A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A parlagi sas Európa egyik nagy termetű sasfaja. Az öreg madár sötétbarna, feje és tarkója világosabb, vállán pedig jellegzetes fehér folt látható.
A tojók általában nagyobbak a hímeknél. A fiatalok tollazata világosabb, barnás és erősen sávozott, ezért könnyen összetéveszthetők más nagy sasfajokkal.
Élőhelye és elterjedése
A faj Európa keleti és délkeleti részétől Oroszországon, Kazahsztánon és Közép-Ázsián át Északnyugat-Kínáig fordul elő. Élőhelye a füves puszták, az erdőssztyepp, az ártéri erdők és a nagy fákkal tarkított mezőgazdasági táj.
A nyugati állományok egy része állandó, a keletebb élő madarak közül sok ősszel délebbre vonul. Telelőhelyeik a Közel-Keleten, Északkelet-Afrikában és Dél-Ázsiában találhatók.
Táplálkozása
Legfontosabb zsákmányai a rágcsálók, különösen az ürgék és a hörcsögök, de nyulat, madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket is elfog. A kínálathoz rugalmasan alkalmazkodik.
Gyakran leshelyről támad, de vitorlázás közben is felméri a terepet. Elhullott állatokat szintén fogyaszt, főként akkor, amikor az élő zsákmány nehezebben hozzáférhető.
Szaporodása és védelme
A pár magas fákon vagy más kiemelkedő helyeken épít nagy, gallyakból álló fészket, amelyet több éven át használhat és folyamatosan bővíthet. A költés tavasszal kezdődik, a tojásokon főként a tojó ül, miközben a hím gyakran táplálékot hord.A fajra az élőhelyek átalakulása, a mérgezés, az áramütés, az üldözés és a költőhelyek zavarása jelent veszélyt. A fészkelőhelyek…
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia; telelőterületei Afrikáig és Dél-Ázsiáig húzódnak
A parlagi sas költőterülete Közép- és Délkelet-Európától Oroszországon, Kazahsztánon és Közép-Ázsián át Északnyugat-Kínáig húzódik. A keleti állományok egy része ősszel a Közel-Keletre, Északkelet-Afrikába és Dél-Ázsiába vonul; a térképes országlista a forrásokban különböző részletességgel dokumentált rendszeres előfordulásokat foglalja össze, ezért nem tekinthető pontos határvonalnak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire párban vagy magányosan él
Hogyan mozog?
Vitorlázva és csapongó repüléssel közlekedik
Mivel táplálkozik?
Ürge, hörcsög, nyúl, madarak, hüllők és dög
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő részt vesz a nevelésben
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Jelen van
Az öreg madarak többnyire egész évben a költőterületükön maradnak; nyílt mezőgazdasági területeken és gyepeken vadásznak.
Február · Jelen van
A párok már a fészket javíthatják, ezért a fák koronájában ülő vagy a fészek körül mozgó sasokat érdemes keresni.
Március · Költési időszak
A költési időszak kezdetén a párok a fészek közelében tartózkodnak, és gyakran együtt vitorláznak a revír fölött.
Április · Költési időszak
Általában április elején rakják le a tojásokat; a kotló madár gyakran csak rövid időre hagyja el a fészket.
Május · Költési időszak
A kotlás és a kisfiókák őrzésének időszakában a hím gyakran zsákmánnyal érkezik a fészek közelébe.
Június · Költési időszak
A fiókák gyorsan fejlődnek; a szülők a fészek körüli nyílt területeken vadásznak, majd a zsákmányt a fészekhez viszik.
Július · Költési időszak
A mintegy 55–60 napos fiókák általában júliusban hagyják el a fészket, de még a szülők közelében maradnak.
Augusztus · Jelen van
A frissen kirepült fiatalok a fészek környékén gyakorolják a repülést, és a szülők továbbra is etethetik őket.
Szeptember · Jelen van
A család gyakran még együtt mozog; a fiatalok egy része ekkor kezdi meg a kóborlást, miközben az öreg madarak a revírben maradnak.
Október · Jelen van
Nyílt gyepeken és szántók fölött lehet megfigyelni, ahol kisemlősökre, madarakra és elhullott állatokra vadászik.
November · Jelen van
A hidegebb időben a faj gyakrabban keresi a mezőgazdasági területeken található kisebb emlősöket és dögöt.
December · Jelen van
Magyarországon az öreg parlagi sasok télen is jelen vannak; a fiatal madarak egy része délebbre kóborolhat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Parlagi sas
Az öreg parlagi sas sötétbarna, a tarkója általában világosabb, sárgásbarna, és gyakran jól láthatók a fehér vállfoltjai. A fiatal madár világosabb, sárgás alapszínű, sötét evezőkkel és farokvéggel; a hím és a tojó terepen főként a méretük alapján különíthető el, a tojó nagyobb.
