A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A fakó keselyű Európa egyik legnagyobb ragadozó madara. Testhossza 90–105 centiméter, szárnyfesztávolsága 240–280 centiméter, tömege általában 7,5–11 kilogramm.
Világosbarna teste, sötétebb evező- és faroktollai, valamint csupasz feje és nyaka jellegzetes bélyegek. A csupasz bőr segíti, hogy a madár könnyebben táplálkozzon a tetemek belsejében.
Élőhelye és elterjedése
A faj sziklafalakon és sziklapárkányokon költ, táplálékát pedig a környező legelőkön, pusztákon és félsivatagos területeken keresi. Elterjedési területe Északnyugat-Afrikától a Pireneusi-félszigeten, a Mediterráneumon és a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig, valamint az indiai szubkontinens északi részéig húzódik.A költő párok többnyire a fészkelőhely közelében maradnak. A fiatal madarak a kirepülés után nagyobb távolságokra szétszóródhatnak, ezért ősszel a költőterülettől…
Táplálkozása
A fakó keselyű elsősorban nagyobb emlősök tetemének lágy részeit fogyasztja. Magasra emelkedve figyeli a tájat, majd a táplálékhoz ereszkedő társait követve maga is gyorsan a tetemhez repülhet.Erős, horgas csőre a bőr és az inak feltépésére alkalmas. A faj így fontos szerepet tölt be a tetemek eltávolításában, és hozzájárul ahhoz, hogy a szerves anyagok gyorsabban visszakerüljenek…
Szaporodása
A fakó keselyű rendszerint egyetlen tojást rak, amelyen a pár tagjai felváltva kotlanak 47–55 napig. A fészek gallyakból készül, és gyakran évről évre használják, javítják és bővítik.
A fióka lassan fejlődik: körülbelül 110–130 napos korában hagyja el a fészket. A szülők ezután is segítik, amíg önállóan nem tud repülni és táplálékot találni.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északnyugat-Afrikától Dél-Európán át Közép-Ázsiáig és Indiáig.
A fakó keselyű természetes elterjedése Északnyugat-Afrikától Dél-Európán, a Mediterráneumon, a Közel-Keleten és Közép-Ázsián át az indiai szubkontinens északi részéig húzódik. A countries lista a források alapján igazolható országokat tartalmazza, de a nagy kiterjedésű hegyvidéki elterjedés és a határokon átnyúló állományok miatt nem helyettesít pontos térképi poligont.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; termikeken vitorlázva keres táplálékot.
Hogyan él?
Telepesen költ, táplálkozáskor gyakran csoportosan gyülekezik.
Hogyan mozog?
Vitorlázva, termikeket kihasználva repül.
Mivel táplálkozik?
Nagyobb emlősök és más állatok teteme.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókát.
Fakó keselyű hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Fakó keselyű Gyps fulvus
Hang: Thomas SIGNEAU · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC917400
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Ritka kóborló; januárban is felbukkanhat, de a hazai havi előfordulási mintázata nem igazolható. Nagy termikek közelében, nyílt tájak felett keresd.
Február · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nincs megbízható februári jelenléti adatbázis. A nagy, széles szárnyú keselyűt könnyű felismerni, amikor lassan köröz a magasban.
Március · Nincs pontos havi adat
Márciusra sem ismert biztos hazai szezonális minta. Nyílt legelők és dombvidéki területek fölött érdemes figyelni a termikeken vitorlázó madarakat.
Április · Nincs pontos havi adat
Áprilisi magyarországi előfordulása rendszertelen és ritka. A fakó test és a sötét evezőtollak kontrasztja messziről is feltűnő lehet.
Május · Nincs pontos havi adat
Májusban sem tekinthető rendszeres fajnak Magyarországon. Figyeld a nagy testű ragadozó madarakat, különösen ott, ahol nyílt területek és domborzati kiemelkedések találkoznak.
Június · Nincs pontos havi adat
Júniusi hazai megjelenése nem köthető biztosan meghatározott útvonalhoz vagy élőhelyhez. A sekély V alakban tartott szárny és a rövid farok jó felismerési bélyeg.
Július · Nincs pontos havi adat
Júliusban is csak alkalmi kóborlóként számíthatunk rá Magyarországon. Magasan vitorlázva gyakran alig mozgatja a szárnyát.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Augusztusra nincs igazolt, rendszeres hazai vonulási időszak. Nagyobb csoportosulás esetén is érdemes egyedenként ellenőrizni a test színét és a farok alakját.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Szeptemberben a fiatal madarak kóborlása miatt előfordulhatnak távolabbról érkező példányok, de a hazai minta bizonytalan. A fiatal fakó keselyű sötétebb és barnább a felnőttnél.
Október · Nincs pontos havi adat
Októberben is csak ritka megfigyelésre lehet számítani. A nagy, széles szárny és a rövid, sötét farok segít elkülöníteni a kisebb ragadozó madaraktól.
November · Nincs pontos havi adat
Novemberi magyarországi jelenléte rendszertelen. Nyílt tájak felett, főleg kedvező emelkedő légáramlásokban érdemes keresni.
