A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A Vörösnyakú Vöcsök a búbos vöcsöknél kisebb, tömzsi nyakú vízimadár. Költési tollazatában rozsdavörös a nyaka és a begye, feje fekete, pofája világos, csőre tövén pedig feltűnő sárga folt látható.
Élőhelye
Költéskor sekély tavakat, mocsarakat és halastavakat választ, ahol a zárt nádas vagy gyékényes foltok nyílt vízfelületekkel váltakoznak. Fészkét rendszerint a növényzet és a nyílt víz határán építi.
Táplálkozása
Táplálékát főként vízi rovarok, lárvák, halak, rákok és puhatestűek alkotják, de kétéltűeket és kisebb mennyiségben növényi részeket is fogyaszt. Merüléssel szerzi zsákmányát, és egy-egy üldöző merülés során körülbelül fél percig is a víz alatt maradhat.
Szaporodása
A párok látványos násztánccal erősítik kapcsolatukat: egymással szemben úsznak, felágaskodnak, és növényi darabokat adnak át egymásnak. A fiókák a kikelés után hamar úsznak, az első másfél-két hétben azonban gyakran szüleik hátán pihennek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia és Észak-Amerika északi része
A faj természetes elterjedése Európa északi és középső részétől Nyugat- és Közép-Ázsián át Kelet-Szibériáig, Kamcsatkáig, Alaszkáig és Kanada nagy részéig húzódik. Az európai és ázsiai állományok főként a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger, Észak-Afrika és Kelet-Ázsia partvidékén telelnek; az észak-amerikai madarak az Atlanti- és a Csendes-óceán partvidékeire vonulnak. A felsorolt országkódok az IUCN fajadatlapján rendszeres előfordulásként jelzett országokat és területeket fedik le; a térképes lista nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali; vonuláskor éjjel is repülhet
Hogyan él?
Főként magányos párok; vonuláskor kis csoportok
Hogyan mozog?
Kitűnően úszik és merül; szárazföldön ügyetlen
Mivel táplálkozik?
Halak, vízi rovarok, rákok, puhatestűek, kétéltűek
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritka téli vendég; be nem fagyó tavakon, halastavakon és nagyobb vizeken keresd, többnyire egyesével.
Február · Telelés
Néhány példány áttelelhet; a nyílt vízfelületek szélén, nádasok közelében figyeld.
Március · Nem jellemző az előfordulása
Többnyire még nincs jelen Magyarországon; a korai érkezők megfigyelése ritka.
Április · Költési időszak
Megérkezik a költőhelyekre; alföldi halastavak és mocsarak nádas-gyékényes szegélyein keresd.
Május · Költési időszak
A párok násztevékenysége és hangadása feltűnő lehet a nyílt víz és a sűrű vízinövényzet határán.
Június · Költési időszak
Költés közben a növényzethez rögzített úszó fészek környékén figyelhető meg; a fiókák gyakran a szülők hátán utaznak.
Július · Költési időszak
A család együtt mozog a tavon; a csíkos fiókák már úsznak, de még rendszeresen kérnek táplálékot.
Augusztus · Költési időszak
A nyár végéig együtt maradó családokat sekély, hínáros vízen lehet megfigyelni.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás idején nagyobb tavakon és halastavakon is megjelenhet; rövid időre kisebb csoportokhoz csatlakozhat.
Október · Átvonulás
A legtöbb példány elvonul, de a hónap végéig még előfordulhat nyílt vizű halastavakon.
November · Telelés
Általában már nincs jelen, de enyhe időben egy-egy példány be nem fagyó vizen maradhat.
December · Telelés
Nagyon ritka téli megfigyelés; elsősorban jégmentes tavakon és folyószakaszokon keresd.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Vörösnyakú Vöcsök
A vörösnyakú vöcsök közepes termetű, vaskos nyakú madár. Nászruhában a nyaka rozsdavörös, az arca világos, fekete sapkája van, de nincs feltűnő bóbitája vagy gallérja; téli tollazatban a nyaka szürkés, a sárgás csőr fekete hegyű.
Búbos vöcsök
Podiceps cristatus
A búbos vöcsök nagyobb és hosszabb nyakú. Nászruhás adult fején két fekete bóbitát és gesztenyebarna gallért visel, téli tollazatban pedig hosszú, rózsaszínes csőre és nagyobb termete segít az azonosításban; a fiatalok fején fekete-fehér csíkosság látszik.
