A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Száraz tájak specialistája
A barnahasú pusztaityúk Afrika Száhel-övezetétől a Közel-Keleten át Dél-Ázsiáig fordul elő. Olyan nyílt, száraz területeket választ, ahol ritka a növényzet, és könnyen észreveheti a közeledő ragadozókat.
Magvakkal táplálkozik
Táplálékának jelentős részét apró, kemény magvak adják, amelyeket a talajról szedeget. A száraz növényi táplálék miatt a vízlelőhelyek rendszeres felkeresése fontos része a napi életének.
A hím vizet visz a fiókáknak
A pusztaityúkfélék hímjeinek hasi tollai különleges szerkezetűek, ezért nedvesedés után vizet tudnak magukkal vinni. Ez a viselkedés különösen fontos a még repülni képtelen fiókák számára, amelyek nem tudják követni szüleiket a vízhez.
Földön költő madár
Fészkét sekély talajmélyedésben alakítja ki, gyakran alig látható módon. A fiókák fészekhagyók, vagyis kikelésük után rövid idővel elhagyják a fészket és maguk keresnek táplálékot.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Afrika száraz övezeteitől Iránig és Indiáig
A faj természetes elterjedése a nyugat-afrikai Száheltől Kelet-Afrikán és az Arab-félszigeten át Dél-Ázsiáig húzódik. A közép-egyiptomi Pterocles exustus floweri állománya valószínűleg kihalt, miközben a faj más területein helyi és szezonális mozgások nehezítik a pontos térképezést; az Egyesült Államokban betelepített előfordulása ismert.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali; vízlelőhelyekre rendszeresen repül
Hogyan él?
Táplálkozáskor és iváskor csapatokban él
Hogyan mozog?
Ülő és nomád jellegű szezonális mozgások
Mivel táplálkozik?
Főként apró, kemény magvak és növényi részek
Szaporodás és utódgondozás
A fiókák önállóan táplálkoznak; a hím vizet szállít
Mikor találkozhatsz vele?
Omán
Január · Jelen van
Egész évben megfigyelhető; hajnalban a vízlelőhelyek felé repülő csapatokat érdemes keresni.
Február · Jelen van
Nyílt, félsivatagos területeken és száraz síkságokon keressük, főként a vízlelőhelyek környékén.
Március · Jelen van
A hím jellegzetes gesztenyebarna hasa és keskeny fekete mellcsíkja távolabbról is feltűnhet.
Április · Jelen van
A faj gyakran csapatokban táplálkozik; a gyors, egyenes repülésű madarakat vízlelőhelyek közelében figyeljük.
Május · Jelen van
Száraz, gyér növényzetű síkságokon mozog, ahol apró magvakat keres a talajon.
Június · Jelen van
A nagy melegben a kora reggeli vízre repülés a legjobb megfigyelési lehetőség.
Július · Jelen van
A vízlelőhelyeken rövid ideig időzik, majd gyors, közvetlen repüléssel távozik.
Augusztus · Jelen van
A tojó halványabb és erősebben mintázott; csapatban gyakran a hímekkel együtt látható.
Szeptember · Jelen van
A félsivatagi pusztákon a földön táplálkozó, barnás színű madarakat keressük.
Október · Jelen van
A helyi csapadékviszonyoktól függően változhat a mozgása és a költési aktivitása.
November · Jelen van
Nyílt tövises bozótosok és száraz füves területek fölött átrepülő csapatai jól felismerhetők.
December · Jelen van
Egész évben jelen van; a vízlelőhelyekhez vezető repülési útvonalakon érdemes figyelni.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Barnahasú pusztaityúk
A barnahasú pusztaityúk hímjének hasa egyszínű gesztenyebarna, mellén keskeny fekete csík látható. A tojó hátoldala barnásan sávozott, alsóteste pedig szintén melegebb, barnás tónusú.
Pettyes pusztaityúk
Pterocles senegallus
A pettyes pusztaityúk általában szürkésebb és halványabb összhatású. Torkán és mellén feltűnőbb pettyezés látható, hasa többnyire világosabb, és a farka is hegyesebbnek tűnhet.
Barnahasú pusztaityúk
A barnahasú pusztaityúk hímjein jól látható a fekete mellcsík és a gesztenyebarna has. A faj teste zömök, farka hegyes, de nem olyan rövid benyomású, mint a koronás pusztaityúké.
