A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Karcsú vadász a füves tájakon
A hamvas rétihéja hosszú szárnyú és hosszú farkú ragadozó madár. Repülés közben gyakran alacsonyan, könnyedén siklik a gyepek és szántók felett, miközben a növényzetben megbúvó zsákmányt figyeli.
Eltérő tollazatú ivarok
A hím hamuszürke hátáról és világosabb testéről ismerhető fel, a tojó barnásabb színezetű. A fiatalok többnyire a tojóhoz hasonlóan barnák, ezért az ivarok és a korosztályok tollazata feltűnően különbözhet.
Földön rejtőző fészek
A pár sűrű növényzet közé, a talajra építi fészkét. Ez a megoldás jól illik a rétekhez és gabonatáblákhoz, ugyanakkor a kaszálás és az aratás idején komoly veszélyt jelenthet a tojásokra és a fiókákra.
Hosszú út két kontinens között
A faj vonuló madár: eurázsiai költőterületeiről ősszel dél felé indul. Telelőterületei főként a Szaharától délre fekvő Afrikában, valamint Dél-Ázsia egyes részein találhatók.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia és Észak-Afrika; telel Afrika és Dél-Ázsia térségében
A hamvas rétihéja Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsia mérsékelt övi, illetve közép-ázsiai térségeiben költ. A vonuló állományok főként a Szaharától délre fekvő Afrikában és Dél-Ázsiában telelnek; a felsorolt országkódok a rendszeres természetes előfordulás fő forrásadatait követik, a ritka kóborlásokat nem tartalmazzák.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Költéskor párokban; táplálkozáskor többnyire magányos
Hogyan mozog?
Alacsonyan, imbolygó szárnyalással vadászik
Mivel táplálkozik?
Kisemlősök, madárfiókák, hüllők és nagyobb rovarok
Szaporodás és utódgondozás
A tojó etet; a hím hordja a zsákmányt
Hamvas rétihéja – mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem jellemző; telelőterülete Afrikában van.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem jellemző; telelőterülete Afrikában van.
Március · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon még nem rendszeres; a hazai megfigyelési időszak májusban kezdődik.
Április · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon általában még nem figyelhető meg rendszeresen.
Május · Átvonulás
Tavaszi érkezésekor nedves réteken, turjánosokban és gabonatáblák fölött keresd.
Június · Költési időszak
Költőhelyén alacsonyan, imbolygó repüléssel vadászik; a hím gyakran zsákmánnyal érkezik a fészek közelébe.
Július · Költési időszak
A fiókák sűrű növényzetben, talajon lévő fészekben fejlődnek, ezért a kaszálás és aratás idején különösen nehéz észrevenni őket.
Augusztus · Átvonulás
A kirepült fiatalok és a felnőttek nyílt gyepeken, mezőgazdasági területek fölött vadásznak.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás előtt még megfigyelhető, főleg nyílt, alacsony növényzetű területeken.
Október · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon általában már nem tartózkodik; Afrika felé vonul.
November · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem jellemző; afrikai telelőterületein tartózkodik.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon nem jellemző; afrikai telelőterületein tartózkodik.
Hamvas rétihéja – melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Hamvas rétihéja
A hamvas rétihéja karcsúbb, hosszabb és keskenyebb szárnyú. A kifejlett hím hamuszürke, fekete szárnymintázattal; a tojó és a fiatal madár barna, fehér farktővel.
Barna rétihéja
Circus aeruginosus
A barna rétihéja nagyobb és szélesebb szárnyú. A hím háta és hasa barnás, a szárnya és a farka szürkés; a tojó és a fiatal madár többnyire sötétbarna, világos fej- és vállfolttal.
Hamvas rétihéja
A hamvas rétihéja hímje sötétebb szürke, fekete szárnysávval; a tojó és a fiatal madár barnás, fehér farktővel, testalkata pedig feltűnően karcsú.
