A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
Közepes termetű, robusztus szitakötő, amelynek fekete alapszínét sárga mintázat díszíti. A lábai feketék, az idősebb hímek sárga színezete szürkészöld árnyalatúvá válhat.
Élőhelye
Elsősorban lassú vagy mérsékelten áramló, jó vízminőségű folyók és patakok lakója. Az iszapos, finom homokos aljzatú szakaszokat kedveli, de kavicsbányatavakban és hűvös vizű tározókban is kifejlődhet.
Táplálkozása
A lárva és a kifejlett rovar is ragadozó. A lárva a meder üledékében les zsákmányára, az imágó pedig repülő rovarokat ejt el a vízparton és a környező növényzet fölött.
Hazai jelentősége
Magyarországon az állandó vízfolyások mentén széles körben előforduló, védett faj. Állományait a vízszennyezés, a folyók csatornázása, a mederkotrás, a vízkivétel és az aszály is veszélyeztetheti.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Nyugat-Palearktisz; Európától az Altajig
A faj nyugat-palearktikus elterjedésű: Európában Wales térségétől az Urálig, azon túl pedig Ázsiában az Altajig fordul elő. Az IUCN országlistája Európában 36 rendszeres természetes előfordulási országot sorol fel; a Balkán és a Kaukázus térségében a Gomphus schneiderii-vel való hasonlóság miatt az elterjedési határok részben bizonytalanok.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív
Hogyan él?
A hímek területet védenek
Hogyan mozog?
Erőteljes repülő; a nőstény kilométerekre eltávolodhat
Mivel táplálkozik?
Ragadozó; kisebb rovarokat és más gerincteleneket fogyaszt
Szaporodás és utódgondozás
Nincs utódgondozás
Évekig rejtőzik a mederben
A feketelábú folyami-szitakötő életének nagyobb része lárvaként telik a víz alatt, rendszerint sekély, iszapos aljzaton, ahol csak a szemét és a légzőnyílásait hagyja szabadon. A lárvafejlődés többnyire két-négy évig tart, de a körülményektől és a földrajzi helyzettől függően rövidebb is lehet.
A kifejlett rovarok gyakran összehangoltan hagyják el a vizet, ezért egy-egy kedvező időszakban sok friss imágó jelenhet meg egyszerre. A lárvabőrök a part menti növényeken, sziklákon, sőt a közeli fák magasabb részein is megtalálhatók.
A vízpart fölött és a fák között
A hím többnyire alacsonyan járőrözik a vízfelszín fölött, és rövid támadórepülésekkel távolítja el a közel merészkedő riválisokat. Gyakran visszatér ugyanahhoz a kiálló kőhöz, ághoz vagy homokpadhoz, ahonnan jól beláthatja a területét.
A nőstények és a fiatal hímek a víztől akár több kilométerre is felbukkanhatnak tisztásokon, cserjésekben vagy erdőszegélyeken. Ez megnehezíti a megfigyelésüket, különösen azért, mert a faj a talajon, fűcsomók között és a fák magasabb ágain is pihenhet.
A folyó állapotának érzékeny jelzője
A faj számára a sekély, finom üledékű mederszakaszok és a természetesebb partok együttese fontos, mert a lárva ezekben talál megfelelő búvóhelyet és zsákmányt. A vízfolyás teljes kiegyenesítése, a meder gyakori bolygatása vagy a tartósan alacsony vízszint ezért több életszakaszát egyszerre érintheti.
Az európai állományok egyes térségekben javultak a vízminőség romlásának mérséklődésével és a természetközelibb folyókezeléssel, máshol viszont továbbra is csökkenés tapasztalható. A vízvisszatartás, a természetes partok megőrzése és a szennyezés visszaszorítása ezért a faj élőhelyének más folyami élőlényeit is segíti.
Kérdések és válaszok
Mekkora a feketelábú folyami-szitakötő?
Testhossza általában 46–50 milliméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 60–68 milliméter.
Hol fejlődik a lárvája?
Lassú vagy mérsékelten áramló vízfolyások sekély, iszapos vagy finom homokos mederszakaszain fejlődik.
Mikor lehet Magyarországon megfigyelni?
Főként májustól júliusig repül, és a hazai folyami szitakötők között korán megjelenő faj.
Mit eszik?
A lárva és az imágó is ragadozó; kisebb vízi, illetve repülő rovarokat és más gerincteleneket fogyaszt.
Milyen messzire távolodhat a víztől?
A nőstények és a fiatal hímek a kikelési helytől akár több kilométerre is elrepülhetnek.
Védett faj Magyarországon?
Igen. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Dimitǎr Boevski, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0