A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élőhelye és külseje
A vörösvállú ölyv főként folyóparti erdőkben, mocsaras ligeterdőkben és nedves lombos erdőkben él. Felnőtt madarának mellén vörösesbarna rácsozás látszik, válla vöröses, farka pedig fekete-fehéren sávos.
Repülés közben a szárnyvégek közelében áttetsző félhold rajzolódhat ki, ha alulról éri a fény. A fiatalok barnábbak, mellükön hosszanti sötét csíkok vannak.
Vadászata
Leggyakrabban alacsony leshelyről figyel, például egy erdőszéli ágról, kidőlt fatörzsről vagy oszlopról. Ha észreveszi a talajon mozgó zsákmányt, rövid, közvetlen zuhanással csap le rá.
Étlapján egerek, pockok és más kisemlősök mellett békák, kígyók, gyíkok, kisebb madarak, halak, rákok és rovarok is szerepelhetnek.
Költése
A pár rendszerint magas fa ágvillájába építi gallyakból álló fészkét, gyakran víz közelében. A fészket levelekkel, kéregdarabokkal, mohával és tollakkal bélelik, és későbbi években is használhatják.
A tojásokon főként a nőstény kotlik, a hím pedig táplálékot hord neki. A fiókák körülbelül hathetesen repülnek ki, de még hetekig a szüleiktől függenek.
Hangja és felismerése
Éles, panaszos kiáltása messzire hallatszik a folyóparti erdőkben. A hangot gyakran ismétli, ezért a jelenlétét akkor is észreveheted, amikor a lombkorona eltakarja.
A kék szajkó képes utánozni ezt a kiáltást, így a hang alapján érdemes a madarat is megkeresni. A sávos farok és a vöröses mell együtt biztosabb támpontot ad.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kanada déli része, az Egyesült Államok és Mexikó
A faj természetes elterjedése Kanada déli részétől az Egyesült Államokon át Mexikóig húzódik. Az északi állományok egy része vonuló, míg az Egyesült Államok déli részén és Mexikóban sok példány egész évben helyben marad.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, gyakran alacsony leshelyről figyeli a talajt, majd rövid zuhanással csap le.
Hogyan él?
A párok költési időben területet védenek, nászrepülésük hangos hívásokkal jár.
Hogyan mozog?
Az északabbi állományok vonulhatnak, délebbre sok példány egész évben helyben marad.
Mivel táplálkozik?
Főként kisemlősöket, békákat, kígyókat és gyíkokat, emellett madarakat, halakat és rákokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény főként kotlik és kezdetben melenget, a hím rendszerint több zsákmányt hord.
Ember közelében
Félénk madár, de nagyobb, idős fákkal tarkított külvárosi erdőkben is megtelepedhet.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Az erdők kivágása és a vizes élőhelyek átalakítása csökkenti a költőhelyek számát. A fészkek zavarása és a környezetszennyezés szintén árthat neki.
Vörösvállú ölyv hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Vörösvállú ölyv Buteo lineatus
Hang: Jonas Katona · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC625521
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojások kelési ideje: kb. 28-33 nap
A fiókák fejlődése
A fiatalok a kirepülés után még 8-10 hétig függők
Miért kötődik ennyire a vízhez?
A vörösvállú ölyv költőhelyei gyakran folyók, tavak, mocsarak vagy időszakosan elöntött erdők közelében vannak. Ezeken a helyeken sűrű növényzet, idős fák és változatos zsákmány egyszerre áll rendelkezésére.
A vízparti erdő nemcsak búvóhelyet és fészkelésre alkalmas fákat ad, hanem nyíltabb foltokat is, ahol az ölyv könnyebben észreveszi a békákat, kígyókat és kisemlősöket.
A fiókák nem válnak rögtön önállóvá
A fészek elhagyása fontos fordulópont, de nem jelenti azt, hogy a fiatal madarak már magukról gondoskodnak. Kezdetben ügyetlenül repülnek, és a költőfa környékén maradnak.
A szülők még 8-10 hétig etetik őket, miközben a fiatalok megtanulják felismerni a zsákmányt, használni a leshelyeket és biztonságosan manőverezni az ágak között.
