Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Arapaima (pirarucu)

Arapaima gigas

Az Arapaima (pirarucu) az Amazonas-medence egyik legnagyobb édesvízi hala. Különleges úszóhólyagjával légköri levegőt lélegez, ezért rendszeresen a vízfelszínre emelkedik.

Arapaima (pirarucu) (Arapaima gigas)
Arapaima (pirarucu) · Arapaima gigas

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névArapaima gigas
TesthosszJellemzően kb. 200 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegAkár 200 kg
ÉlettartamAkár 20 év
ElterjedésAz Amazonas-medence trópusi édesvizei
ÉlőhelyÁrtéri tavak, lassú folyók és mocsaras vizek
TáplálkozásFőként halak, emellett felszíni zsákmány
Aktív időszakRendszeresen a felszínre emelkedik levegőért
Társas életA szülők az ikrákat és az ivadékokat őrzik
Szaporodási időAz ívás a száraz évszakban kezdődik
Utódfejlődés idejeA száraz évszakban és az áradás kezdetén ívik
Utódok számaAz ivadék a szülők közelében, rajban úszik
UtódgondozásA szülők együtt védik a fészket és a fiatalokat
PihenőhelyÁrtéri tavak, növényzettel szegélyezett sekély vizek
ÉrzékelésJól fejlett látás és felszíni zsákmányészlelés
HangadásA levegővétel hangos, jellegzetes kortyolással jár
MozgásÁradáskor az árterekbe, apadáskor tavakba húzódik
Ökológiai szerepNagy testű ragadozó, az ártéri vizek csúcsragadozója
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; főként állatkertekben látható

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Óriás az Amazonas árterén

Az Arapaima (pirarucu) a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartozik. Teste megnyúlt, feje erősen páncélozott, pikkelyei pedig különösen vastagok és ellenállók.

A kifejlett példányok jellemzően körülbelül kétméteresek, a faj dokumentált tömege azonban elérheti a 200 kilogrammot is.

Levegőt vesz a vízfelszínen

Az Arapaima (pirarucu) kopoltyúja önmagában nem elég hatékony, ezért módosult úszóhólyagja légzőszervként működik. A hal rendszeresen a felszínre úszik, és hangos kortyolással vesz levegőt.

Ez az alkalmazkodás oxigénszegény, meleg vizekben is lehetővé teszi a túlélést, ahol sok más hal nehezen boldogulna.

Gondoskodó szülők

A faj sekély, homokos aljzaton készít fészket, majd az ikrákat és a kikelő ivadékokat őrzi. A fiatal halak egy ideig szorosan a szülők közelében maradnak.

Az Arapaima (pirarucu) szaporodása az Amazonason a száraz évszakhoz és az áradás kezdetéhez kapcsolódik. A vízszint változása ezért a költőhelyek elérhetőségét is befolyásolja.

Élőhely

Ártéri tavak, lassú folyók és mocsaras vizek

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Az Amazonas-medence trópusi édesvizei

Az arapaima természetes elterjedése az Amazonas-medence trópusi édesvizeihez kötődik, főként Brazíliában, Guyanában és Peruban. Bolíviában betelepített vagy nem őshonos állományokról számoltak be; a teljes amazonasi elterjedés országonkénti határai nem mindenhol egyformán dokumentáltak.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

A vízfelszín közelében aktív, rendszeresen felúszik légköri levegőt venni.

Hogyan él?

A szülők őrzik az ikrákat és a fiatal halakat; máskor többnyire magányosan táplálkozik.

Hogyan mozog?

Áradáskor a sekélyebb ártéri vizekbe húzódik, apadáskor visszatér a tavakba és csatornákba.

Mivel táplálkozik?

Főként halakat zsákmányol, de a vízfelszínről rovarokat, gyümölcsöt, madarat vagy kisemlőst is bekaphat.

Szaporodás és utódgondozás

A fészekben fejlődő ikrákat, majd a rajban úszó ivadékokat mindkét szülő őrzi.

Ember közelében

Nagy mérete és felszínre járó légzése miatt könnyen észrevehető, de vadon ne közelítsd meg.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 200 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

A túlhalászat különösen a nagy példányokat ritkítja. A folyók és árterek átalakítása, valamint a betelepített állományok ökológiai hatása is gondot okozhat.

Halászat
01 Egy érdekes részlet

A pikkelyek páncélként működnek

Az Arapaima (pirarucu) pikkelyei nem egyszerűen nagyok, hanem összetett, réteges szerkezetűek. Kemény külső részük alatt rugalmasabb rétegek helyezkednek el, amelyek együtt csökkentik a ragadozók harapásának erejét.

Ez a felépítés különösen fontos a fiatal példányok számára, amelyek az Amazonasban nagy ragadozóhalakkal élnek együtt. A pikkelyek közben mozgékonyak maradnak, így a hal hatalmas teste nem válik merevvé.

