A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A karmazsinpirók körülbelül verébméretű, karcsú pintyféle. Az idősebb hím feje, torka, melle és farcsíkja kárminvörös, míg a szárnya és a háta barnás.
A tojó, a fiatal madár és az első éves hím sokkal kevésbé feltűnő. Tollazatuk barnás, mellük és oldaluk csíkozott, ezért könnyű őket más pintyfélékkel összetéveszteni.
Élőhelye
A faj a sűrű, nedves növényzetet kedveli. Patakparti bokrosokban, erdőszegélyeken, ártéri cserjésekben, tisztásokon és nádasok szélén telepszik meg.
A zárt erdőt többnyire kerüli, a bokros szegélyek és a fiatal fák viszont fontosak számára. Fészkét rendszerint alacsonyan, jól elrejtve építi.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét különféle magvak, rügyek, bogyók, gyümölcsök és más növényi részek adják. A vastag, kúpos csőr jól alkalmas a magvak feltörésére.
A költési időben a szülők rovarokkal és más apró gerinctelenekkel is etetik a fiókákat. Ez a fehérjedús táplálék gyorsabb növekedést tesz lehetővé.
Magyarországi előfordulása
Magyarországon a karmazsinpirók ritka átvonuló. Leginkább tavasszal és ősszel bukkanhat fel, főként olyan helyeken, ahol sűrű bokrosok és nedves élőhelyek találkoznak.
A hazai költését korábban feltételezték, de bizonyított rendszeres költőállományáról nincs adat. A barna tollazatú példányok megfigyelése különösen nagy figyelmet igényel.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia nagy része; télen Dél- és Délkelet-Ázsia
A karmazsinpirók Európa és Ázsia nagy részén költ, a nyugati területektől Szibérián és Közép-Ázsián át Kelet-Ázsiáig. Télen főként Indiában, Bangladesben, Délkelet-Ázsiában és Dél-Kínában fordul elő; Magyarországon ritka átvonuló.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, a költési időben gyakran sűrű bokrokból énekel.
Hogyan él?
A költési időben párokban él, vonuláskor kisebb csapatokhoz csatlakozhat.
Hogyan mozog?
Vonuló faj; Európából és Ázsiából délkelet felé húz, Indiáig is eljut.
Mivel táplálkozik?
Főként magvakat, rügyeket, bogyókat és növényi részeket eszik; nyáron rovarokat is fog.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény kotlik, a fiókákat mindkét szülő eteti.
Ember közelében
Magyarországon ritka átvonuló; megfigyeléséhez sűrű, nedves bokrosokat keress.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Mi veszélyezteti?
A nedves bokros élőhelyek eltűnése és átalakítása csökkentheti a költőhelyek számát. Európában az állomány összességében csökkenő tendenciát mutat.
Karmazsinpirók hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Karmazsinpirók Carpodacus erythrinus
Hang: Jochem Verweij · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC909220
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen nem jellemző; a faj Dél- és Délkelet-Ázsiában telel.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Téli időszakban hazánkban nem rendszeres, ezért megfigyelése kivételes.
Március · Nem jellemző az előfordulása
Márciusban még nem jellemző Magyarországon; az európai vonulók később érkeznek.
Április · Átvonulás
Ritka tavaszi átvonulóként nedves bokrosokban, patakpartokon és nádasok szélén érdemes keresni.
Május · Átvonulás
Májusban a legjobb esély az éneklő, kárminvörös fejű és mellű hímek megtalálására.
Június · Átvonulás
Júniusban ritkán költési időben is megfigyelhető, de magyarországi költése nem bizonyított.
Július · Átvonulás
Júliusban bokros, nedves élőhelyeken és patakpartokon bukkanhat fel; a fiatalok már megjelenhetnek.
Augusztus · Átvonulás
Augusztusban főként a vonuló fiatalok és barnás színezetű tojók kerülhetnek szem elé.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel ritka átvonuló; a barnás, erősen csíkozott fiatal madarakat könnyebb összetéveszteni más pintyfélékkel.
Október · Nem jellemző az előfordulása
Októberben már nem rendszeres Magyarországon, a telelőterületek felé vonul.
November · Nem jellemző az előfordulása
Novemberben hazánkban nem jellemző; a faj főként Dél- és Délkelet-Ázsiában tartózkodik.
December · Nem jellemző az előfordulása
Decemberben Magyarországon nem rendszeres, mert a faj vonuló és ázsiai telelőterületein él.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Karmazsinpirók
A karmazsinpirók öreg hímjének feje, torka, melle és farcsíkja kárminvörös, háta olívbarna, farka villás. A tojó és a fiatal madár barnás, finoman csíkozott, világos szárnycsíkokkal.
Rózsás pirók
Carpodacus roseus
A rózsás pirók nagyobb termetű és zömökebb, feje és csőre vaskosabb. Az öreg hím tollazata általában rózsásabb, a szárnyán és hátán feltűnőbb világos foltok láthatók.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj rendszerint 3-7 tojásból áll. A tojásokat főként a nőstény költi, miközben a hím időnként táplálékot hoz neki.
Fészekben fejlődés
A fiókákat mindkét szülő eteti. A fészek alacsonyan, bokorban vagy fiatal fán áll, többnyire sűrű növényzetben.
