A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró termet, feltűnő korona
A rubinfejű királyka 9–11 centiméteres, tömege többnyire 5–10 gramm. Olajzöldes hátát világosabb alsótest, fehér szemgyűrű és világos szárnycsík egészíti ki.
A hím fejtetőjén vörös koronafolt található, amely általában rejtve marad. Izgalom, udvarlás vagy területvédelem közben a madár felmereszti a tollakat, így a korona élénken láthatóvá válik.
Mozgékony táplálékkereső
Ez a madár szinte folyamatosan mozog a lombkorona és az alacsonyabb ágak között. Gyakran csapkodja a szárnyát, lebegve szedi le a rovarokat a levelekről, és időnként a levegőben is elkapja zsákmányát.
Tápláléka főként rovarokból, lárvákból, pókokból és álskorpiókból áll. Télen bogyókat, magvakat, ritkábban növényi nedveket vagy virágok nektárját is fogyaszthatja.
Északi fenyvesek madara
A rubinfejű királyka Kanada nagy részén, Alaszkában és az Egyesült Államok északi, illetve nyugati hegyvidéki területein költ. Nyáron főként magas, sűrű fenyveseket használ, ahol a fészkét gyakran a lomb takarásában helyezi el.Vonuláskor és télen változatosabb élőhelyeken is megjelenik, például lombos erdőkben, bozótosokban, parkokban és külvárosi kertekben. A hideg hónapokban elterjedési területének déli részein, Mexikóban és…
Rejtett fészek, nagy fészekalj
A fészket a tojó építi mohából, zuzmóból, növényi rostokból, pókselyemből és szőrből. A rugalmas, mély fészek többnyire vékony ágakon függ, gyakran a fatörzs közelében és a lomb takarásában.
A tojó rendszerint 5–12 tojást költ körülbelül 12–14 napig. A csupaszon kikelő fiókákat mindkét szülő eteti, a fiatal madarak nagyjából 16–18 nap után hagyják el a fészket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Amerika; Alaszkától Mexikóig, télen Guatemaláig
A rubinfejű királyka Észak-Amerika északi részén, Kanadában, Alaszkában és az Egyesült Államok több régiójában költ. A vonuló állományok télen az Egyesült Államok déli részén, Mexikóban, helyenként Guatemaláig telelnek; Bermudán csak alkalmi előfordulását említik, ezért az nem szerepel a rendszeres elterjedési országok között.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali, állandóan mozgó táplálékkereső
Hogyan él?
Költéskor párban, télen vegyes csapatokban
Hogyan mozog?
Fürgén cikázik, gyakran lebegve csipeget a lombból
Mivel táplálkozik?
Rovarok, pókok, álskorpiók, kevés bogyó és mag
Szaporodás és utódgondozás
A tojó költ, mindkét szülő eteti a fiókákat
Mikor találkozhatsz vele?
Észak-Amerika (költőterület és téli elterjedés)
Január · Telelés
A délebbi erdőkben és parkokban keresd, gyakran más apró rovarevő madarakkal vegyes csapatokban.
Február · Telelés
Lombhullató erdőkben, bozótosokban és kertekben is felbukkanhat; a szárnyvillogató mozgása jó felismerési bélyeg.
Március · Átvonulás
A vonulás idején élénk csapatokban mozog, és gyakran hallani a hím hangos, csicsergő énekét.
Április · Átvonulás
A költőhelyek felé tartó madarakat tűlevelű erdőkben figyelheted meg, ahol a lomb között fürgén táplálkoznak.
Május · Költési időszak
A költőterületeken a hímek énekkel védik a területüket; a rubinvörös fejtető főleg izgatott hímeken látható.
Június · Költési időszak
A sűrű tűlevelű lombkoronában keresd, ahol a tojó rejtett, függő fészkében költ.
Július · Költési időszak
A fiókákat mindkét szülő eteti; a madarak ilyenkor többnyire a költőerdőkben maradnak.
Augusztus · Költési időszak
A költési időszak végén a fiatalok és a kifejlett madarak továbbra is rovarokat szedegetnek a lomb közül.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonuláskor parkokban, erdőszéleken és bokros élőhelyeken is megjelenhet.
Október · Átvonulás
Vonuló csapatokban gyakran más énekesmadarakkal együtt mozog; figyeld a folyamatos szárnyvillogását.