02 Egy érdekes részlet

A felszínre emelkedés nem véletlen

Az Arapaima (pirarucu) légvétele kiszámítható ritmusban történik, ezért a tapasztalt halászok a felszínen megjelenő buborékokból és a jellegzetes hangból is észrevehetik. A nagy testű hal azonban csak rövid ideig marad a levegőn.

A felszínre járás egyszerre jelent előnyt és veszélyt. Az oxigénszegény vízben segíti a túlélést, közben viszont megkönnyíti a halászok dolgát, különösen a száraz időszakban, amikor az állatok láthatóbbá válnak.

03 Egy érdekes részlet

Az ártér ritmusához igazodik

Az Arapaima (pirarucu) nem egész évben ugyanazokat a víztesteket használja. Az emelkedő vízszint idején az elárasztott erdők és sekély árterek felé mozog, ahol több táplálékhoz juthat és szaporodhat.

Apadáskor fokozatosan visszahúzódik a mélyebb tavakba és csatornákba. Ez a mozgás összeköti a folyómedret, az árteret és a tavakat, ezért az élőhelyek feldarabolása az egész életciklusát megzavarhatja.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora lehet egy Arapaima (pirarucu)?

Az Arapaima (pirarucu) a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartozik. A természetben gyakoriak a körülbelül kétméteres példányok, a FishBase pedig 200 kilogrammos közölt maximális tömeget jelez. Egyes régebbi források 4,5 méteres maximális testhosszt is említenek, de ez nem jellemző méret, ezért a mindennapi bemutatásnál a körülbelül kétméteres kifejlett hossz a szemléletesebb adat.

Miért úszik rendszeresen a felszínre?

Az Arapaima (pirarucu) nem képes kizárólag a kopoltyújával elegendő oxigént felvenni. Módosult úszóhólyagja légzőszervként működik, ezért a hal időről időre a vízfelszínre emelkedik, és légköri levegőt nyel. A levegővétel hangos, jellegzetes kortyolással jár. Ez az alkalmazkodás oxigénszegény, meleg vizekben is előnyt jelent számára.

Hol él természetes körülmények között?

Az Arapaima (pirarucu) Dél-Amerika trópusi édesvizeiben, elsősorban az Amazonas-medence folyóiban, tavaiban és árterületein él. A lassú folyású, sekély, időszakosan elárasztott vizeket is használja. Az esős évszakban az ártéri területekre mozoghat, apadáskor pedig visszatérhet a mélyebb tavakba és csatornákba. Magyarországon nem őshonos faj.

Mit eszik az Arapaima (pirarucu)?

Az Arapaima (pirarucu) főként ragadozó hal, táplálékának jelentős részét kisebb és közepes méretű halak adják. Nagy szájával hirtelen szívóhatást kelt, így a zsákmányt gyorsan bekaphatja. A felszín közelében rovarokat, gyümölcsöt, magokat, madarat vagy kisemlőst is elfogyaszthat, ha azok a vízre kerülnek.

Gondozza a szülő a fiatal arapaimát?

Igen. Az Arapaima (pirarucu) sekély, homokos aljzaton készít fészket, majd a szülők őrzik az ikrákat és a kikelő ivadékokat. A fiatal halak egy ideig a szülők közelében, sűrű rajban mozognak. Ez a védelem fontos az Amazonas ragadozókkal teli vizeiben, ahol a kis arapaimák sokkal sérülékenyebbek, mint a nagy kifejlett példányok.

Veszélyes lehet az emberre?

Az Arapaima (pirarucu) nagy és erős hal, de nem ismert úgy, mint amely rendszeresen megtámadná az embert. A vadon élő példányokat ennek ellenére nem szabad megérinteni vagy sarokba szorítani. Nagy szája, erős teste és gyors mozdulatai sérülést okozhatnak, ha az állat védekezni próbál. A legjobb megfigyelési távolságot mindig tartsd meg.

Mi fenyegeti az arapaimát?

A legfontosabb ismert veszélyeztető tényező a túlhalászat, amely főként a nagy, szaporodóképes példányokat érinti. Az ártéri tavak, folyók és sekély szaporodóhelyek átalakítása szintén csökkentheti az állományok életterét. Egyes területeken betelepített állományok jelentek meg, amelyek hatással lehetnek az őshonos halakra és a helyi vízi közösségekre.

Él-e Arapaima (pirarucu) Magyarországon?

Magyarországon az Arapaima (pirarucu) nem őshonos, természetes állománya nincs. A faj trópusi dél-amerikai vizekhez alkalmazkodott, ezért hazai folyóinkban és tavainkban nem tudna tartósan fennmaradni. Nagy mérete, különleges légzése és melegvízigénye miatt inkább állatkertekben vagy nagy, fűtött bemutatómedencékben találkozhatsz vele.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) Manuel Vicente Miranda del Solar, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.