A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Afrika óriás gólyája
Az Marabu feltűnően nagy termetű gólyaféle. Kopasz feje és nyaka, hatalmas csőre, sötét háta, fehér hasa, valamint lelógó torokzacskója könnyen felismerhetővé teszi.
Szárnyfesztávolsága miatt kiválóan siklik, ezért a felszálló meleg levegőt használva nagy távolságokat tehet meg kevés szárnycsapással.
A szavanna takarítója
Táplálékának jelentős része dög és ember által eldobott halmaradék. Emellett élő halakat, békákat, kígyókat, gyíkokat, rovarokat, rágcsálókat és kisebb madarakat is elfog.
Hosszú lábával sekély vízben és nyílt terepen is könnyen mozog. Erős csőrével a keményebb tetemeket is fel tudja tépni.
Kolóniákban nevel fiókákat
Az Marabu rendszerint kolóniákban költ, sokszor más gólyafajokkal együtt. Gallyakból épített fészke magas fára, sziklafalra vagy akár épületre is kerülhet.
A tojó általában két-három tojást rak, amelyeken a szülők felváltva kotlanak. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.
Emberek közelében is feltűnik
A faj egyre több helyen használja a települések környékén található táplálékforrásokat. Halászfalvak, nyílt hulladéklerakók és városi tavak közelében is nagy számban megjelenhet.
Ez alkalmazkodási előnyt jelenthet, de a hulladék lenyelése és a természetes élőhelyek átalakítása új veszélyeket is okozhat.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Szubszaharai Afrika nagy részén honos
Az afrikai marabu a Szaharától délre fekvő Afrika nagy részén rendszeresen előfordul, Angolától és Dél-Afrikától Kelet- és Nyugat-Afrikáig. Izraelben, Libériában és Spanyolországban az értékelések kóborló előfordulást jeleznek, ezért ezek nem szerepelnek a rendszeres természetes elterjedési országok között.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Napközben aktív, de a hőáramlatokat kihasználva hosszasan siklik, így kevés energiát használ.
Hogyan él?
Társas madár: csoportosan táplálkozik, éjszakára közös pihenőhelyeken gyülekezik.
Hogyan mozog?
Többnyire helyben él, de a víz és a táplálék elérhetősége szerint vándorolhat a környéken.
Mivel táplálkozik?
Főként dögöt és halmaradékot fogyaszt, de halakat, békákat, hüllőket, rovarokat és kisebb emlősöket is megeszik.
Szaporodás és utódgondozás
Kolóniákban költ. A szülők felváltva kotlanak, majd együtt etetik a fiókákat.
Ember közelében
Települések és hulladéklerakók környékén is megjelenhet. Ne etesd, és tarts tőle biztonságos távolságot.
Mi veszélyezteti?
A vizes élőhelyek átalakítása és a táplálékforrások csökkenése ronthatja a helyzetét. Nyugat-Afrikában egyes állományai visszaestek.
Mikor találkozhatsz vele?
Szubszaharai Afrika
Január · Jelen van
Nyílt vizes élőhelyeken, folyó- és tópartokon, valamint települési hulladéklerakók közelében is megfigyelhető.
Február · Jelen van
Gyakran csoportosan táplálkozik; sekély vízben halat, a száraz területeken pedig dögöt és rovarokat keres.
Március · Jelen van
A magasban sikló, nagy testű madár könnyen felismerhető hosszú lábáról és kinyújtott nyakáról.
Április · Jelen van
Leginkább nyílt szavannán, füves pusztán és kiszáradó vizes élőhelyek környékén érdemes keresni.
Május · Jelen van
Helyben nomád módon mozoghat, ezért a táplálékban gazdag vizes élőhelyeken időszakosan nagy csapatokban jelenik meg.
Június · Jelen van
A településeken is gyakori lehet, ahol halmaradékot és más állati eredetű hulladékot fogyaszt.
Július · Jelen van
Repülés közben a lábát hátranyújtja, és gyakran hőáramlatokon siklik.
Augusztus · Jelen van
A sekély vízben mozgó halak és békák mellett a füves területeken rovarokat és kisebb gerinceseket is keres.
Szeptember · Jelen van
A szárazodó mocsarak és tavak partján gyakran több példány gyűlik össze táplálkozni.
Október · Jelen van
Sok helyen a száraz évszak kezdetén indul a költés; a kolóniák fáin vagy épületeken álló nagy gallyfészkekre figyeljünk.
November · Jelen van
A költőtelepeken a felnőttek felváltva kotlanak, ezért a fészkek környékén gyakran látható érkező vagy távozó madár.
December · Jelen van
Közös pihenőhelyeken és táplálkozócsapatokban gyülekezik; helyi mozgásai a víz és a táplálék elérhetőségét követik.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Marabu
Az afrikai marabu feje és nyaka csupasz, többnyire rózsás-vöröses árnyalatú, nyakán jól látható torokzacskó lóg. Háta és szárnya sötét, hasa és alsó része világos; a kifejlett madár nyakán fehér gallérszerű tollruha látható.
Sárgafejű marabu
Leptoptilos dubius
A sárgafejű marabu feje feltűnően sárgás, csőre nagyon nagy és világosabb, teste pedig általában karcsúbb hatású. Dél- és Délkelet-Ázsiában él, nem Afrikában.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekben rendszerint 2–3 tojás van. A szülők felváltva kotlanak, és a költés többnyire a száraz évszakhoz igazodik.
