Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Vízirigó

Cinclus cinclus

A vízirigó gyors folyású, tiszta patakok különleges énekesmadara. A víz alatt gyalogolva keresi a bolharákokat és más apró vízi állatokat.

Vízirigó (Cinclus cinclus)
Vízirigó · Cinclus cinclus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCinclus cinclus
TesthosszJellemzően 18 cm
Farok / egyéb méretRövid farok, pontos fajérték nélkül
TesttömegHímek: 58-84 g; tojók: 49-72 g
ÉlettartamJellemzően kb. 3 év; gyűrűzött példány: 8 év 9 hónap
ElterjedésEurópa, Észak-Afrika és Ázsia hegyvidéki vízfolyásai
ÉlőhelyGyors folyású, tiszta, köves patakok és folyók
TáplálkozásBolharákok, vízi rovarok, csigák és kisebb vízi állatok
Aktív időszakNappal aktív
Társas életKöltéskor területtartó párokban él
Szaporodási időMagyarországon állandó madár
Költési / kelési időKotlás: 15-18 nap
Utódok száma3-6 tojás; évente akár két fészekalj
UtódgondozásA tojó kotlik; mindkét szülő etet
PihenőhelyGömb alakú fészek kövek között, üregben vagy híd alatt
ÉrzékelésVíz alatti táplálékszerzéshez jól alkalmazkodott látás
HangadásCsendes, csilingelő és pergő hangok; dallamos ének
MozgásA mederfenéken gyalogol, víz alatt is repülőmozdulatokkal halad
Ökológiai szerepA tiszta vízfolyások állapotának érzékeny jelzőfaja
Magyarországi jelenlétRitka, fokozottan védett költőfaj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

A patakok búvárénekese

A vízirigó Európa egyetlen olyan énekesmadara, amely rendszeresen a víz alatt szerzi a táplálékát. Zömök teste és erős lába segít, hogy a sodrásban is megkapaszkodjon a köveken.

Leginkább tiszta vizű, gyors folyású hegyi patakok mellett él. Magyarországon csak néhány patakvidéken költ rendszeresen.

Így ismerd fel

A sötétbarna fej, a palaszürkés hát és a nagy, fehér torok- és mellfolt együtt könnyen felismerhetővé teszi. A hasi oldal alsó része gyakran rozsdásbarna árnyalatú.

Gyakran mozdulatlanul ül egy kövön, miközben testét és rövid farkát jellegzetesen fel-le mozgatja.

Táplálék a víz alatt

A vízirigó a sekély patakmederben keresi a bolharákokat, tegzeslárvákat, más vízi rovarokat és csigákat. Néha ebihalat vagy kisebb halat is megeszik.

A madár a sodrással szembefordulva bukik a víz alá, majd a kövek között gyalogolva kutat. Sűrű tollazata és tömör testalkata segíti a merülést.

Fészek a víz közelében

Gömb alakú fészkét mohából, fűszálakból, gyökerekből és levelekből építi. A bejárat gyakran egy rövid, csőszerű járat, amely védi a tojásokat a hideg vízparti környezetben.

A fészek sokszor évekig használatban marad, és hidak alatt, kövek között vagy vízesések mögött is állhat.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Észak-Afrika és Ázsia hegyvidéki vízfolyásai

A vízirigó a Palearktisz folyóvizeinek madara: Európában, Észak-Afrika egyes hegységeiben, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, valamint a Himalája térségében fordul elő. Többnyire állandó vagy részben kóborló faj, de a szélsőségesen hideg, északi és magashegységi területekről télen elmozdulhat. A countries lista a forrásokban rendszeres természetes előfordulásként megadott országokat tartalmazza; a határokon átnyúló hegyvidéki állományok pontos térképezése ennél részletesebb elterjedési adatbázist igényel.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, főként a patakmederben és a vízparti köveken mozog.

Hogyan él?

A költőpár saját patakszakaszt véd, a párok többnyire tartósan együtt maradnak.

Hogyan mozog?

A víz alatt a meder kövein gyalogol, erős szárnycsapásokkal tartva magát.

Mivel táplálkozik?

Bolharákokat, vízi rovarokat, csigákat, ebihalakat és kisebb halakat fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, a fiókák etetésében a hím és a tojó is részt vesz.

Ember közelében

Magyarországon fokozottan védett; megfigyeléskor ne közelíts a fészekhez.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 18 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

A vízszennyezés és a patakok vízhozamának csökkenése apasztja a táplálékát. Az erdők letermelése a patakparti élőhelyet is károsítja.

Élőhelyek sérüléseSzennyezés
Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Jelen van

A hideg idő önmagában nem riasztja el. Olyan patakszakaszokon figyelhető meg, amelyek nem fagynak be teljesen.

Hol keresd? Gyors folyású, tiszta, köves patakok és folyók
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Vízirigó

A vízirigó zömök testű, nagyon rövid farkú madár. Kifejlett hímje és tojója hasonló, sötét hátán fehér torok- és mellfolt látható; a fiatal szürkésebb, alsóteste szürkén pettyezett. Gyakran a víz alatt is mozog, és egész testével bólogat.

Hegyi billegető

Motacilla cinerea

A hegyi billegető karcsúbb, hosszú farkú madár. Farka rendszerint fel-le mozog, alsóteste sárga, háta szürke, és nem merül a víz alá táplálékért.

A rövid farkú, zömök, fehér mellű és víz alá bukó madár vízirigó; a karcsú, hosszú farkú, sárga hasú madár hegyi billegető.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakása után 15-18 nap

Tojás és kotlás

A fészekalj rendszerint 3-6 tojásból áll. A tojásokon főként a tojó kotlik, miközben a hím a közelben marad és táplálékot hordhat neki.