November · Átvonulás
A délebbre tartó madarak alacsonyabb lombkoronában és bozótosokban is táplálkozhatnak.
December · Telelés
A telelő példányok nyíltabb erdőkben és parkokban keresik a rovarokat, pókokat és télen a bogyókat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Rubinfejű királyka jellemzői, táplálkozása és szaporodása
A rubinfejű királyka olajzöldes-szürke, fehér szemgyűrűje és két fehér szárnycsíkja van. A kifejlett hím rejtett rubinvörös fejtetőfoltot visel, amelyet izgalmi állapotban felmereszt; a tojón és a fiatalokon ez nem látható.
Kanadai királyka
Regulus satrapa
A kanadai királyka arcán fekete-fehér csíkok látszanak, fejtetején pedig sárga, a hímnél narancssárgával kevert folt van. Teste hasonlóan apró, de a fehér szemgyűrű kevésbé feltűnő.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó egyedül kotlik, miközben a hím időnként táplálékot vihet neki. Egy fészekaljban rendszerint 5–12 tojás van.
Fészekben fejlődés
A csupasz, teljesen magatehetetlen fiókákat mindkét szülő eteti. A függő fészekben gyorsan fejlődnek, miközben a szülők főként rovarokat és pókokat hordanak nekik.
Fészekelhagyás és repülés
A fiatalok ekkor hagyják el a fészket, majd a szülők még tovább etetik és vezetik őket. A fészek elhagyása ezért nem jelenti azt, hogy azonnal teljesen önállóak.
Miért jelenik meg csak ritkán a vörös korona?
A hím rubinfejű királyka koronafoltja nem állandóan látható dísz, hanem viselkedési jelzés. Nyugalomban a vörös tollakat a környező olajzöld tollak takarják, ezért a madár első pillantásra egyszerű színezetűnek tűnik.
Udvarláskor, vetélytárs közeledésekor vagy veszélyhelyzetben a hím felmereszti a tollakat. A korona így a szándék és az izgalmi állapot vizuális jelévé válik, miközben a területet legtöbbször énekkel próbálja megvédeni.
Hogyan bírja az apró madár a hideget?
A faj északi költőterületein rendszeresen találkozik fagyos éjszakákkal. Túlélését a kis testhez társuló hatékony tollazat, a sűrű fenyvesek nyújtotta takarás és a napközbeni intenzív táplálkozás segíti.
Télen a királykák gyakran más apró énekesmadarakkal együtt keresnek táplálékot. A vegyes csapatokban több egyed figyelheti a ragadozókat, miközben a különböző fajok eltérő ág- és lombszinteket kutatnak át.
Szokatlanul nagy fészekalj egy apró madártól
A rubinfejű királyka fészekalja a madár testéhez képest nagynak számít: egy fészekben akár 12 tojás is lehet. Ez jelentős szaporodási befektetés, hiszen a tojások teljes tömege megközelítheti a tojó testtömegét.
A fészek rugalmas anyagai, köztük a pókselyem és a gubóselyem, lehetővé teszik, hogy a szerkezet kissé táguljon a növekvő fiókák mellett. A fészek mély, függő kialakítása védelmet ad, ugyanakkor a magas ágakon való elhelyezés miatt a költési viselkedés részleteit nehéz megfigyelni.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mi a rubinfejű királyka tudományos neve?
Corthylio calendula.
Honnan kapta a nevét?
A hím vörös koronafoltjáról, amely izgalmi állapotban válik láthatóvá.
Mekkora a rubinfejű királyka?
Testhossza körülbelül 9–11 centiméter, tömege 5–10 gramm.
Hol költ?
Észak-Amerika északi részének és a nyugati hegyvidékeknek a fenyveseiben.
Mit eszik?
Főként rovarokat, lárvákat, pókokat és álskorpiókat fogyaszt.
Vonuló madár?
Igen, az északi állományok ősszel délebbre húzódnak, bár egyes hegyvidéki populációk csak alacsonyabb térszínekre vonulnak.
Hány tojást rak?
Egy fészekaljban rendszerint 5–12 tojás található.
Ki költi a tojásokat?
A tojásokat főként a tojó költi, a hím közben táplálhatja őt.
Mikor repülnek ki a fiókák?
A kikelés után körülbelül 16–18 nappal hagyják el a fészket.
Előfordul Magyarországon?
Nincs megbízható adat rendszeres természetes magyarországi előfordulásáról.
