Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Fehérfejű rétisas

Haliaeetus leucocephalus

A fehérfejű rétisas Észak-Amerika nagy termetű, vízhez kötődő ragadozó madara. Kifejlett korára hófehér fejet és farkat növeszt, miközben főként halakkal táplálkozik.

Fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)
Fehérfejű rétisas · Haliaeetus leucocephalus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névHaliaeetus leucocephalus
TesthosszJellemzően 71-96 cm
Farok / egyéb méret23-37 cm
TesttömegHímek: 3,2-4,1 kg; nőstények: 4,1-6,3 kg
ÉlettartamVad példányoknál gyakran 15-20 év; rekord: legalább 38 év
ElterjedésAlaszka, Kanada, az Egyesült Államok és Észak-Mexikó
ÉlőhelyTavak, folyók, mocsarak és tengerparti erdők
TáplálkozásFőként halak, továbbá vízimadarak, emlősök, dög és más zsákmány
Aktív időszakNappali ragadozó
Társas életKöltéskor párban, télen közös pihenőhelyeken
Szaporodási időAz északi állományok részben vonulnak; délen sok egyed helyben marad
Költési / kelési idő34-36 napos kotlás
Utódok száma1-3 tojás, többnyire 2
UtódgondozásMindkét szülő kotlik, etet és védi a fiókákat
PihenőhelyMagas fákon, ritkábban sziklán épített nagy ág-fészek
ÉrzékelésNagyon éles látás, erős fogólábak és kampós csőr
HangadásMagas hangú, rövid, ismétlődő kiáltások
MozgásSiklik, vitorlázik, úszni is tud, szárnyával evezhet
Ökológiai szerepVízparti csúcsragadozó és dögevő; zsákmányt is rabolhat
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem rendszeres természetes előforduló faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A kifejlett fehérfejű rétisas sötétbarna testéről, hófehér fejéről és farkáról, valamint sárga csőréről és lábáról ismerhető fel. A fiatalok tollazata foltos barna, ezért éveken át könnyen összetéveszthetők a szirti sassal.

A jellegzetes fehér fej és farok többnyire négy-öt éves korra alakul ki. A nőstények nagyobbak a hímeknél, ahogy sok más ragadozó madárnál is.

Élőhelye és tápláléka

Leggyakrabban nagy tavak, folyók, mocsarak és tengerpartok közelében él, ahol halat talál. Fészkét rendszerint magas, erős fára építi, jó kilátással a vízre és a környékre.

Táplálékának központja a hal, de vízimadarakat, emlősöket, hüllőket és dögöt is fogyaszt. A könnyen megszerezhető zsákmányt más madaraktól is elrabolhatja.

Költése

A párok gyakran hosszú ideig együtt maradnak, és ugyanazt a fészket évről évre javítják. Az ágakból épült fészek idővel hatalmasra nőhet, a nőstény pedig többnyire 1-3 tojást rak.

A kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák a kelés után még hónapokig a fészekhez és a szülők által hozott táplálékhoz kötődnek.

Viselkedése és védelme

A fehérfejű rétisas erőteljes repülő, de a felszállás után gyakran hosszasan siklik a légáramlatokon. Télen a halban gazdag, nyílt vízű helyeken sok egyed gyűlhet össze közös pihenő- és táplálkozóhelyeken.Állományai a DDT használata és az üldözés miatt erősen visszaestek, majd a védelem és a vegyszer korlátozása után helyreálltak. Ma is veszélyt jelenthet az ólom, az élőhelyek…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Alaszka, Kanada, az Egyesült Államok és Észak-Mexikó

A faj Észak-Amerikában költ, Alaszkától és Kanada északi részétől az Egyesült Államokon át Észak-Mexikóig. Az északi állományok egy része télen délebbre húzódik, míg a déli és partvidéki madarak közül sok helyben marad.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, gyakran órákig siklik a vízpartok felett.

Hogyan él?

Költéskor párban él, télen közös pihenőhelyeken sok egyed gyűlhet össze.

Hogyan mozog?

Erőteljes szárnycsapásokkal repül, majd hosszasan vitorlázik és siklik.

Mivel táplálkozik?

Főként halat fogyaszt, de vízimadarakat, emlősöket és dögöt is eszik.

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő kotlik, eteti és védi a fiókákat; a fiatalok kirepülés után is támogatást kapnak.

Ember közelében

Vízpartokon ember közelében is megjelenhet, de a fészkelőhelyek zavarása veszélyes számára.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 84 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Az ólom a lelőtt állatok maradványaiból a sas szervezetébe kerülhet. Veszélyt jelentenek a járművek, vezetékek, ütközések és a vízparti élőhelyek beépítése.

Élőhelyek sérülése
Hallgasd meg!

Fehérfejű rétisas hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Fehérfejű rétisas Haliaeetus leucocephalus

Hang: Rachel Thurman · CC BY 4.0 · xeno-canto · XC1163370

Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

Az adatlap fajadatai alapján

Tojás és kotlás

34-36 napos kotlás

01 Egy érdekes részlet

Miért fehér a feje?

A fiatal fehérfejű rétisasok még nem viselik a faj legismertebb bélyegét. Tollazatuk barna és szabálytalanul foltos, ezért a tapasztalatlan megfigyelő könnyen szirti sasnak nézheti őket.