Kékes rétihéja
Circus cyaneus
A kékes rétihéja hímje nagyon világos, feje és háta kékesszürke, hasa fehéres. A tojó barna, fehér farktővel, és gyakran enyhén V alakban tartja a szárnyát.
Hamvas rétihéja – tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó kotlik, miközben a hím zsákmányt hoz neki. A 2–6 tojásból álló fészekalj a talajon, sűrű növényzet között van.
Fészekben fejlődés
A tojó eteti őket a hím által hordott zsákmánnyal. A fiókák fokozatosan tollasodnak, és nagyjából négyhetes korukban már a fészek körüli sűrű növényzetben is mozoghatnak.
Fészekelhagyás és repülés
A fészek elhagyása nem jelenti azt, hogy már jól repülnek: eleinte a növényzet között mozognak, és továbbra is a szülők táplálják őket.
Amikor a rétihéja más madártól szerez zsákmányt
A hamvas rétihéja elsősorban maga fogja meg a zsákmányát, de ritkán más ragadozóktól is megpróbálhatja elvenni. Ezt a viselkedést kleptoparazitizmusnak nevezik, és a megfigyelések szerint főként olyan helyzetekben fordul elő, amikor a zsákmány megszerzése könnyebbnek tűnik, mint az önálló vadászat.
A jelenség azért érdekes, mert a hamvas rétihéja rendszerint kisebb termetű a megtámadott ragadozó madaraknál. A megfigyelt esetek ritkasága arra utal, hogy ez alkalmi stratégia, nem pedig a faj tipikus táplálkozási módja.
A kaszálás időzítése életet menthet
A talajon költő párok fészkei gyakran olyan gyepekre vagy mezőgazdasági területekre kerülnek, amelyeket a költési időszakban kaszálnak. Ha a munkát a fiókák kirepülése utánra időzítik, és a fészket körülvevő területet meghagyják, jelentősen nő a költés sikerének esélye.
A fészek védelme mellett a madárbarát kaszálási mód is számít: a vadriasztó lánc használata lehetőséget ad a még a növényzetben rejtőző állatoknak a menekülésre. A védelem különösen fontos azokban az években, amikor a táplálékállatok, például a mezei pockok száma alacsony.
A sötét tollazatú egyedek ritka látványa
A hamvas rétihéjánál ritkán sötét, melanizmust mutató egyedek is előfordulnak. Ezek tollazatában a szürke és fekete árnyalatok annyira összefolyhatnak, hogy a hímekre jellemző ivari különbségek kevésbé feltűnővé válhatnak.
A sötét színezet nem külön faj és nem önálló alfaj, hanem a tollazat pigmentációjának eltérése. Az ilyen madarak megfigyelése ezért különösen értékes, de az azonosításkor a testalkatot, a repülési módot és a többi bélyeget is figyelembe kell venni.
Kérdések és válaszok
Hol él a hamvas rétihéja?
Nyílt füves területeken, nedves réteken, mocsaras élőhelyeken és mezőgazdasági területeken fordul elő.
Vonuló madár a hamvas rétihéja?
Igen. Eurázsiai költőterületeiről ősszel Afrika és Dél-Ázsia felé vonul.
Mivel táplálkozik?
Kisemlősöket, madárfiókákat, hüllőket és nagyobb rovarokat fogyaszt.
Hol építi a fészkét?
A talajon, sűrű növényzetben vagy alacsony növényzettel borított, kissé magasabb ponton.
Hány tojást rak?
A fészekalja általában 2–6 tojásból áll.
Mennyi ideig költi a tojásait?
A fiókák körülbelül 29–30 nap alatt kelnek ki.
Miben különbözik a hím és a tojó?
A hím jellemzően hamuszürke, a tojó barnás színű és nagyobb termetű.
Mi veszélyezteti a költését Magyarországon?
A kaszálás és az aratás elpusztíthatja a talajon lévő fészket, tojásokat vagy fiókákat.
Védett madár Magyarországon?
Igen, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.
Milyen magasan vadászik?
Többnyire alacsonyan, a növényzet felett repülve kutat zsákmány után.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Вячеслав Юсупов, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0