Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Pusztai ölyv

Buteo rufinus

A pusztai ölyv Eurázsia és Észak-Afrika nyílt, száraz vidékeinek nagy termetű ragadozó madara. Magyarországon főként az Alföldön költ, és fokozottan védett faj.

Pusztai ölyv (Buteo rufinus)
Pusztai ölyv · Buteo rufinus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névButeo rufinus
Testhossz50–65 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegHím: 590–1281 g; tojó: 945–1760 g
Élettartam–
ElterjedésEurázsia, Észak-Afrika és az Arab-félsziget nyílt vidékei
ÉlőhelyFüves puszták, félsivatagok, kopár hegyvidékek, mezőgazdasági területek
TáplálkozásFőként rágcsálók, gyíkok és rovarok
Aktív időszakNappali
Társas életTöbbnyire párban vagy magányosan él
Szaporodási időMagyarországon főként költő és nyári vendég
Költési / kelési idő28–30 napos kotlás
Utódok számaFészekalja rendszerint 2–5 tojás
UtódgondozásA fiókák 40–48 nap után hagyják el a fészket
PihenőhelySziklapárkányon, fán vagy helyenként a földön fészkel
Érzékelés–
Hangadás–
MozgásVitorlázva keres táplálékot, gyakran kiülőhelyről vadászik
Ökológiai szerepA nyílt élőhelyek kisemlős- és gyíkállományát fogyasztja
Magyarországi jelenlétFokozottan védett; főként az Alföldön költ

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Jellegzetes megjelenés

A pusztai ölyv nagy termetű, hosszú szárnyú ölyvféle. Tollazata változatos lehet, de a legtöbb példányon feltűnő a sötét kéztőfolt és a gyakran vörhenyes farok.

Száraz élőhelyek madara

Füves pusztákon, félsivatagokban, köves síkságokon és nyílt mezőgazdasági területeken keresi táplálékát. A magas növényzet nélküli tájakon vitorlázva vagy kiülőhelyről figyeli a zsákmányt.

Fészkelése

Fészkét sziklás vidéken párkányra, Magyarországon többnyire fára építi gallyakból. A tojásokon körülbelül egy hónapig kotlik, a fiókák pedig még több mint öt hetet tölthetnek a fészekben.

Magyarországi állománya

Hazánkban a faj elterjedésének nyugati határa található. Első bizonyított magyarországi költését 1992-ben jegyezték fel a Hortobágyon, azóta főként a Tiszántúlon fészkel.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Eurázsia, Észak-Afrika és az Arab-félsziget nyílt vidékei

A faj elterjedési területe Délkelet-Európától Közép-Ázsián át Mongóliáig és Északnyugat-Indiáig húzódik, külön állománya pedig Észak-Afrikában él. A keleti állományok egy része Északkelet-Afrikában, a Közel-Keleten, Pakisztánban, Észak-Indiában és Bangladesben telel; a délebbi állományok részben állandók. A térképes országlista a forrásokban jelzett rendszeres költő, telelő vagy vonulási területeket foglalja össze, ezért nem minden országban azonos a jelenléte egész éves.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappali

Hogyan él?

Többnyire párban vagy magányosan él

Hogyan mozog?

Vitorlázva keres táplálékot, gyakran kiülőhelyről vadászik

Mivel táplálkozik?

Főként rágcsálók, gyíkok és rovarok

Szaporodás és utódgondozás

A fiókák 40–48 nap után hagyják el a fészket

Egy új élet története

Pusztai ölyv – tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

Az adatlap fajadatai alapján

Tojás és kotlás

28–30 napos kotlás

01 Egy érdekes részlet

Háromféle színváltozat

A pusztai ölyv világos, vörhenyes és sötét színváltozatban is előfordulhat. Ez a változatosság önmagában nem jelent alfaji vagy faji különbséget, ezért a határozásnál az alak, a szárnymintázat és a farok rajzolata együtt fontos.

A sötét kéztőfolt sok tollazatnál jól látható, a hosszú szárny és a sasokra emlékeztető repülési kép pedig segíthet az elkülönítésben. A szín alapján történő azonosítás azonban könnyen téves lehet, mert más ölyvfajok is mutathatnak vörhenyes árnyalatokat.

02 Egy érdekes részlet

Vegyes párok az Alföldön

Magyarországon előfordult, hogy a kis létszámú pusztai ölyv-állomány egyedei egerészölyvvel alkottak párt. Ennek egyik oka lehet, hogy a ritka faj egyedei nem mindig találnak megfelelő fajtársat a költési időszakban.

Az ilyen párok esetében sikeres költést és hibrid utódokat is dokumentáltak. A jelenség azért fontos, mert megmutatja, hogy a közeli rokon ölyvfajok között genetikai kapcsolat is létrejöhet, miközben a pusztai ölyv önálló fajként kezelendő.

03 Egy érdekes részlet

Alkalmazkodó fészeképítés

A faj eredeti élőhelyein sziklás párkányokon vagy akár a földön is fészkelhet, ahol kevés a magas növényzet és a fa. Magyarországon ezzel szemben rendszerint fára építi a fészkét, hasonlóan az egerészölyvhöz.

Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a pusztai ölyv a természetes gyepek mellett a nyílt mezőgazdasági tájakon is megtelepedjen. A fészkeléshez azonban továbbra is szüksége van zavartalan területekre és elegendő zsákmányra, főként kisemlősökre.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a pusztai ölyv?

Testhossza általában 50–65 centiméter, szárnyfesztávolsága nagyjából 126–155 centiméter.

Hol él a pusztai ölyv?

Eurázsia és Észak-Afrika füves pusztáin, félsivatagaiban, köves vidékein és nyílt mezőgazdasági területein fordul elő.

Mit eszik?

Főként rágcsálókat és gyíkokat fogyaszt, de rovarok is szerepelnek az étrendjében.

Költ Magyarországon?

Igen. Első bizonyított hazai költését 1992-ben jegyezték fel a Hortobágyon, jelenleg főként az Alföldön fészkel.

Hány tojást rak?

A fészekalja rendszerint 2–5 tojásból áll.

Meddig maradnak a fiókák a fészekben?

A fiókák körülbelül 40–48 nap után hagyják el a fészket.

Milyen színű lehet?

Világos, vörhenyes és sötét színváltozata is ismert.

Védett madár Magyarországon?

Igen, fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.

Ez is érdekelhet

Fotó: Koshy Koshy from Faridabad, Haryana, India · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.