A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
Az ázsiai csontnyelvű-hal teste hosszú, oldalról enyhén lapított, pikkelyei pedig feltűnően nagyok és fényesek. Szájának alsó részén egy pár bajuszszál található, amely a faj egyik jellegzetes bélyege.
Színezete az állománytól és a színváltozattól függően zöldes-ezüstös, aranyos vagy vöröses lehet. A kifejlett példányok jellemzően 40 - 60 centiméteresek, de a faj elérheti a 90 centimétert is.
Élőhelye és táplálkozása
Délkelet-Ázsia folyóiban, tavaiban, mocsaraiban és lassú folyású erdei vizeiben él. Gyakran tanninokban gazdag, sötét vizű patakokban vagy tőzeges területek közelében található meg.
A fiatal halak rovarokat és apró halakat kapnak el a vízfelszín közelében. A nagyobb példányok halakat, békákat, nagyobb rovarokat és kisebb gerinceseket is zsákmányolhatnak.
Szaporodása
A faj szájköltő. A nőstény lerakja a nagy, narancsvörös tojásokat, a hím pedig megtermékenyítés után a szájába gyűjti őket.
A tojások körülbelül egy hét alatt kelnek ki, de a lárvák ezután is a hím szájában maradnak még 7 - 8 hétig. A fiatalok csak akkor válnak önállóbbá, amikor szikzacskójuk tartalékai elfogynak.
Védelme
Az ázsiai csontnyelvű-hal az IUCN értékelése szerint veszélyeztetett faj. Állományait a folyók és mocsarak átalakítása, a túlhalászat, valamint a nagy értékű díszhal-kereskedelem is terheli.
A természetes állományokból származó példányok nemzetközi kereskedelmét a CITES I. függeléke szabályozza. A tenyésztett halak kereskedelme is szigorú nyilvántartáshoz és azonosításhoz kötött.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Délkelet-Ázsia folyói, tavai és mocsarai
Az ázsiai csontnyelvű-hal Délkelet-Ázsiában él: Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Thaiföld és Vietnam folyó- és mocsárvidékein fordul elő. Egyes országokban és területeken betelepített állományokat is feljegyeztek, ezek nem tartoznak az őshonos elterjedéshez.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Leginkább alkonyatkor és éjszaka aktív, de napközben is vadászik a vízfelszín közelében.
Hogyan él?
Többnyire magányosan él, a szaporodási időszakban azonban párt alkot.
Hogyan mozog?
Lassú folyású vizekben és mocsaras élőhelyeken mozog, gyakran közvetlenül a felszín alatt.
Mivel táplálkozik?
A fiatalok főként rovarokat és kisebb halakat esznek. A kifejlett halak halakat, békákat és nagyobb rovarokat zsákmányolnak.
Szaporodás és utódgondozás
A hím a megtermékenyített tojásokat, majd a kikelt lárvákat is a szájában hordozza.
Ember közelében
Emberre veszélytelen, de nagy termete és ragadozó életmódja miatt nagy, jól szűrt akváriumot igényel.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyeinek átalakítása és a túlhalászat csökkenti az állományait. A díszhal-kereskedelemben elért magas ára tovább növeli a befogási nyomást.
A hím szájában fejlődő utódok
A szájköltés ritka és látványos szülői stratégia: a hím nem egyszerűen őrzi a fészket, hanem fizikailag magával hordozza a teljes fejlődő ivadékcsapatot. Ez megvédi a tojásokat és a lárvákat a ragadozóktól, miközben a hím hosszú időre korlátozottan tud táplálkozni.
A kikelt lárvák még hetekig a szájüregben maradnak, amíg a szikzacskójuk felszívódik. A fiatal halak csak ezután kezdenek rendszeresen a saját zsákmányuk után kutatni, és veszély esetén vissza is húzódhatnak a hím szájába.
A színváltozatok és a faj neve
Az ázsiai csontnyelvű-hal különböző folyórendszerekből származó állományai sokféle színben jelenhetnek meg. A zöldes, ezüstös, aranyos és vöröses formák a díszhal-kereskedelemben különösen nagy értéket képviselnek.
A színváltozatok rendszertani értelmezése az idők során változott, ezért régebbi források több külön fajnevet is használhatnak. A jelenlegi adatlap tudományos azonosítója a Scleropages formosus, a magyar név pedig az uniós fajlistákban szereplő Ázsiai csontnyelvű hal.