Fészekben fejlődés
A fiókák kezdetben ritkás pehellyel kelnek ki, majd fokozatosan fejlődik ki a fehér pehely és a sötét tollazatuk. Mindkét szülő táplálja őket, főként halakkal és más kisebb gerincesekkel.
Fészek elhagyása
Mintegy 95 naposan rövid, gyakorló repüléseket tehetnek a fán belül. A fészek környezetét és a fát rendszerint 110–115 napos koruk körül hagyják el tartósabban.
Repülés és önállósodás
A kirepült fiatalok még a szülőktől függenek, miközben egyre hosszabb repüléseket tesznek. Önállósodásuk általában 130 napos koruk után következik be.
Miért kopasz a feje és a nyaka?
A marabu csupasz feje és nyaka különösen hasznos, amikor dögből táplálkozik. A tollazat hiánya megkönnyíti, hogy a madár a tetem belsejéhez férjen anélkül, hogy a tollai gyorsan összekoszolódnának.
A csupasz bőrfelület a meleg afrikai éghajlaton a hőleadásban is szerepet játszhat. A hosszú csőr és a kopasz fej együtt olyan táplálkozási módhoz alkalmazkodott, amelyet sok más madár kerül.
A torokzacskó nem ételtároló
A nyak alatt lelógó torokzacskót gyakran összetévesztik egy zsákkal, amelyben a madár táplálékot hordoz. Valójában főként a párválasztáshoz és a hangadásban játszik szerepet.
Udvarláskor a zacskó felfújódhat, és a marabu különféle rekedtes hangokat, morajlást vagy kelepelést hallathat. A látványos jelzés a párkapcsolat kialakításában segít.
Közös éjszakai pihenők
Napközben a marabuk nagy területen kereshetnek táplálékot, estére azonban közös pihenőhelyekre húzódnak vissza. Ezeken a helyeken akár ezer madár is összegyűlhet.
A csoportos pihenés biztonságot adhat, és lehetővé teszi, hogy a madarak olyan helyeken töltsék az éjszakát, ahol a környező vízpartok és nyílt területek jól beláthatók.
Kérdések és válaszok
Veszélyes az Marabu az emberre?
Az Marabu nem tipikus támadó madár, és általában elkerüli a közvetlen konfliktust az emberrel. Nagy termete és erős csőre miatt mégis érdemes távolságot tartani tőle, különösen akkor, ha táplálékot véd vagy fiókák vannak a közelben. Ne etesd, ne próbáld megérinteni, és ne állj a fészke alá.
Mit eszik az Marabu?
Táplálékának fontos része az elhullott állatok húsa és a halászok vagy települések által eldobott halmaradék. Élő zsákmányt is fog: halakat, békákat, gyíkokat, kígyókat, rovarokat, rágcsálókat és kisebb madarakat. Sokoldalú étrendje segíti abban, hogy természetes élőhelyen és emberi környezetben is megéljen.
Hol él az Marabu?
Az Marabu a Szaharától délre fekvő Afrika nagy részén honos. Szavannákon, füves pusztákon, mocsarakban, folyók és tavak partján, valamint kiszáradó vízállások környékén is megjelenik. Gyakran felkeresi a halászfalvakat, a városi tavakat és a nyílt hulladéklerakókat is, mert ezek könnyen elérhető táplálékot kínálnak.
Miért van kopasz feje és nyaka?
A kopasz fej és nyak főként a dögfogyasztáshoz való alkalmazkodás. Amikor a marabu egy tetemből táplálkozik, a tollas felületek könnyebben szennyeződnének, a csupasz bőrt viszont egyszerűbb megtisztítani. A kevés toll a hőleadásban is segíthet a forró éghajlaton. Ez a megjelenés tehát szorosan összefügg az életmódjával.
Költ Magyarországon az Marabu?
Nem. Az Marabu természetes elterjedési területe a Szaharától délre fekvő Afrika, Magyarországon pedig legfeljebb állatkertben vagy különleges madárgyűjteményben találkozhatsz vele. Európában ritka kóborlóként előfordulhat, de ez nem jelent magyarországi honos állományt vagy rendszeres költést.
Hány tojást rak az Marabu?
A tojó általában két-három tojást rak egy gallyakból épített fészekbe. A fészket magas fára, sziklafalra vagy településeken akár épületre is elhelyezhetik. A szülők felváltva kotlanak nagyjából harminc napig, majd mindketten részt vesznek a fiókák etetésében és védelmében.
Meddig él az Marabu?
A rendelkezésre álló összesítések szerint vadon körülbelül 25 évig élhet, fogságban pedig akár 41 éves kort is elérhet. Ezek nem minden egyedre érvényes átlagok: az élettartamot a táplálék, a betegségek, a sérülések, a költési siker és a tartási körülmények is befolyásolják.
Mi a torokzacskó szerepe a marabunál?
A marabu lelógó torokzacskója nem egyszerű ételtároló tasak. Udvarláskor felfújhatja, és a torok, valamint a légutak rezgéseivel együtt látványos jelzésként működik. A madár ilyenkor rekedt hangokat, morajlást vagy kelepelést is hallathat. A zacskó ezért főként a párválasztásban és a hangadásban fontos.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Manuel Schwarz, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0