01 Egy érdekes részlet

Miért nem sodorja el a víz?

A vízirigó nem úgy merül, mint egy kacsa. A sodrással szemben előredől, lábával megkapaszkodik a köveken, szárnyával pedig erős, evező mozdulatokat végez. Így a mederfenéken is előre tud haladni.

Ez a mozgás sok energiát igényel, ezért a madárnak folyamatosan gazdag táplálékforrásra van szüksége. Ha a patakból eltűnnek a bolharákok és a rovarlárvák, a vízirigó is gyorsan eltűnhet.

02 Egy érdekes részlet

A patak állapotának jelzője

A vízirigó jelenléte gyakran arra utal, hogy a patak vize tiszta és jól oxigénezett. Táplálékának jelentős részét olyan apró vízi állatok adják, amelyek érzékenyen reagálnak a szennyezésre és a vízhozam csökkenésére.

Ezért a faj védelme nem egyetlen madárfaj megóvását jelenti. A természetes meder, a parti növényzet és a zavartalan vízjárás sok más pataklakó élőlénynek is kedvez.

03 Egy érdekes részlet

Régi fészek, új költés

A vízirigó fészke kívülről egyszerű, mohás gömbnek tűnik, de a bejárata gyakran alulról vagy oldalról nyíló csőszerű járat. Ez megnehezíti, hogy a ragadozók közvetlenül elérjék a tojásokat és a fiókákat.

A párok sokszor ugyanazt a fészket használják több éven át, ezért egy megfelelő üreg vagy híd alatti zug különösen értékes lehet. Magyarországon mesterséges fészkelőládákkal is segítették a megtelepedését.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol találkozhatsz vízirigóval Magyarországon?

Leginkább gyors folyású, tiszta vizű hegyi patakok mellett érdemes keresned, főként köves, sziklás mederben és erdős környezetben. Hazánkban ritka költőfaj, állománya csak néhány patakvidéken él. A legjobb megfigyelési helyeken rendszerint egy rövidebb patakszakaszhoz kötődik, ezért érdemes csendben várakozni, nem pedig folyamatosan járni a parton.

Mivel táplálkozik a vízirigó?

Táplálékának fontos részét a bolharákok adják, de vízi rovarokat, tegzeslárvákat, csigákat, ebihalakat és alkalmanként kisebb halakat is fogyaszt. A sekély vízben, a meder kövei között kutat. A víz alá bukva gyalogol, a köveket átvizsgálja, és a sodrásban is képes megtartani magát. A levegőben csak ritkábban zsákmányol.

Tényleg a víz alatt jár a vízirigó?

Igen. A madár a sekély, gyors folyású vízben a meder kövein gyalogolva keresi a zsákmányát. Előredől, erős lábával kapaszkodik, szárnyaival pedig a sodrással szemben evező mozdulatokat végez. Sűrű tollazata és zömök teste segíti a merülést. Megfigyeléskor gyakran csak néhány másodpercre bukik le, majd egy közeli kőre ül ki.

Mikor költ a vízirigó?

A költési idő a tengerszint feletti magasságtól és a helyi időjárástól függően nagyjából márciustól nyár elejéig tart. A fészekalj rendszerint 3-6 tojásból áll, amelyeken főként a tojó kotlik. A kotlás körülbelül 15-18 napig tart. Kedvező körülmények között a pár egy évben két fészekaljat is felnevelhet, de ez nem minden élőhelyen jellemző.

Milyen a vízirigó fészke?

A fészek gömb alakú, és mohából, fűszálakból, gyökérdarabokból, valamint levelekből készül. Bejárata gyakran egy rövid, csőszerű járat, amely a fészek belsejét védi. A pár a fészket kövek között, partfal üregében, vízesés mögött vagy híd alatt is elhelyezheti. A megfelelő fészket sokszor több éven át használják, ezért a part menti zugok megőrzése fontos.

Vándormadár a vízirigó?

A vízirigó viselkedése területenként eltérhet, de Magyarországon állandó madárnak számít. A költőpárok általában egész évben a patakvidékük közelében maradnak, ha a vízfolyás nem fagy be teljesen és elegendő táplálékot ad. Európa északi vagy magasabban fekvő területein egyes példányok rövidebb távú mozgásokat végezhetnek, főként a téli időszakban, amikor a patakok befagynak.

Hogyan különböztethető meg a vízirigó a fekete-fehér vízimadaraktól?

A vízirigó legfontosabb bélyege a nagy, tiszta fehér torok- és mellfolt, amelyet sötétbarna fej és palaszürkés hát vesz körül. Zömök teste és rövid farka is jellegzetes. Nem úszkál folyamatosan a felszínen, hanem köveken ül, majd hirtelen a víz alá bukik. A patakmederben végzett járása és fel-le billenő mozgása együtt különösen árulkodó.

Mi veszélyezteti a vízirigót?

A vízirigó érzékeny a patakok vízminőségére, mert táplálékállatai gyorsan eltűnhetnek a szennyezett vagy elsavasodó vízből. A vízhozam csökkenése, a kisvízfolyások átalakítása és a patakparti erdők letermelése szintén rontja az élőhelyét. A fészkelőhelyek zavarása is gondot okozhat. A természetes meder, a parti növényzet és a tiszta víz megőrzése a faj legfontosabb védelme.

Ez is érdekelhet

Fotó: Thomas Kraft (ThKraft) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.5

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.