Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Fehérfejű rétisas – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Fehérfejű rétisas
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Circus aeruginosus
A barna rétihéja Európa, Észak-Afrika és Ázsia vizes élőhelyein költő ragadozó madár. Nádasok és mocsarak közelében alacsonyan repülve kutat zsákmány után, egyes állományai pedig ősszel melegebb telelőterületekre vonulnak.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Fehérfejű rétisas
Haliaeetus leucocephalus
A fehérfejű rétisas Észak-Amerika nagy termetű, vízhez kötődő ragadozó madara. Kifejlett korára hófehér fejet és farkat növeszt, miközben főként halakkal táplálkozik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Fehérfejű rétisas |
|---|---|---|
| Tudományos név | Circus aeruginosus | Haliaeetus leucocephalus |
| Testhossz | 43–54 cm | Jellemzően 71-96 cm |
| Farok / egyéb méret | – | 23-37 cm |
| Testtömeg | Hím 405–730 g; tojó 540–960 g | Hímek: 3,2-4,1 kg; nőstények: 4,1-6,3 kg |
| Élettartam | – | Vad példányoknál gyakran 15-20 év; rekord: legalább 38 év |
| Elterjedés | Európától Mongóliáig; telel Afrikában és Dél-Ázsiában | Alaszka, Kanada, az Egyesült Államok és Észak-Mexikó |
| Élőhely | Nádasok, mocsarak, tavak, folyóvölgyek és nyílt mezőgazdasági területek | Tavak, folyók, mocsarak és tengerparti erdők |
| Táplálkozás | Kis emlősök, madarak, tojások, békák, halak, rovarok és dög | Főként halak, továbbá vízimadarak, emlősök, dög és más zsákmány |
| Aktív időszak | Nappali | Nappali ragadozó |
| Társas élet | Többnyire magányos; vonuláskor közös éjszakázóhelyeken gyülekezhet | Költéskor párban, télen közös pihenőhelyeken |
| Szaporodási idő | Részben vonuló; Európában főként tavasztól őszig költ | Az északi állományok részben vonulnak; délen sok egyed helyben marad |
| Utódfejlődés ideje | kotlás körülbelül 31–38 nap | 34-36 napos kotlás |
| Utódok száma | Általában 3–8 tojás | 1-3 tojás, többnyire 2 |
| Utódgondozás | A tojó kotlik, a hím főként táplálékot hord; később mindkét szülő etet | Mindkét szülő kotlik, etet és védi a fiókákat |
| Pihenőhely | Nádasok sűrű növényzetében, talaj közelében épített fészek | Magas fákon, ritkábban sziklán épített nagy ág-fészek |
| Érzékelés | Jó látás és hallás; alacsony repülés közben keresi zsákmányát | Nagyon éles látás, erős fogólábak és kampós csőr |
| Hangadás | Költőterületen hívóhangok; általában csendes ragadozó madár | Magas hangú, rövid, ismétlődő kiáltások |
| Mozgás | Alacsonyan siklik, szárnyait enyhe V alakban tartja | Siklik, vitorlázik, úszni is tud, szárnyával evezhet |
| Ökológiai szerep | A vizes élőhelyek táplálékhálózatának ragadozója; zsákmányállatokkal táplálkozik | Vízparti csúcsragadozó és dögevő; zsákmányt is rabolhat |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeresen költő, vonuló és telelő faj; védett | Magyarországon nem rendszeres természetes előforduló faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.