Koronás pusztaityúk
Pterocles coronatus
A koronás pusztaityúk feje és arca erősebben rajzolt, hasa világosabb, farka pedig rövidebbnek látszik. A hím fején és mellén jellegzetes fekete-fehér mintázat figyelhető meg.
Barnahasú pusztaityúk
A barnahasú pusztaityúk kisebb termetű, hímjeinek hasa barna, nem fekete. A faj az afrikai és ázsiai száraz térségekhez kötődik.
Feketehasú pusztaityúk
Pterocles orientalis
A feketehasú pusztaityúk jóval nagyobb és erőteljesebb madár. Hímjének hasa fekete, teste szürkésbarna, farka pedig hosszabb és feltűnőbb.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj rendszerint 2–3 tojásból áll. A kotlásban mindkét szülő részt vesz; a hím főként éjszaka kotlik, a tojó inkább nappal.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan, nyitott szemmel kelnek ki, és hamar mozgásképessé válnak. Nem maradnak hosszú ideig a sekély talajmélyedésben.
Fészekelhagyás
A fiókák fészekhagyók: hamar elhagyják a fészket, és a szülőkkel együtt a környező száraz felszínen keresnek táplálékot.
Repülés
A fiatalok eleinte futva és rejtőzködve követik a szülőket. A hím a hasi tollai között vizet szállít a még önállótlan fiókáknak.
A tollak vízhordó szerepe
A hím a vízbe gázolva benedvesíti a hasi tollait, majd visszarepül a költőhely közelébe. A tollak finom, egymásba kapaszkodó szerkezete a felületi feszültség segítségével tartja meg a vizet.
A fiókák a nedves tollazatból jutnak folyadékhoz, miközben még nem képesek elrepülni az ivóhelyre. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a család a víztől távolabb, biztonságosabb száraz területen költsön.
A költés időzítése
A költési időszak nem minden állományban ugyanakkor kezdődik. A helyi esőzések után megjelenő friss növényzet és magtermés kedvezőbb táplálékellátást biztosít, ezért a költés időzítése szorosan összefügg a csapadékviszonyokkal.
A nőstény rendszerint két-három tojást rak a talaj egyszerű mélyedésébe. A kotlásban mindkét szülő részt vesz, a pusztaityúkféléknél gyakori, hogy a hím főként éjszaka, a tojó pedig nappal kotlik.
Nomád mozgások a sivatag peremén
A faj elterjedési területének egyes részein nem kötődik egész évben ugyanahhoz a tájhoz. A csapadék, a magvak mennyisége és a vízlelőhelyek elérhetősége szezonális vándorlásokat vagy kóborló mozgásokat indíthat el.
Ezek a mozgások nem feltétlenül hosszú távú vonulások, inkább a változó sivatagi feltételekhez igazodó helyváltoztatások. Emiatt egy-egy állomány megjelenése és száma évről évre jelentősen eltérhet ugyanazon a vidéken.
Kérdések és válaszok
Mekkora a barnahasú pusztaityúk?
Testhossza körülbelül 31–33 centiméter, tömege a nemtől függően 140–290 gramm.
Hol él a faj?
Afrika száraz vidékein, az Arab-félszigeten, Iránban, Pakisztánban és Indiában fordul elő.
Mit eszik?
Elsősorban apró, kemény magvakat és kisebb mennyiségben zöld növényi részeket fogyaszt.
Miért jár rendszeresen vízlelőhelyekre?
A magvakban gazdag, száraz étrend miatt rendszeresen innia kell.
Hogyan jutnak vízhez a fiókák?
A hím a hasi tollai között vizet szállít vissza a még repülni képtelen fiókáknak.
Hol épít fészket?
A talajon, sekély mélyedésben költ, amelyet rendszerint kevés növényi anyaggal bélel.
Hány tojást rak?
A források szerint általában két-három tojást rak.
Mennyi ideig tart a kotlás?
A pusztaityúkfélékre jellemző kotlási idő körülbelül 20–25 nap.
Vonuló madár a barnahasú pusztaityúk?
Ülő és nomád jellegű; az állományok a csapadék, a táplálék és a víz elérhetősége szerint mozoghatnak.
Előfordul Magyarországon?
Ritka kóborlóként előfordulhat, de Magyarországon nincs rendszeres költőállománya.
Ez is érdekelhet
Fotó: Rejichandran · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0