A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Hogyan ismerd fel?
Az északi szemeslepke viszonylag kis termetű, sötétbarna lepke. Szárnyain narancssárgás foltok és fekete, világos pupillájú szemfoltok láthatók.
Az alsó oldalon különösen fontos bélyeg a hátsó szárnyon futó, jól látható sötét harántsáv. Ez segít elkülöníteni a hasonló nagyfoltú szemeslepkétől.
Élőhelye és életmódja
Leginkább köves, füves tisztásokon, erdőszegélyeken és ritkás fenyő- vagy elegyes erdőkben fordul elő. Európa déli részén többnyire hegyvidéki faj, és helyenként 2000 méter fölé is felhatol.
A lepkék napos időben aktívak, gyakran köveken melegednek. A hernyók többféle pázsitfű levelét rágják.
Szaporodása
Elterjedési területének nagy részén évente egy nemzedéke fejlődik. A repülési idő a szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függően tavasztól nyár közepéig tart.
A hernyó fűféléken fejlődik, majd a faj több európai állományában a báb telel át. A következő tavasszal vagy nyár elején kelnek ki a kifejlett lepkék.
Magyarországi helyzete
Magyarországon az északi szemeslepke nem számít honos, rendszeresen szaporodó fajnak. Régi gyűjtési adatai vannak, és kóbor példányait az Északi-középhegységből is jelezték.
A hazai adatok értékelése óvatosságot igényel, mert a faj jelenlegi előfordulása nem tekinthető biztosnak. A bizonyító példányok és a pontos lelőhelyi adatok ezért különösen fontosak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és mérsékelt övi Ázsia az Amur-vidékig
Az északi szemeslepke Európa északi és hegyvidéki térségeiben, valamint a mérsékelt övi Ázsiában él, kelet felé az Amur-vidékig és Északkelet-Kínáig. Magyarországon régi vagy kóborlásra utaló adatok ismertek, de a faj jelenlegi rendszeres honossága nem igazolt, ezért HU nem szerepel a felsorolásban.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív lepke, amely gyakran köveken vagy meleg, napos talajon pihen.
Hogyan él?
Többnyire magányosan él. A hímek időnként területet védenek és egymást elűzik.
Hogyan mozog?
Gyors, cikázó repüléssel közlekedik, de gyakran visszatér ugyanarra a napos ülőhelyre.
Mivel táplálkozik?
A hernyó különféle pázsitfüvekkel táplálkozik, például csenkesszel, ebírrel és nádtippannal.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a fűszálakra vagy azok közelébe rakja tojásait. A fiatal hernyók kezdetben rövid ideig táplálkoznak.
Ember közelében
Ártalmatlan, nem csíp és nem mar. Megfigyeléséhez ne fogd meg, inkább napos köveken és erdei tisztásokon keresd.
Mi veszélyezteti?
A faj élőhelyeit az erdőszegélyek eltűnése, a beerdősülés és az intenzív turizmus is károsíthatja. A magashegységi, elszigetelt állományokat a felmelegedés különösen érzékenyen érintheti.
Miért kedveli a köves tisztásokat?
A köves tisztások egyszerre kínálnak napos felületeket a gyors felmelegedéshez és füves foltokat a hernyók táplálkozásához. A sziklák, tuskók és ritkás növényzet mozaikja változatos mikroélőhelyeket hoz létre.
A lepke gyakran egy kiálló kövön pihen, ahonnan gyorsan felröppen, ha veszélyt érzékel. Az ilyen szerkezetű élőhelyek eltűnése ezért a felnőtt lepkéket és a hernyók tápnövényeit egyszerre érintheti.
A hegyvidékek szigetei
Az északi szemeslepke északi elterjedési területén síkvidéki erdőkben is élhet, Közép- és Dél-Európában viszont gyakran hegyvidéki környezethez kötődik. Emiatt a déli állományok egymástól elszigetelt, úgynevezett élőhelyszigeteken maradhatnak fenn.
Az elszigeteltség megnehezíti az egyedek közötti génáramlást, és csökkenti annak esélyét, hogy egy eltűnt állományt közeli populációból újra benépesítsen a faj. A nyitott erdőszegélyek megőrzése ezért fontosabb lehet, mint egyetlen nagy, összefüggő erdőterület fenntartása.
