A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Karcsú, gyors röptű réce
A böjti réce 37–41 centiméteres testhosszával a kisebb récék közé tartozik. A nászruhás gácsér sötétbarna fején széles, fehér szemöldöksáv húzódik a szemtől egészen a tarkóig.
A faj szárnyfesztávolsága nagyjából 60–63 centiméter. Repülése gyors, nyílegyenes és könnyed, ezért vonuláskor gyakran már messziről felismerhető.
Sekély vizek madara
Leginkább természetes mocsarakban, szikes tavak sekély részein, nedves réteken és tocsogókon fordul elő. A nyílt vízfelületek és a ritkás, alacsony növényzet egyaránt fontos számára.
Fészkét a víz közelében, sűrű füvek vagy más takaró növényzet között rejti el. A megfelelő fészkelőhelyhez ezért a víz jelenléte mellett zavartalan parti növényzetre is szüksége van.
Növényevő és apró zsákmánykereső
Táplálékát magvak, zöld növényi részek és vízi, illetve szárazföldi gerinctelenek alkotják. A sekély vízben és a nedves talajfelszínen keresgél, ahol a táplálék könnyebben elérhető.
A böjti réce táplálkozása jól illeszkedik a változatos, időszakosan vízzel borított élőhelyekhez. A mocsarak kiszáradása vagy a sűrű növényzet eltűnése ezért közvetlenül csökkentheti a számára alkalmas területek nagyságát.
Hosszú távú vándor
A faj Európában és Ázsiában költ, ősszel pedig Afrikába vonul telelni. A vonulási útvonalakon és a telelőterületeken található vizes élőhelyek ugyanúgy fontosak számára, mint a költőhelyek.
Magyarországon főként tavasszal és ősszel látható, de kisebb számban költőként is jelen van. A hazai állomány csökkenésében az élőhelyek romlása, a zavarás és a vizes területek átalakítása is szerepet játszhat.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia; telelőterülete Afrika
A böjti réce Európa és Ázsia mérsékelt övében költ, telelőállománya pedig főként Szubszaharai Afrikában található. A felsorolás a rendszeres természetes előfordulási országokat és területeket tartalmazza; az alkalmi kóborlásokat nem vettem fel.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
Költéskor párokban, vonuláskor csapatokban
Hogyan mozog?
Jól úszik és gyorsan repül
Mivel táplálkozik?
Magvak, növényi részek és gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Böjti réce hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Böjti réce Spatula querquedula
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC730604
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen általában nem látható; telelőterülete főként Afrikában van.
Február · Átvonulás
A hónap végén ritkán már megjelenhetnek az első példányok sekély vizű mocsarakon és tocsogókon.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás erősödik; sekély tavakon, mocsarakon és elöntött réteken keressük.
Április · Költési időszak
A vonulás március végén tetőzik, áprilisban pedig megkezdődik a költés; a gácsér nászrepülése és rekedtes, pergő hangja árulkodó.
Május · Költési időszak
A tojó sűrű növényzetben, a víztől akár távolabb rejtett fészekben kotlik; a magányos gácsérok költésre utalhatnak.
Június · Költési időszak
A tojó a fiókákat sekély, növényzettel szegélyezett vízhez vezeti; a családot nehéz észrevenni.
Július · Átvonulás
A költés után megkezdődik a gyülekezés, de a vedlő madarak miatt ilyenkor kevésbé feltűnő lehet.
Augusztus · Átvonulás
Elkezdődik az őszi vonulás; sekély tavakon és mocsarakon kisebb csapatokban is megjelenhet.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi átvonulás fő időszaka; a legtöbb példány szeptember végéig elhagyja a Kárpát-medencét.
Október · Átvonulás
Már csak ritkán figyelhető meg, főleg megfelelő vizű vizes élőhelyeken.
November · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ebben az időszakban általában nem látható; a vonuló állomány többsége már Afrikában telel.
December · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban télen nem jellemző, ezért decemberben rendkívül ritka.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Böjti réce
A böjti réce gácsérja barna fejéről, széles fehér szemöldöksávjáról és szürkés oldaláról könnyen felismerhető. A tojó és a fiatal madár barna tollazata azonban hasonlíthat a csörgő récéére; a böjti réce teste nyúlánkabb, csőre hosszabb és a fej mintázata hangsúlyosabb.
Csörgő réce
Anas crecca
A csörgő réce kisebb, zömökebb benyomást kelt. A tojó fején általában kevésbé feltűnő a világos szemöldöksáv, a csőr rövidebb, a szárnyon pedig gyakran jól látszik a zöld szárnytükör fehér szegélye.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek sűrű növényzetben, szárazulaton, gyakran a víztől akár több száz méterre található. A fészekalj rendszerint 6–13 tojásból áll, és csak a tojó kotlik.
Fészekben fejlődés
A böjti réce fiókái fészekhagyók: a tojásból kikelve rövid idő alatt megszáradnak, ezért csak nagyon rövid ideig maradnak a fészekben.
Fészekelhagyás
A tojó a fiókákat rögtön a közeli vízhez vezeti. Ott hamar önállóan táplálkozni kezdenek, miközben az anya vezeti és óvja őket.
Repülés
A repülés megtanulása után a fiatalok fokozatosan önállósodnak; ekkor a családi kötelék is felbomlik.
Miért böjti a böjti réce?
A magyar elnevezés a faj tavaszi megjelenéséhez kapcsolódik: a böjti récék a böjti időszak táján, márciusban és áprilisban érkeznek vissza költőterületeikre. Ez az időszak egybeesik a vizes élőhelyek tavaszi benépesülésével.
A tavaszi érkezés után a gácsérok feltűnő nászruhát öltenek, és jellegzetes nászrepüléssel próbálják magukhoz vonzani a tojókat. A faj neve tehát a népi megfigyelésben rögzült szezonális megjelenésre utal.
A vonulás veszélyes szűkületei
A böjti réce hosszú vonulása során több, egymástól távoli vizes élőhelyre támaszkodik. Ha egy fontos pihenőhely kiszárad vagy átalakul, a madaraknak kevesebb lehetőségük marad energiát gyűjteni a következő szakasz előtt.
A telelőterületek állapota szintén meghatározza a visszatérő állományok sikerét. Ezért a faj védelme nem korlátozódhat a költőhelyekre: a vonulási útvonalak és az afrikai telelőhelyek megőrzése is lényeges.
Rejtett fészek, önálló fiókák
A tojó a fészket sűrű növényzetben, a víz közelében alakítja ki, így a fészek kevésbé látható a ragadozók és a zavaró emberek számára. A 6–13 tojásból álló fészekaljon a tojó mintegy 23 napig kotlik.
A kikelő fiókák fészekhagyók: röviddel a kelés után követik anyjukat a vízhez és maguk keresik táplálékukat. Röpképességüket körülbelül öthetes korukra érik el, addig a rejtőző növényzet és az anyamadár vezetése nyújt számukra védelmet.
Kérdések és válaszok
Hol él a böjti réce?
Európa és Ázsia sekély vizű mocsaraiban, tocsogóin és tavai mentén költ, télen Afrikába vonul.
Mekkora a böjti réce?
Testhossza 37–41 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 60–63 centiméter.
Mit eszik a böjti réce?
Magvakat, zöld növényi részeket és különféle gerincteleneket fogyaszt.
Mikor költ a böjti réce?
A tavaszi visszaérkezés után, főként áprilistól kezdi meg a költést.
Hány tojást rak?
A fészekalj általában 6–13 tojásból áll.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlás körülbelül 23 napig tart.
Hol fészkel?
Sűrű füvek és más takaró növényzet között, rendszerint a víz közelében fészkel.
Telel-e Magyarországon?
Rendszerint vonuló faj; fő telelőterületei Afrikában vannak.
Védett Magyarországon?
Igen, fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Ferran Pestaña from Barcelona, España · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0