A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró gém, feltűnő szárnyfolttal
A törpegém mindössze egy kisebb varjú méretű, mégis valódi gémféle. A hím fekete koronája és háta, valamint világos szárnyfoltja jól felismerhető, a tojó és a fiatal madár barnásabb, csíkosabb.
A nád rejtőzködő lakója
Sűrű nádasokban, gyékényesekben és mocsári növényzet között mozog. Ritkán mutatkozik nyílt vízparton, jelenlétét gyakran inkább a hangja vagy egy alacsonyan elsuhanó madár árulja el.
Váratlanul ügyes vadász
A sekély víz szélén mozdulatlanul vár, majd lassú léptekkel közelíti meg zsákmányát. Apró halakat, kétéltűeket, vízi rovarokat és más gerincteleneket fog.
Magyarországon is költ
Hazánkban természetes és mesterséges tavak, holtágak, csatornák és halastavak nádas szegélyeiben fészkel. Vonuló madár, általában április közepe és szeptember közepe között tartózkodik Magyarországon.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Madagaszkár
A faj nagy, széttagolt elterjedési területe Európától és Észak-Afrikától Ázsián át Ausztráliáig és Madagaszkárig húzódik. Az európai állományok többsége vonuló, költés után főként Afrika Szaharától délre fekvő területeire vonul; a források országlistái nem minden afrikai telelőterületet részleteznek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként szürkületkor és nappal aktív
Hogyan él?
Többnyire magányos
Hogyan mozog?
Nádszálakon kapaszkodik, alacsonyan repül
Mivel táplálkozik?
Apró halak, kétéltűek, rovarok és pókok
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő részt vesz a fiókák gondozásában
Törpegém hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Törpegém Ixobrychus minutus
Hang: Joost van Bruggen · CC BY-SA 4.0
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ilyenkor nem jellemző; afrikai telelőterületein tartózkodik.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban általában nem figyelhető meg, mert a hazai állomány telelőhelyén van.
Március · Nem jellemző az előfordulása
A nádasok még többnyire üresek; a faj rendszerint csak később érkezik vissza.
Április · Átvonulás
A hónap végén már megjelenhet, de a visszaérkezés sok helyen inkább májusra esik.
Május · Költési időszak
Sűrű nádasokban érdemes keresni; a hímek rövid, tompa kiáltása és alacsony repülése árulkodó lehet.
Június · Költési időszak
Költőhelyén rejtőzködik, ezért a nád szélén a gyors, alacsony átrepülésre figyelj.
Július · Költési időszak
A fiatalok már a fészek körül mozoghatnak, de a sűrű növényzetben továbbra is nehéz észrevenni őket.
Augusztus · Költési időszak
A családok még a nádasban tartózkodhatnak; a szürkület körüli megfigyelés a legeredményesebb.
Szeptember · Átvonulás
A hazai példányok többsége elvonul, de a hónap elején még találkozhatsz vele megfelelő nádasokban.
Október · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon rendszerint már nincs jelen; afrikai telelőterületei felé vonult.
November · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban nem jellemző, a faj főként Afrikában telel.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ilyenkor általában nem figyelhető meg.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Törpegém
A törpegém csak 33–38 cm hosszú, karcsú testű, és a hím fekete, zöldes fényű hátáról, valamint világos szárnyfoltjáról ismerhető fel. A tojó és a fiatal madár barnásabb, de mindegyiknek feltűnően kicsi a mérete.
Bölömbika
Botaurus stellaris
A bölömbika jóval nagyobb és zömökebb, tollazata barnán sávozott és foltozott. Repüléskor szélesebb szárnya és testesebb alakja látszik, a nádasban pedig gyakran rejtőzködve, lassan mozog.
Törpegém
A törpegém hímjének háta és feje sötét, a tojó és a fiatal madár barnásan csíkozott. Mindkét ivar szárnyán világos folt látható, repülése gyors és alacsony.
