A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A barátréce zömök testű, közepes méretű bukóréce. A hím feje és nyaka rozsdavörös, melle fekete, teste világosszürke; a tojó barnásabb, kevésbé feltűnő színezetű.
Élőhelye
Költéskor nyílt víztükrű tavakat és nagyobb halastavakat választ, ahol úszó és víz alatti növényzet, valamint sűrű parti takarás is található. Vonuláskor és télen nagyobb tavakon, víztározókon és folyókon is megjelenik.
Táplálkozása
Főként bukással táplálkozik, és akár körülbelül 2,5 méteres mélységig is elérheti a táplálékot. Hínárt, magvakat, növényi részeket, kagylókat, rovarokat, férgeket és ebihalakat fogyaszt.
Szaporodása
A tojó rejtett, növényi anyagokból épített fészket készít a víz közelében. Általában 8–11 tojást rak, a kotlás 23–25 napig tart, a kiskacsák pedig nagyjából 7–8 hetesen válnak röpképessé.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika és Ázsia vizes élőhelyei
A barátréce Európában, Észak-Afrikában és Ázsia nagy részén fordul elő; északi és keleti állományai költés után délebbre vonulnak. Európai madarai főként Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a Kaszpi-térségben telelnek, a keleti állományok pedig Dél- és Kelet-Ázsia felé húzódnak. A felsorolt országkódok a CMS fajadatlapján igazolt természetes előfordulásokon alapulnak, ezért a térképes lista nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; táplálékát főként bukva szerzi
Hogyan él?
Költéskor párokban, vonuláskor nagy csapatokban
Hogyan mozog?
Úszik, bukik és repül; mélyre is merül
Mivel táplálkozik?
Hínár, magvak, kagylók, rovarok és más vízi állatok
Szaporodás és utódgondozás
A tojó vezeti és gondozza a fiókákat
Barátréce hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Barátréce Aythya ferina
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC918474
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Januárban főként befagyásra nem hajlamos tavakon, halastavakon és folyókon keresd nagyobb bukórécecsapatokban.
Február · Telelés
A telelő csapatokban a hím vörösesbarna feje és szürke háta messziről is feltűnhet.
Március · Átvonulás
Márciusban különösen nagy csapatok jelenhetnek meg a halastavakon és más mélyebb vizű élőhelyeken.
Április · Költési időszak
Áprilisban a párok már a sűrű parti növényzet közelében tartózkodnak; a fészket nyílt víz mellett, rejtve építik.
Május · Költési időszak
Májusban a tojó kotlik, ezért a nádas vagy gyékényes szélén óvatosan figyeld a víz közelében mozgó madarakat.
Június · Költési időszak
Júniusban a tojó vezeti a kiskacsákat, amelyek főként a sűrű vízparti növényzetben maradnak.
Július · Költési időszak
Júliusban a fiatalok gyorsan fejlődnek; a kiskacsák körülbelül hét-nyolchetes korukban válnak röpképessé.
Augusztus · Jelen van
Augusztusban a családok és a vedlő, röpképtelen adultok nyugodtabb, növényzetben gazdag vizeken tartózkodnak.
Szeptember · Átvonulás
Szeptemberben egyre több barátréce gyülekezik a halastavakon és a nagyobb természetes tavakon.
Október · Átvonulás
Októberben az őszi vonulás idején nagy csapatokban figyelheted meg, gyakran más bukórécék között.
November · Átvonulás
Novemberben még jelentős vonuló állomány érkezhet, főként a mélyebb vizű halastavakra és bányatavakra.
December · Telelés
Decemberben a nyílt vizű tavakon telelő csapatokat keresd; kemény fagyok idején egy részük délebbre vonul.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Barátréce
A barátréce hímjének feje vörösesbarna, háta világosszürke, szeme vörös. A tojó barnás, de az alsóteste általában világosabb; a faj teste nagyobb és zömökebb benyomást kelt.
Cigányréce
Aythya nyroca
A cigányréce hímje és tojója egyöntetűbben sötétbarna, a szeme világosabb, a szárnyán pedig feltűnő fehér szárnycsík látható. Kisebb és karcsúbb a barátrécénél.