Szirti sas
Aquila chrysaetos
A szirti sas minden korban zömökebb hatású, repülés közben gyakran enyhén V alakban tartja a szárnyát. Feje aranybarna, farka hosszabb, a fiatal madár szárnyán és a faroktőnél nagy, világos foltok láthatók.
Parlagi sas
Az öreg parlagi sas sötétbarna, világosabb tarkóval és gyakran fehér vállfoltokkal. A fiatal parlagi sas teste világosabb, sárgásbarna, szárnyán és hátán világos pontsorok láthatók; a nemek között a tojó nagyobb, de ezt terepen nem mindig lehet biztosan megítélni.
Fekete sas
Aquila clanga
A fekete sas általában sötétebb, csaknem feketésbarna. Szárnya hosszabbnak és szélesebbnek hat, repülés közben gyakran lógatja, a hátán és a szárnyán pedig világos pettyek vagy csíkok jelenhetnek meg.
Parlagi sas
Az öreg parlagi sas közepes hosszúságú farkat visel, amely sötét, a feje pedig világosabb lehet. A fiatal parlagi sas teste világosabb, sárgásbarna, szárnyán világos pontsorokkal; a hím kisebb, mint a tojó, de a méretkülönbség önmagában nem biztos bélyeg.
Rétisas
Haliaeetus albicilla
Az öreg rétisas farka tiszta fehér, csőre nagy és sárga. A fiatal rétisas sötétbarna, farka még nem fehér, de széles szárnya, nagy feje és erős, előrenyúló csőre már feltűnő lehet.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A kotlásban mindkét szülő részt vesz, de a tojó kezdetben több időt tölt a fészken. A fészekalj már március végén vagy április elején teljessé válhat.
Fészekben fejlődés
A kisfiókákat kezdetben főként a tojó őrzi, miközben a hím hordja a táplálékot. Később mindkét szülő vadászik és eteti a fiókákat.
Fészekelhagyás
A fészek elhagyása után a fiatalok még a szülők közelében maradnak, és továbbra is számíthatnak a szülők táplálékára.
Repülés és önállósodás
A fiókák a fészek elhagyásakor már repülésre képesek, de a következő hetekben még a fészek környékén gyakorolnak és a szülőktől tanulnak. A család gyakran késő őszig együtt marad.
Miért fontos az ürge a parlagi sasnak?
Az ürge sok magyarországi parlagi sas számára alapvető zsákmány, ezért a sasok rendszeresen használják az ürgés legelőket és rövid füvű pusztákat. Ha az ürgeállomány csökken, a sasoknak messzebbre kell repülniük táplálékért, ami a költési időszakban különösen nagy energiaköltséggel jár.
A ragadozó és zsákmánya közötti kapcsolat ezért az élőhely állapotát is jelzi. Az ürgés gyepek megőrzése egyszerre támogatja a talajlakó emlősöket, a nyílt pusztai élőhelyek sokféleségét és a parlagi sas költési esélyeit.
A villanyoszlopok kettős szerepe
A magas villanyoszlopok kiemelkedő leshelyet kínálhatnak a sasoknak, ezért a madarak néha pihenésre vagy akár fészkelésre is használják őket. Ugyanez a szerkezet azonban életveszélyes, ha a madár egyszerre érint két különböző feszültségű részt.
Az áramütés főként a fiatal, tapasztalatlan madarakat veszélyezteti, amelyek gyakran keresnek új területeket. A veszélyes oszlopok szigetelése és a biztonságos ülőhelyek kialakítása ezért hatékony, célzott természetvédelmi beavatkozás.
Nem minden parlagi sas vonul el
A faj vonulása földrajzi eredettől és életkortól is függ. A Kárpát-medence nyugati állományának sok öreg madara egész évben a költőterületén marad, míg a keleti állományokból származó fiatalok gyakran több ezer kilométert tesznek meg.
A műholdas jeladások megmutatták, hogy ugyanazon térség madarai is eltérő útvonalakat választhatnak. A vonulás gyakran a szárazföldi domborzathoz igazodik, mert a nagy ragadozók a hosszú víz feletti átrepülést többnyire kerülik.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a parlagi sas?
Testhossza általában 72–83 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 190–210 centiméter.
Mit eszik a parlagi sas?
Főként rágcsálókat, például ürgét és hörcsögöt, de madarakat, nyulakat, hüllőket és dögöt is fogyaszt.
Vonuló madár a parlagi sas?
Részben vonuló faj. A nyugati állományok sok egyede állandó, a keleti madarak között több a vonuló.
Hol fészkel a parlagi sas?
Többnyire magas fák koronájában, ritkábban villanyoszlopokon vagy más kiemelkedő szerkezeteken épít fészket.
Hány tojást rak?
Általában 1–3 tojást rak, de a fiókák túlélési esélye és a költés sikere évenként változhat.
Mi veszélyezteti leginkább?
A mérgezés, az áramütés, az élőhelyek átalakulása, az üldözés és a költőhelyek zavarása.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?