Üstökösgém
Ardeola ralloides
Az üstökösgém nagyobb, zömökebb, nyaka és teste sárgásbarna, repüléskor pedig feltűnően világos szárnyai és fehér szárnyfedői látszanak. Költési időben a kifejlett madár tarkóján hosszú bóbitát visel.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek nádszálak között, a víz fölött készül. A kotlásban mindkét szülő részt vesz, a fiókák pedig nem egyszerre kelnek ki.
Fészekben fejlődés
A fiókákat mindkét szülő eteti. Gyorsan fejlődnek, és már nagyjából egyhetes korukban kimászhatnak a fészekből a környező nádszálakra.
Fészekelhagyás
A fiatalok végleg elhagyják a fészket, de még a nádasban maradnak, és továbbra is a szüleiktől kapnak táplálékot.
Repülés
A fiatal törpegémek fokozatosan válnak önállóvá. A nádasban már a teljes röpképesség előtt is mozognak, ezért a fészek elhagyása nem azonos az első repüléssel.
Amikor nádszállá változik
Veszély esetén a törpegém jellegzetes „alakoskodó” testtartást vehet fel: nyakát és csőrét felfelé nyújtja, testét megmerevíti, és a szélben mozgó nádszálhoz hasonlóvá válik. Barnás tollazata és függőleges csíkozása ilyenkor különösen jól elrejti a sűrű növényzetben.
Ez a viselkedés nem egyszerű mozdulatlanság, hanem ragadozók elleni álcázás. A madár addig marad így, amíg a veszély el nem múlik, majd gyakran gyalogosan vagy a nádszálakon kapaszkodva húzódik arrébb.
Magányos fészkelő a nádasban
A törpegém többnyire nem nagy telepeken költ, hanem elszórtan, megfelelő nádasfoltokban épít fészket. A sekély, csésze alakú fészek nád- és más növényi részekből készül, gyakran a víz fölött vagy a sűrű növényzetben.
A fészkelés sikerét erősen befolyásolja a vízszint és a növényzet szerkezete. A túl korai vagy nagy területű nádaratás megszüntetheti a búvó- és fészkelőhelyeket, míg a tartós vízborítás és az öreg nádfoltok kedvező feltételeket teremtenek.
Éjszakai utazó a kontinensek között
Az európai állomány hosszú távú vonuló: a költőhelyekről ősszel Afrika felé indul, tavasszal pedig visszatér. A vonulás során gyakran éjszaka repül, ezért az útvonaláról és a pihenőhelyeiről kevesebb közvetlen megfigyelés áll rendelkezésre.
A vonuló életmód miatt nemcsak a költőhelyek állapota számít. A telelőterületek kiszáradása, a vizes élőhelyek átalakítása és a vonulási útvonalakon jelentkező zavarás egyaránt hatással lehet az állományokra; a faj globális természetvédelmi besorolása ugyanakkor jelenleg Least Concern, vagyis nem fenyegetett.
Kérdések és válaszok
Mekkora a törpegém?
Testhossza általában 33–38 centiméter, tömege nagyjából 120–150 gramm.
Hol él a törpegém?
Sűrű nádasokban, mocsarakban, tavak, holtágak és lassú folyású vizek növényzetében él.
Mit eszik?
Apró halakat, békákat, ebihalakat, vízi rovarokat, pókokat és más kisebb állatokat fogyaszt.
Mikor látható Magyarországon?
Vonuló fajként többnyire április közepe és szeptember közepe között tartózkodik nálunk.
Miért nehéz megfigyelni?
Rejtőzködő, sűrű növényzetben mozog, és veszély esetén nádszálat utánzó testtartást vesz fel.
Magányosan vagy csapatban él?
Többnyire magányos, a költőpárok is elszórtan, nem feltétlenül telepekben fészkelnek.
Hány tojást rak?
A fészekalj általában 5–6 tojásból áll, de a fészekalj mérete változhat.
Mennyi ideig kotlik?
A tojások kotlása körülbelül 17–19 napig tart.
Védett Magyarországon?
Igen. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Milyen veszélyek fenyegetik?
A nádasok kiszárítása, learatása vagy felégetése, valamint a vizes élőhelyek átalakítása veszélyezteti.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Marek Szczepanek · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0