Barátréce
A barátréce hímje vörösesbarna fejű, világosszürke hátú és fekete mellű. A tojó barnás, a feje kerekebb, és nincs jól látható bóbitája.
Kontyos réce
Aythya fuligula
A kontyos réce hímje fekete, a fején hosszú, lelógó bóbitát visel, az oldala fehér. A tojó sötétbarna, gyakran rövid, de látható bóbitával.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj általában 8–11 tojásból áll. A rejtett fészek a nyílt víz közelében, sűrű parti növényzetben van, és csak a tojó kotlik.
Fészekben fejlődés
A kiskacsák pelyhesen kelnek ki, és hamar követni kezdik a tojót. A fejlődésük ezután már főként a vízparti növényzetben zajlik, nem a fészekben.
Fészekelhagyás
A fiókák felszáradásuk után együtt hagyják el a fészket a tojóval, majd a sekélyebb, növényzettel szegélyezett vízrészeken táplálkoznak és pihennek.
Repülés
A fiatal barátrécék ekkor válnak röpképessé. A repülésük megkezdése nem azonos a fészek elhagyásával: addigra már hetek óta a vízen és a part menti növényzetben élnek.
Amikor a szomszéd fészkébe kerül a tojás
A barátréce tojói időnként más barátrécék fészkébe is tojhatnak. Ezt fajtársas fészekparazitizmusnak nevezik: a tojást lerakó tojó így egy másik egyedre bízza a kotlás és a fiókanevelés egy részét.
A jelenség nem feltétlenül jelent teljesen különálló stratégiát, mert a tojásrakó és a fészket gondozó tojók ugyanazon költőhelyen élnek. A kutatások szerint ez a viselkedés gyakori lehet, és hatással van a fészekaljak méretére, valamint a fiókák közötti versengésre.
A bukás mesterei
A barátréce nem a vízfelszínről szedegető récék közé tartozik elsősorban: jellegzetes táplálékszerzési módja a bukás. Testalkata, lábainak elhelyezkedése és sűrű tollazata segíti, hogy rövid időre a víz alá merüljön.
A mélyebb vízben elérhető növényi részek és apró állatok így hozzáférhetővé válnak számára. Télen a kagylók és más vízi gerinctelenek szerepe megnőhet, ami jól mutatja, hogy tápláléka az évszak és a víztest állapota szerint változik.
Nagy csapatok a téli vizeken
A költési időszakon kívül a barátrécék gyakran nagyobb csapatokba tömörülnek. Ez különösen a nagy, nyílt vizű tavakon és halastavakon látványos, ahol több száz vagy akár több ezer madár is összegyűlhet.
A csoportos élet ilyenkor megkönnyítheti a veszélyek észlelését, miközben a madarak együtt használják a táplálkozó- és pihenőhelyeket. A vonulás során a megfelelő víztestek elérhetősége alapvetően meghatározza, hol állnak meg és hol töltik a telet.
Kérdések és válaszok
Mekkora a barátréce?
Testhossza 42–49 centiméter, szárnyfesztávolsága 72–82 centiméter.
Hol él a barátréce?
Tavakon, halastavakon, mocsarakban, víztározókon és lassú folyókon fordul elő.
Mit eszik a barátréce?
Növényi részeket, magvakat, kagylókat, rovarokat, férgeket és más vízi állatokat fogyaszt.
Meddig kotlik a barátréce?
A kotlás általában 23–25 napig tart.
Hány tojást rak?
Fészekalja rendszerint 8–11 tojásból áll.
Mikor válnak röpképessé a fiókák?
A kiskacsák általában 7–8 hetes korukban repülnek önállóan.
Vonuló madár a barátréce?
Igen, az állomány jelentős része vonuló, de fagymentes vizeken egész évben is megmaradhat.
Magyarországon is költ?
Igen, főként halastavakon és más gazdag parti növényzetű vizes élőhelyeken.
Védett Magyarországon?
Igen, 2008 óta védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Veszélyeztetett faj a barátréce?
A globális Vörös Listán sebezhető besorolású, állománya csökkenő tendenciát mutat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Hunter Desportes · Wikimedia Commons · CC BY 2.0