A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése a terepen
A kékes rétihéja hosszú szárnyú, karcsú ragadozó, amely gyakran közvetlenül a talaj fölött repül. A hím kékesszürke, fehér hasú madár, fekete szárnyvégekkel.
A tojó és a fiatal barna, alsó oldaluk csíkos, de a fehér faroktő minden tollazatban fontos bélyeg. Repülés közben a keskeny szárny és a hosszú farok is feltűnő.
Élőhelye és vadászata
Főként nyílt gyepeken, tarlókon, mezőgazdasági területeken és mocsaras tájakon mozog. Vadászat közben lassan siklik, és a növényzet között megbújó pockokat figyeli.
A zsákmányt gyakran hirtelen leereszkedéssel kapja el. A magyarországi telelő madarak táplálékában a mezei pocok különösen fontos.
Költése és családja
A költőterületeken a fészket a földre, sűrű növényzet közé építi. A tojó kotlik, a hím pedig a fészekhez hordja a zsákmányt.
A fiókák a kikelés után még hetekig a fészekben maradnak, majd annak környékén szétszélednek. A repülés megtanulása után is a szülőktől kapnak táplálékot.
Magyarországi előfordulása
Magyarországon főként augusztus végétől tavaszig figyelhető meg, a legtöbb példány október és március között tartózkodik itt.
Éjszakázáskor több madár is összegyűlhet nádasokban vagy magas növényzetű területeken. A nyílt tájakon végzett téli számlálások ezért jól követik az állomány jelenlétét.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia északi része; télen délebbre húzódik
A kékes rétihéja Európa északi és mérsékelt övi részein, valamint Ázsia nagy területein költ. Az északi állományok télen Dél-Európába, Észak-Afrikába és Dél-Ázsiába húzódnak; Magyarország főként telelő- és átvonulóterület.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, leggyakrabban hajnalban és alkonyatkor vadászik alacsonyan a talaj fölött.
Hogyan él?
Költéskor párban él, télen viszont több példány is közös éjszakázóhelyre húzódhat.
Hogyan mozog?
Hosszú szárnyakkal, lassú szárnycsapásokkal és enyhén V alakú szárnytartással siklik.
Mivel táplálkozik?
Főleg mezei pockot és más kisemlősöket fog, de apró madarat, hüllőt és békát is zsákmányol.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és etet, a hím pedig főként zsákmányt hord a fészekhez.
Ember közelében
Nem támadós faj, de költéskor a fészek közelében a szülők védekezően viselkedhetnek.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A költőhelyeken a mezőgazdasági munkák elpusztíthatják a földre épített fészkeket. Az élőhelyek átalakítása és a zsákmányállatok fogyása szintén kedvezőtlen.
Kékes rétihéja hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Kékes rétihéja Circus cyaneus
Hang: Benoît Van Hecke · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC558933
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Nyílt gyepeken és szántók felett alacsonyan, lassú szárnycsapásokkal vadászik.
Február · Telelés
A fehér faroktő repülés közben feltűnő, különösen a barnás tojókon és fiatalokon.
Március · Átvonulás
Március végéig még gyakori téli vendég lehet, majd észak felé vonul.
Április · Átvonulás
Április első felében átvonuló madarakat láthatsz, főleg nyílt mezőgazdasági tájakon.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ilyenkor általában nem tartózkodik, költése csak történeti adatként ismert.
Június · Nem jellemző az előfordulása
A hazai nyári megfigyelés kivételes, ezért a réteken látott rétihéját érdemes alaposan meghatározni.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Rendszeres magyarországi előfordulása ebben a hónapban nem jellemző.
Augusztus · Átvonulás
Augusztus végén megjelenhetnek az első dél felé vonuló példányok.
Szeptember · Átvonulás
A vonuló madarak nyílt gyepeken, tarlókon és zsákmányban gazdag mezőkön keresnek táplálékot.
Október · Telelés
Októbertől gyakori téli vendégként figyelhető meg, gyakran pockokra vadászva.