Fészekelhagyás
A fiatalok általában 10-13 naposan hagyják el a fészket. Ekkor még a szülőktől függenek, és nem feltétlenül repülnek biztosan.
Repülés és önállósodás
A fiókák a fészekből való távozás után továbbra is a szülők etetésére szorulnak, és fokozatosan tanulják meg a biztos repülést és az önálló táplálkozást.
A vörös szín nem mindenkinek jár
A karmazsinpirók hímje nem azonnal kapja meg jellegzetes vörös tollazatát. Az első éves hímek sokszor a tojókhoz hasonló barnás, csíkozott ruhában jelennek meg, ezért a faj felismerése ilyenkor jóval nehezebb.
Az élénk szín főként az idősebb hímeken alakul ki. A vörös tollak nem egyetlen nagy foltot alkotnak, hanem a fejen, a torok táján, a mellen és a farcsíkon együtt adják a madár jellegzetes megjelenését.
Füttyös ének a sűrűből
A karmazsinpirók gyakran nem kerül szem elé, mert a költési időben sűrű bokrok között mozog. A hím mégis könnyebben elárulja magát az énekével, amely tiszta, füttyös hangzású, és sokszor egy kiemelkedő bokorról szól.
Ez a viselkedés különösen hasznos a megfigyelőnek: előbb hallhatod meg a madarat, mint hogy meglátnád. A hang irányát követve azonban érdemes lassan közelíteni, mert a faj a zárt növényzetben gyorsan eltűnik.
Hosszú út India felé
A karmazsinpirók vonuló madár, amely Európa és Ázsia északi költőterületeiről délkelet felé húz. Sok egyed a Himalája térségének déli oldalán és az indiai szubkontinensen tölti a telet.
Ez a vonulási irány eltér sok európai énekesmadár megszokott délnyugati útvonalától. A faj elterjedése ezért szorosan összekapcsolódik az eurázsiai bokros élőhelyekkel és a dél-ázsiai telelőterületekkel.
Kérdések és válaszok
Milyen madár a karmazsinpirók?
A karmazsinpirók a pintyfélék közé tartozó, körülbelül verébméretű énekesmadár. A kifejlett hím feje, torka, melle és farcsíkja kárminvörös, a tojó és a fiatal madár viszont barnás, csíkozott tollazatú. Európa és Ázsia nagy részén költ, vonuló faj, amely a telet főként Dél- és Délkelet-Ázsiában tölti.
Hol él a karmazsinpirók?
A faj sűrű, nedves bokrosokban, patakparti cserjésekben, erdőszegélyeken, ártéri növényzetben és nádasok szélén él. A zárt erdőket többnyire kerüli, inkább ott telepszik meg, ahol a bokrok, fiatal fák és nyíltabb füves foltok mozaikosan váltják egymást. Fészkét rendszerint alacsonyan, sűrű növényzetbe rejti.
Mit eszik a karmazsinpirók?
A karmazsinpirók főként növényi táplálékon él: magvakat, rügyeket, bogyókat, gyümölcsöket és más növényi részeket fogyaszt. A költési időben a szülők rovarokat, rovarlárvákat és más apró gerincteleneket is gyűjtenek. A fiókák fejlődéséhez ez a fehérjedús táplálék különösen fontos, ezért nyáron a faj étrendje változatosabb.
Mikor látható Magyarországon?
Magyarországon a karmazsinpirók ritka átvonuló. Legnagyobb eséllyel tavasszal és ősszel figyelhető meg, főként sűrű bokrosokban, patakok mentén, ártéri területeken és nedves erdőszegélyeken. A tavaszi madarak között a hím vörös tollazata feltűnő lehet, ősszel viszont a barna tojók és fiatalok miatt könnyű elnézni.
Hogyan különböztethető meg a hím a tojótól?
A kifejlett hím karmazsinpirók feje, torka, melle és farcsíkja vörös, ezért jó fényben messziről is feltűnő lehet. A tojó tollazata barnás és csíkozott, a fiatal madarak pedig hasonlóan visszafogott színűek. Az első éves hímek sem mindig vörösek, ezért az életkoruk miatt könnyen tojónak tűnhetnek.
Milyen a karmazsinpirók fészke?
A karmazsinpirók laza, csésze alakú fészket épít növényi szálakból, vékony ágakból, fűből és puhább bélelőanyagból. A fészket többnyire bokorba, fiatal fára vagy sűrű növényzetbe helyezi, rendszerint alacsonyan a talaj fölött. A fészekalj általában 3-7 tojásból áll, és a kotlás nagyjából két hétig tart.
Mennyi ideig maradnak a fiókák a fészekben?
A karmazsinpirók fiókái körülbelül 10-13 nap után hagyják el a fészket. Ez nem jelenti azt, hogy már önállóak: a kirepülés után még a szülők közelében maradnak, és továbbra is táplálékot kérnek. A szülők fokozatosan vezetik rá őket az önálló táplálkozásra és a biztonságos repülésre.
Veszélyeztetett faj a karmazsinpirók?
Világszinten a karmazsinpirók az IUCN értékelése szerint nem fenyegetett kategóriába tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy minden állománya stabil. Európában az állomány általános csökkenő tendenciát mutat. A nedves bokros élőhelyek felszámolása, a patakpartok átalakítása és a sűrű cserjések eltűnése csökkentheti a költési lehetőségeit.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Adam Kumiszcza · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0