A fej és a farok fehér tollai fokozatosan jelennek meg, és általában négy-öt éves korra lesznek teljesek. Ez az életkor egybeesik az ivarérettség közeledtével, így a feltűnő tollazat a párválasztásban és a fajfelismerésben is szerepet játszhat.

02 Egy érdekes részlet

A fészek, amely évről évre nő

A párok ugyanazt a fészket több költési időszakon át használhatják. Mindkét madár új ágakat hord, a nőstény pedig ezeket gyakran maga rendezi el, majd puhább növényi anyaggal béleli a belső részt.

Az évek alatt a fészek mérete rendkívül nagyra nőhet, ezért az öreg fák teherbírása fontos. A fészek elhelyezése is praktikus: a magas ágakról a sas jól belátja a vizet, és könnyen felszállhat vadászni.

03 Egy érdekes részlet

A fiatal sasok nagy vándorlása

A kirepült fiatalok nem feltétlenül maradnak szüleik közelében. Az első években nagy területeket járhatnak be, miközben megtanulják felismerni a jó halászhelyeket, a biztonságos pihenőfákat és a zsákmányszerzés lehetőségeit.

Ezek a hosszú kóborlások magyarázzák, hogy egyes fiatal madarak messze eltávolodnak születési helyüktől. A tapasztalatszerzés ára magas: a fiatalok túlélési esélye kisebb, mint a kifejlett, területet védő pároké.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Honnan lehet felismerni a kifejlett fehérfejű rétisast?

A kifejlett fehérfejű rétisas nagy termetű, széles szárnyú madár. Teste és szárnya sötétbarna, feje és farka fehér, csőre és lába sárga. A fehér fej nem a kikeléskor látható, hanem fokozatosan alakul ki, többnyire négy-öt éves korra. A víz közelében, magas fán ülve vagy lassan sikolva érdemes keresni.

Miért lehet összetéveszteni a fiatal példányt a szirti sassal?

A fiatal fehérfejű rétisas feje és farka még nem fehér, tollazata többnyire barna, szabálytalan világos foltokkal. Ez hasonló benyomást kelthet, mint a szirti sas sötét tollazata. A fehérfejű rétisas fiatal madarán a világos foltok szétszórtabbak lehetnek a testen és a szárny alatt, míg a szirti sasnál jellegzetes aranybarna tarkó látható.

Mit eszik a fehérfejű rétisas?

Elsősorban halakat zsákmányol, ezért különösen fontosak számára a tavak, folyók, torkolatok és tengerpartok. Ha a hal kevésbé hozzáférhető, vízimadarakat, emlősöket, hüllőket és dögöt is fogyaszt. Télen a befagyott vizek miatt a vízimadarak és a tetemek szerepe megnőhet. Más ragadozó madaraktól időnként a már megszerzett táplálékot is elrabolja.

Hol építi a fészkét?

A fészket többnyire magas, erős fára építi, rendszerint vízparti erdőben, a lombkorona alatt vagy annak közelében. Olyan helyet választ, ahonnan jó a kilátás, és a madár könnyen fel tud szállni. Egyes vidékeken sziklára vagy más alkalmas felszínre is kerülhet fészek. A párok évről évre javítják ugyanazt a fészket, amely így hatalmasra nőhet.

Mennyi ideig kotlik a fehérfejű rétisas?

A kotlás általában 34-36 napig tart. A tojások száma többnyire kettő, de a fészekalj 1-3 tojásból is állhat. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban, miközben a másik madár táplálékot keres. A kikelt fiókák még hosszú ideig a fészekben maradnak, és a szülők által hozott tápláléktól függnek.

Mikor hagyják el a fiókák a fészket?

A fiatal fehérfejű rétisasok általában tíz-tizennégy hetes korukban repülnek ki. A fészek elhagyása után még nem önállóak: a közeli ágakon és pihenőhelyeken gyakorolják a repülést, a szülők pedig továbbra is etetik őket. A vadászat, a biztos tájékozódás és a veszélyek felismerése fokozatosan fejlődik ki, ezért a család még hetekig együtt maradhat.

Vonuló madár-e a fehérfejű rétisas?

Viselkedése attól függ, hol él. Az északi területek madarai a hideg hónapokban dél felé húzódhatnak, amikor a tavak és folyók befagynak. A délebbi állományok közül sok egész évben ugyanazon a térségen belül marad. A vonuló és helyben maradó madarak télen gyakran ugyanazokat a jégmentes, halban vagy vízimadarakban gazdag táplálkozóhelyeket keresik.

Veszélyes lehet az emberre a fehérfejű rétisas?

A szabadon élő fehérfejű rétisas rendszerint kerüli az embert, és nem tekinthető általánosan veszélyes állatnak. Fészke közelében azonban védekezően viselkedhet, ezért a költőhelyet nem szabad megközelíteni vagy megzavarni. Sérült vagy sarokba szorított madár erős csőrével és karmaival védekezhet. Megfigyeléséhez tarts biztonságos távolságot, és ne próbáld megfogni.

Él-e természetesen Magyarországon?

A fehérfejű rétisas természetes elterjedése Észak-Amerikára korlátozódik: Alaszkában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Észak-Mexikóban fordul elő. Magyarországon nem rendszeres természetes előforduló faj. Állatkertben vagy magángyűjteményben bemutatott példányok előfordulhatnak, de ezek nem jelentenek vadon élő magyarországi állományt.

Ez is érdekelhet

Fotó: inbetweenbays · GBIF · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.