November · Telelés
Alacsonyan siklik a föld fölött, majd zsákmányával rendszerint egy közeli ülőhelyre húzódik.
December · Telelés
Alkonyatkor több példány is közös éjszakázóhelyre, főként nádasba vagy magas növényzetbe húzódhat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kékes rétihéja
A kékes rétihéja hímje kékesszürke, fehér hasa és fekete kézevezői vannak. A tojó és a fiatal barna, csíkos, fehér faroktővel.
Barna rétihéja
Circus aeruginosus
A barna rétihéja nagyobb és szélesebb szárnyú. Hímjén barna hát, szürke szárnyfedők és fekete szárnyvégek látszanak, a tojó feje gyakran világosabb.
Kékes rétihéja
A kékes rétihéja hímje halványabb, hasa többnyire egyszínű fehér. A tojó és a fiatal szélesebb szárnyú, a szárnycsúcson öt ujjnyúlvány látható.
Hamvas rétihéja
Circus pygargus
A hamvas rétihéja hímjén fekete szárnyfolt és sötét hasi sávok vannak. Tojója és fiatalja karcsúbb, keskenyebb szárnyú és gyakran vörhenyesebb árnyalatú.
Kékes rétihéja
A kékes rétihéja hímje kékesszürke, fekete szárnyvéggel és fehér hassal. Tojója és fiatalja barna, fehér faroktővel és csíkozott alsótesttel.
Fakó rétihéja
Circus macrourus
A fakó rétihéja hímje világosabb, szinte fehéres, keskeny fekete szárnyfolttal. Tojója keskenyebb szárnyú, a fiatal alul vörhenyes és kevésbé csíkos.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A földre épített fészekben rendszerint 3-7 tojás van. A kotlást főként a tojó végzi, miközben a hím táplálékot hord neki.
Fészekben fejlődés
A fiókák fészeklakók, és a tojó eteti őket a hím által hozott zsákmánnyal. A fészekben maradás körülbelül öt hétig tart.
Fészekelhagyás és repülés
A fiatalok a fészek környékén már a biztos repülés előtt szétszéledhetnek. Ezután még egy ideig a szülők etetik őket, miközben megtanulják a vadászatot.
Miért repül olyan alacsonyan?
A kékes rétihéja vadászata szorosan követi a terep felszínét, mert így a növényzet között mozgó pockokat oldalról és felülről is észreveheti. Nem a magasból zuhanó támadásra, hanem a lassú, kitartó keresésre épít.
Arca fátyolszerű tollazata segíti a hangok érzékelését, miközben a madár a zsákmány neszeit is figyeli. Ez a módszer különösen hasznos sűrű fűben és alacsony növényzetű mezőkön.
A fehér faroktő szerepe
A fehér faroktő a kékes rétihéja egyik legjobb terepi bélyege, mert a barna tojókon és fiatalokon is jól látszik. Mozgó madárnál gyakran hamarabb észrevehető, mint a tollazat finom színei.
Ez a jelzés a rétihéják több rokon fajánál is előfordul, ezért önmagában nem elég a biztos meghatározáshoz. A szárnyak szélességével, az ujjak számával és a testalkattal együtt érdemes értékelni.
Téli gyülekezők a nádasban
Magyarországon a kékes rétihéják napközben szétszórtan vadásznak, estére viszont közös éjszakázóhelyekre húzódhatnak. Ilyenkor a nádas, a zsombékos vagy a magas füvű terület biztonságos pihenőhelyet kínál.
A gyülekezőhelyek évről évre változhatnak, mert a madarak a nyugalmat és a közeli táplálkozóterületeket egyszerre keresik. A téli számlálások ezért az élőhely állapotáról is fontos képet adnak.
Kérdések és válaszok
Mikor lehet kékes rétihéját látni Magyarországon?