December · Nincs pontos havi adat
Decemberben sincs igazolt, rendszeres hazai előfordulása. Ha nagy keselyűt látsz, figyeld meg a világos testet, a sötét szárnyvégeket és a rövid farkat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Fakó keselyű
A fakó keselyű hímje és tojója terepen nagyon hasonló. Az öreg madár teste fakó barnásszürke, a nyakán világos, tömött tollgallér látszik, a feje és a nyaka világos pelyhes; a fiatal sötétebb barna, sötét csőrű és sötét szemű, gallérja barnás, a tollszegélyei hegyesebbek.
Barátkeselyű
Aegypius monachus
A barátkeselyű minden életkorban sötétebb, egyszínűbb barna, szárnya hosszabb és keskenyebb, farka pedig feltűnően ék alakú. Az öreg madár nyakán nincs a fakó keselyűre jellemző világos tollgallér.
Fakó keselyű
A fakó keselyű mindkét ivara hasonló, és jóval nagyobb termetű. A felnőtt világos barnásszürke testű, sötét evezőtollú és rövid farkú; a fiatal sötétbarna, de zömökebb, szélesebb szárnyú és rövidebb farkú, mint a dögkeselyű.
Dögkeselyű
Neophron percnopterus
A dögkeselyű jóval kisebb és karcsúbb, hosszabb farka és keskenyebb szárnya van. A felnőtt fehér teste fekete evezőtollakkal élesen elüt, sárga arca és csupasz, sárga bőre is feltűnő; a fiatal barna, de hosszú farkú és keskeny szárnyú.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A pár sziklapárkányra vagy ritkábban nagy fára épített fészkében költ. A hím és a tojó is kotlik, és váltják egymást a fészken.
Fészekben fejlődés
A fiókát mindkét szülő eteti és védi. Fejlődése lassú, ezért hosszú ideig a fészekben marad, miközben fokozatosan erősödik a repüléshez.
Fészekelhagyás
A fészek elhagyása nem jelenti azonnal a teljes önállóságot. A fiatal madár már kimerészkedik a fészekből, de még a költőtelep közelében marad és a szüleitől kap táplálékot.
Repülés és önállósodás
A fiatal fakó keselyű fokozatosan tanulja meg a termikek használatát és a tetemek felkutatását. Ezután egyre távolabb kóborolhat, míg az öreg madarak többnyire a költőterületük közelében maradnak.
A termikek láthatatlan liftjei
A fakó keselyű széles szárnyaival kihasználja a felmelegedő talaj fölött kialakuló felszálló légáramlatokat. Így hosszú ideig vitorlázhat anélkül, hogy folyamatos szárnycsapásokkal kellene magát a levegőben tartania.
Ez a repülési mód különösen fontos egy olyan madár számára, amely nagy területen keres ritkán előforduló táplálékot. A keselyűk egymás mozgását is figyelik: ha egy példány hirtelen ereszkedni kezd, a többiek következtethetnek a közelben lévő tetemre.
Miért fontosak a keselyűk?
A tetemek gyors elfogyasztása csökkenti annak idejét, amíg a maradványok a környezetben maradnak. Ez mérsékelheti a rothadó szerves anyag felhalmozódását, miközben a tápanyagok a táplálékhálózatba kerülnek vissza.
A faj fennmaradása ezért a legelők és a természetes állattartási rendszerek állapotával is összefügghet. A tetemekhez való hozzáférés csökkenése, a mérgezések, az áramütések és a költőhelyek zavarása egyaránt veszélyeztetheti a helyi állományokat.
Miért látni fiatal madarakat Magyarországon?
Magyarországon a fakó keselyű nem rendszeres költőfaj, hanem ritka kóborló. Az MME adatai szerint a fiatal egyedek a kirepülés után nagy területen szóródnak szét, és a Kárpát-medencébe is eljuthatnak.
Ez a mozgás nem klasszikus, minden egyedet érintő vonulás: az öreg madarak többnyire a költőhely környékén maradnak, míg a fiatalok nomád jelleggel kereshetnek kedvező táplálkozóterületeket. A magyarországi megfigyelések ezért főként nyár végén és ősszel érdekesek, de az előfordulások egész évben lehetségesek.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Vadássza az élő állatokat a fakó keselyű?
Általában nem. Elsősorban elhullott állatok tetemével táplálkozik.
Mekkora a fakó keselyű szárnyfesztávolsága?
Általában 240–280 centiméter.
Hol fészkel a fakó keselyű?
Leggyakrabban sziklapárkányokon és sziklafalakon, telepesen.
Hány tojást rak?
Többnyire egyet, ritkán kettőt.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlás körülbelül 47–55 napig tart.
Mikor hagyja el a fióka a fészket?
Általában 110–130 napos korában.
Rendszeresen költ Magyarországon?
Nem. Hazánkban jelenleg ritka kóborlóként fordul elő.
Miért fontos ökológiai szempontból?
A tetemek eltávolításával segíti a tápanyagok körforgását.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
- Fakó keselyű (Gyps fulvus) vs. Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
- Fakó keselyű (Gyps fulvus) vs. Barna kánya (Milvus migrans) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
- Fakó keselyű (Gyps fulvus) vs. Fehérhátú keselyű (Gyps africanus) élőhelye, táplálkozása és védelme