Miért kerül a felszín közelébe?
Ez a hal nem a mederfenéken keresi rendszeresen a táplálékát, hanem a felszín közelében lesi a vízbe hulló rovarokat és az ott mozgó kisebb állatokat. Hosszú teste és felfelé nyíló szája jól illik ehhez a vadászathoz.
A fiatalok főként apró rovarokat és kis halakat fogyasztanak, a kifejlett példányok zsákmánya azonban jóval nagyobb lehet. A felszínközeli vadászat ezért életkor szerint változó táplálkozási stratégiát tesz lehetővé ugyanazon az élőhelyen.
Kérdések és válaszok
Mekkora lesz az ázsiai csontnyelvű-hal?
A kifejlett példányok többsége körülbelül 40 - 60 centiméteres testhosszúságot ér el, de a faj számára közölt legnagyobb érték 90 centiméter. A tömeg elérheti a 7 kilogrammot. Ezek nem átlagos rekordértékek: a végső méretet az állomány eredete, a táplálás, a vízminőség és a tartási körülmények is befolyásolja.
Veszélyes az ázsiai csontnyelvű-hal az emberre?
Nem, a faj emberre nézve nem veszélyes. Nagy termetű ragadozó hal, de nem támadja rendszeresen az embert, és a szakirodalmi fajleírások is ártalmatlanként jelölik. Megfogásakor azonban erős testével és éles úszósugaraival sérülést okozhat, ezért nagy példányt csak megfelelő felszereléssel és gyakorlattal szabad kezelni.
Mit eszik ez a hal?
A fiatal ázsiai csontnyelvű-hal főként rovarokat és kisebb halakat fogyaszt, amelyeket gyakran a vízfelszín közelében kap el. A kifejlett példányok zsákmánya változatosabb: halakat, békákat, nagyobb rovarokat és kisebb gerinceseket is elfogyaszthatnak. Ragadozó életmódja miatt a természetben fontos szerepe van a vízi táplálékhálózat felsőbb szintjén.
Hogyan szaporodik az ázsiai csontnyelvű-hal?
A faj szájköltő, vagyis a hím a szájában gondozza az utódokat. A nőstény lerakja a nagy tojásokat, a hím pedig megtermékenyítés után összegyűjti és hordozza őket. A tojások körülbelül egy hét alatt kelnek ki, a lárvák pedig további 7 - 8 hétig maradhatnak a hím szájában, amíg szikzacskójuk felszívódik.
Hol él természetes körülmények között?
Természetes elterjedési területe Délkelet-Ázsia, azon belül többek között Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Thaiföld és Vietnam. Folyókban, tavakban, mocsarakban, lassú folyású erdei vizekben és tőzeges területek közelében fordul elő. A sötét vizű, növényzettel szegélyezett élőhelyeket különösen kedveli.
Miért veszélyeztetett ez a faj?
Az ázsiai csontnyelvű-hal veszélyeztetett faj, mert természetes élőhelyei sok helyen átalakulnak vagy feldarabolódnak. A túlhalászat és az illegális befogás szintén komoly gond, mivel a faj különösen értékes a díszhal-kereskedelemben. A vadon befogott példányok nemzetközi kereskedelmét a CITES I. függeléke szigorúan korlátozza.
Tartható otthoni akváriumban?
Elméletileg tartható, de csak nagyon nagy, stabilan működő akváriumban vagy bemutatómedencében. Nagy testmérete, ragadozó életmódja és erős úszása miatt egy átlagos otthoni akvárium általában nem megfelelő számára. A vízminőség, a szűrés, a fedés és a jogszerű származást igazoló dokumentumok különösen fontosak ennél a CITES által szigorúan szabályozott fajnál.
Magyarországon őshonos ez a hal?
Nem. Az ázsiai csontnyelvű-hal Délkelet-Ázsiában őshonos, Magyarországon természetes állománya nincs. Hazánkban legfeljebb engedéllyel tartott bemutató- vagy hobbiállatként találkozhatsz vele. A faj tartása és kereskedelme nem kezelhető egyszerű akváriumi halként, mert a nemzetközi kereskedelmet a CITES szabályai és az ezekhez kapcsolódó dokumentációs követelmények korlátozzák.
Ez is érdekelhet
Olvasnivaló a témában
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Marcel Burkhard · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0