A hang nem mindig árulja el az énekesét
A vörösvállú ölyv kiáltása feltűnően éles és ismétlődő. Ez a hang a párkapcsolatban, a terület védelmében és a fiókákkal való kapcsolattartásban is szerepet kaphat.
Érdekesség, hogy a kék szajkó gyakran utánozza ezt a kiáltást. Emiatt a hang alapján észlelt ragadozó jelenlétét érdemes látvánnyal is megerősíteni, mielőtt azonosítod a fajt.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a vörösvállú ölyv?
A vörösvállú ölyv Észak-Amerikában honos. Költőhelyei elsősorban Kanada déli részén, az Egyesült Államokban és Mexikó északi, illetve középső területein vannak. Folyóparti erdőkben, mocsaras ligeterdőkben, nedves lombos erdőkben és erdős külvárosokban él. A fészek közelében rendszerint valamilyen vízfelület vagy vizenyős élőhely található.
Mekkora a vörösvállú ölyv?
Közepes termetű ölyv, testhossza általában 43-61 centiméter. A nőstények rendszerint nagyobbak és nehezebbek a hímeknél: a hímek tömege körülbelül 550 gramm, a nőstényeké mintegy 700 gramm. Szárnyfesztávolsága nagyjából 92-107 centiméter. Hosszú, sávos farka és széles szárnya erdei vadászathoz alkalmazkodott.
Miből lehet felismerni?
A felnőtt vörösvállú ölyv mellén vörösesbarna rácsozás látszik, vállfoltjai rozsdásvörösek, farka pedig fekete-fehér sávos. Repülés közben a szárnyvégek közelében áttetsző félhold alakú foltok is megjelenhetnek. A fiatal madarak barnábbak, mellükön hosszanti sötét csíkozás van. A faj kisebb a rőtfarkú ölyvnél, és annak vöröses, többnyire egyszínű farka sincs.
Mit eszik a vörösvállú ölyv?
Tápláléka élőhelyenként és évszakonként változik, de főként kisemlősöket, például egereket és pockokat fogyaszt. Emellett békákat, kígyókat, gyíkokat, kisebb madarakat, halakat, folyami rákokat és rovarokat is zsákmányolhat. Leggyakrabban leshelyről vadászik, majd közvetlenül a talajra vagy a víz felszínére csap le. Éles látása és előre néző szeme segíti a távolság pontos felmérését.
Mikor költ a vörösvállú ölyv?
A költési időszak a földrajzi helyzettől és az időjárástól függ, de Észak-Amerika mérsékelt övi területein többnyire tavasszal kezdődik. A párok gallyakból épített, levelekkel és kéregdarabokkal bélelt fészekben költenek. A nőstény általában 3-4 tojást rak, a kotlás körülbelül 28-33 napig tart. A faj rendszerint évente egy fészekaljat nevel.
Mikor hagyják el a fiókák a fészket?
A fiatal vörösvállú ölyvek körülbelül hathetes korukban hagyják el a fészket. Ekkor már képesek repülni, de még nem számítanak önállónak. A költőfa közelében maradnak, és a szülők további 8-10 hétig etetik őket. Ezalatt fejlődik a repülési ügyességük, megtanulják használni a leshelyeket, és fokozatosan elsajátítják a zsákmányszerzést.
Vonuló madár-e a vörösvállú ölyv?
A vörösvállú ölyv mozgása állományonként eltérő. A Kanada déli részén és az Egyesült Államok északi vidékein költő példányok közül sok ősszel délebbre húzódik, míg a délebbi állományok gyakran egész évben a költőterületükön maradnak. A vonulás általában szeptember és november között zajlik, de a pontos időpontot az időjárás és a táplálék mennyisége is befolyásolja.
Veszélyes lehet az emberre?
A vörösvállú ölyv általában félénk, és igyekszik elkerülni az embert. Költési időben azonban a fészek közelében területvédő lehet, különösen akkor, ha valaki túl közel megy a fiókákhoz vagy a költőfához. Ilyenkor riasztó hangokat adhat, és ritkán alacsonyan elrepülhet a zavaró személy fölött. A legjobb, ha távolról figyeled, és nem közelíted meg a fészket.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: ADJ82 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0