Magyarországon a kékes rétihéja főként téli vendég és átvonuló madár. Az első példányok már augusztus végén megjelenhetnek, a legtöbb madár azonban október és március között látható. Tavasszal általában március végéig, illetve április elejéig marad. Nyáron csak kivételesen figyelhető meg, ezért a júniusi vagy júliusi rétihéja-megfigyelést érdemes fényképpel és több bélyeg alapján ellenőrizni.
Hogyan különböztethető meg a kékes rétihéja a barna rétihéjától?
A kékes rétihéja karcsúbb és keskenyebb szárnyú. A hím kékesszürke, fehér hasú, fekete szárnyvégű, míg a barna rétihéja hímjén barna hát és szürke szárnyfedők láthatók. A barna rétihéja tojója általában nagyobb testű és szélesebb szárnyú. Mindkét fajon feltűnhet a fehér faroktő, ezért ezt a szárnyformával és az általános testalkattal együtt kell értékelni.
Mit eszik a kékes rétihéja?
Táplálékának fontos részét a mezei pocok és más kisemlősök adják, különösen a magyarországi telelőterületeken. Emellett apró madarakat, madárfiókákat, hüllőket, békákat és alkalmanként nagyobb rovarokat is elfoghat. Vadászat közben alacsonyan repül, és a növényzetből vagy a talajról ragadja el zsákmányát. A táplálék összetétele a zsákmányállatok mennyiségétől és az élőhelytől is függ.
Hol fészkel a kékes rétihéja?
A faj Európa északi részén, valamint Ázsia északi és mérsékelt övi területein költ. Fészkét rendszerint a földre építi, sűrű fű, mocsári növényzet, hanga vagy gabona közé. Nyílt gyepeket, tundrát, lápokat és mezőgazdasági területeket is használhat. Magyarországon rendszeres mai költőfajként nem ismert, nálunk főként a költőterületekről érkező vonuló és telelő madarak jelennek meg.
Milyen a kékes rétihéja hímje és tojója?
A hím és a tojó tollazata erősen eltér. A kifejlett hím többnyire kékesszürke hátú és fejű, hasa fehér, a szárnyvége fekete. A tojó nagyobb és barna, alsó oldala csíkos, a fiatalok hasonló színezetűek, de gyakran melegebb, vörhenyes árnyalatúak. Mindkét ivarnál fontos bélyeg a fehér faroktő, amely repülés közben felülről jól látszik.
Közös éjszakázóhelyeken alszik a kékes rétihéja?
Igen, télen több kékes rétihéja is ugyanazon az éjszakázóhelyen pihenhet. Ezek a helyek többnyire nádasok, zsombékosok vagy magas növényzetű területek, de ritkábban szántóföldön is kialakulhatnak. A madarak napközben külön-külön vadásznak, este azonban a biztonságos pihenőhely miatt összegyűlnek. Az ilyen helyek rendszeres számlálása fontos adatot ad a telelő állomány nagyságáról.
Veszélyes lehet az emberre a kékes rétihéja?
A kékes rétihéja általában kerüli az embert, és nyílt területeken inkább elrepül, ha közeledést érzékel. Költéskor a fészek közelében a szülők riaszthatnak vagy rövid támadórepülést végezhetnek, de ez védekező viselkedés, nem általános agresszivitás. Magyarországon főként téli vendégként fordul elő, ezért ilyen helyzet ritka. Fészket vagy éjszakázóhelyet ne közelíts meg, és ne zavard a madarakat.
Miért fontos a kékes rétihéja védelme?
A faj nyílt élőhelyekhez kötődik, ezért érzékenyen reagál a gyepek, mocsarak és mezőgazdasági területek átalakítására. A költőterületeken a földre épített fészkeket a kaszálás, aratás vagy más munkák elpusztíthatják. A táplálékállatok, főként a pockok mennyisége szintén befolyásolja a költési eredményt. A zavartalan gyepek, a változatos mezőgazdasági táj és a fészkek körüli munkavédelem mind segíti a fennmaradását.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Kositoes · Wikimedia Commons · Public domain