Hogyan különbözik rokonaitól?
A nagyfoltú szemeslepke általában nagyobb és kontrasztosabb, míg az északi szemeslepke kisebb, sötétebb és egyenletesebb barna színezetű. A hátsó szárny rajzolatán látható erős harántsáv az egyik legjobb elkülönítő bélyege.
A vörös szemeslepke szintén összetéveszthető vele, de rendszerint világosabb narancsszínű mintázatú. Biztos azonosításhoz érdemes több bélyeget együtt figyelni, különösen a hátsó szárny fonákját és a szárnyak méretét.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora az északi szemeslepke?
Az északi szemeslepke elülső szárnyának hossza nagyjából 19-21 milliméter, ezért a nemzetség kisebb termetű fajai közé tartozik. A teljes szárnyfesztávolság lelőhelytől és mérési módszertől függően változhat. Terepen inkább a sötétbarna alapszínt, a narancsszínű foltokat és a hátsó szárny jellegzetes harántsávját érdemes figyelni.
Hol él az északi szemeslepke?
Elterjedési területe Európa északi részeitől a Pireneusokon, az Alpokon, a Kárpátokon és a Balkán hegyvidékein át Oroszországig, Szibériáig, az Amur-vidékig és Északkelet-Kínáig húzódik. Északon síkvidéki erdőkben is előfordulhat, délebbre viszont főként hegyi tisztásokon és ritkás erdőkben él.
Mikor lehet vele találkozni?
A repülési idő a földrajzi helyzettől és a magasságtól függ. Alacsonyabb vagy északibb területeken már április végétől megjelenhet, a magasabb hegyvidékeken inkább május és július között aktív. Többnyire egy nemzedéke fejlődik, de meleg, alacsonyabb fekvésű élőhelyeken a szezon hosszabb lehet.
Mivel táplálkozik a hernyó?
A hernyó különféle pázsitfüveket fogyaszt. A források többek között a csenkesz, az ebír, a nádtippan és egyes perjefélék szerepét említik. Ezért a faj számára fontosak a füves, de nem túlzottan intenzíven kezelt tisztások. A kaszálás időzítése és a legeltetés erőssége közvetlenül befolyásolhatja a lárvák túlélését.
Melyik fajjal lehet összetéveszteni?
Leginkább a nagyfoltú szemeslepkével és a vörös szemeslepkével téveszthető össze. Az északi szemeslepke általában kisebb és sötétebb, a hátsó szárnyán pedig jól látható sötét harántsáv húzódik. A nagyfoltú szemeslepke nagyobb termetű, a vörös szemeslepke pedig többnyire világosabb, narancsosabb összhatású.
Honos Magyarországon?
Az északi szemeslepke nem tekinthető Magyarországon honos, rendszeresen szaporodó fajnak. Régi gyűjtési adatai és kóbor példányokra vonatkozó közlések vannak, többek között az Északi-középhegység térségéből. Ezeket az adatokat óvatosan kell kezelni, mert a jelenlegi, tartós magyarországi állomány fennmaradása nem igazolt.
Veszélyes az emberre?
Az északi szemeslepke az emberre teljesen ártalmatlan. Nem csíp, nem mar, és nincs olyan mérge vagy szúró szerve, amellyel védekezni tudna. Megfigyeléskor mégis érdemes békén hagyni, mert a szárnyak pikkelyei könnyen sérülnek. Egy napos kövön pihenő példányt távcsővel vagy fényképezőgéppel figyelj, ne próbáld meg kézbe venni.
Mi veszélyezteti a fajt?
A faj egész elterjedési területén nem számít egységesen veszélyeztetettnek, de egyes helyi állományai érzékenyek. Gondot okozhat a nyílt erdőszegélyek beerdősülése, a tisztások megszűnése, az intenzív turizmus és az élőhelyek feldarabolódása. A magashegységi, elszigetelt populációk számára a felmelegedés is kedvezőtlen lehet, mert a megfelelő hűvös élőhelyek magasabbra szorulhatnak.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) carnifex, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0