatt. A költőhelyekről május körül nagyobb csapatokhoz csatlakozhatnak, majd közösen kereshetnek magvakat és gyümölcsöket a völgyekben.
Meddig élhet a vörösfülű ara?
A faj élettartamára kevés, egységesen gyűjtött vadon élő adat áll rendelkezésre. Állatkerti és fogságban tartási források körülbelül 40-50 éves élettartamot közölnek. Ez nem minden egyedre érvényes érték: az életkort befolyásolja a tartási környezet, a táplálás, az állatorvosi ellátás és az öröklött egészségi állapot.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) David F. Belmonte, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0