Vörösnyakú Vöcsök
A vörösnyakú vöcsök 40–50 cm-es, nagyobb faj. Nászruhás adult nyaka rozsdavörös, arca világos, csőre sárgás, téli tollazatban pedig a nyak és az arc szürkésfehér; a nemek hasonlóak.
Feketenyakú vöcsök
Podiceps nigricollis
A feketenyakú vöcsök jóval kisebb, 28–34 cm-es. Nászruhás adult nyaka fekete, szeme mögött aranysárga tollcsomó látható, csőre vékonyabb és felfelé hajló; téli tollazatban az arca fehér, a nyaka sötétebb szürke, a fiatalok arca csíkos lehet.
Vörösnyakú Vöcsök
A vörösnyakú vöcsök jóval nagyobb a kis vöcsöknél, teste hosszúkásabb, nyaka feltűnőbb, csőre hosszabb és hegyesebb. Nászruhában az adult nyaka vörösesbarna, arca világos, télen szürkés tónusú; a fiatalok feje csíkos lehet.
Kis vöcsök
Tachybaptus ruficollis
A kis vöcsök apró, zömök madár rövid, tompa csőrrel és rövid nyakkal. Nászruhás adult torka és nyaka sötét rozsdabarna, háta sötét, téli tollazata barnásszürke; a fiatalok pofája kontrasztosan csíkos.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
Általában 4–5 tojás kerül a nedves növényi anyagból épített, úszó fészekbe. A hím és a tojó felváltva kotlik, a fészket pedig a növényzethez rögzítik.
Fészekben fejlődés
A fiókák pelyhesen és fejletten kelnek ki, majd röviddel a kikelés után elhagyják a fészket. Gyakran a szülők hátán utaznak, miközben mindkét szülő eteti őket.
Fészekelhagyás
A család többnyire hamar elhagyja a fészket, ezért a fészek elhagyása nem jelenti azt, hogy a fiókák már röpképesek. A fiókák a vízen maradnak, és kezdetben főként a szülők hátán pihennek.
Repülés és önállósodás
A fiókák nagyjából 6–8 hétig kapnak táplálékot a szülőktől. Körülbelül 9–10 hetes korukra válnak röpképessé és többnyire önállóvá; a család addig együtt marad.
A fészek, amelyet a madár elrejt
A Vörösnyakú Vöcsök fészke nedves, részben lebomlott növényi anyagból készül, és úszó platformként lebeg a vízen vagy a nádszálakhoz rögzül.
Amikor a madár elhagyja a fészket, gyakran növényi anyaggal betakarja a tojásokat; ez csökkentheti a fészek feltűnőségét, és segíthet megőrizni a tojások hőmérsékletét.
A fiókák hátas utazása
A fiókák a kikelés után rövid idővel elhagyhatják a fészket, de még nem képesek önállóan hosszabb távon táplálkozni és menekülni.
Ezért a szülők hátán utaznak, miközben a kifejlett madarak etetik és védik őket; a fiatalok önállósodása általában kilenc-tíz hetes koruk körül következik be.
Merülés és vonulás
A Vörösnyakú Vöcsök főként víz alatt szerzi táplálékát, és a merülést területvédelemre is használhatja, amikor egy betolakodót üldöz.
A költés utáni vedlés idején átmenetileg röpképtelen lehet, később pedig többnyire egyedül vagy laza kis csoportokban vonul délebbre; a vonulási pihenőhelyeken időnként több ezer madár is összegyűlhet.
Kérdések és válaszok
Mekkora a Vörösnyakú Vöcsök?
Testhossza általában 40–50 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–85 centiméter.
Hol költ Magyarországon?
Főként az Alföld, különösen a Tiszántúl dús növényzetű mocsaraiban és halastavain költ.
Mit eszik?
Leggyakrabban vízi rovarokat, halakat, rákokat és puhatestűeket fogyaszt, de kétéltűeket is zsákmányol.
Vonuló madár-e?
Igen. Európai állományai ősszel főként a Földközi- és a Fekete-tenger térsége felé vonulnak.
Hány tojást rak?
Egy fészekalj rendszerint 4–5 tojásból áll, de ennél kisebb vagy nagyobb fészekaljak is előfordulhatnak.
A szülők gondozzák a fiókákat?
Igen. Mindkét szülő kotlik, eteti és védi a fiókákat, amelyek kezdetben gyakran a hátukon utaznak.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Roman Titov, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0