A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Északi költőmadár
A hegyi réce az arktikus és szubarktikus tundra sekély tavai, kisebb vízfolyásai és mocsaras területei körül költ. Fészke a víz közelében, a talajon készül, növényi anyagokból és pehelytollakból.
Merüléssel táplálkozik
Bukóréceként a víz alá merülve keresi táplálékát. Télen főként kagylókat és csigákat fogyaszt, édesvizekben pedig rovarok, rákok, férgek és vízinövények is szerepelnek az étrendjében.
Vonuló vízimadár
A faj teljes mértékben vonuló. A költési időszak után tengerparti öblökben, torkolatokban, brakkvizekben, valamint nagy tavakon és víztározókon jelenik meg.
Magyarországi vendég
Magyarországon főként ősszel és tavasszal látható, de a jégmentes vizeken kis számban rendszeresen áttelel. Leggyakrabban a Balatonon, a Dunán, a Tisza-tavon, halastavakon és bányatavakon figyelhető meg.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Arktikus és szubarktikus költőterületek; északi telelővizek
A hegyi réce az északi Európa, Szibéria és Észak-Amerika arktikus, illetve szubarktikus térségeiben költ. Telelőterületei Európa és Ázsia partvidékein, a Kaszpi- és Fekete-tenger térségében, valamint Észak-Amerika atlanti és csendes-óceáni partvidékén, a Nagy-tavaknál és egyes belső vizeken találhatók; a felsorolás a rendszeres természetes előfordulást összegző források ország- és területadataira épül.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, táplálékát merüléssel szerzi
Hogyan él?
Költéskor párokban; vonuláskor nagy csapatokban
Hogyan mozog?
Erős úszó és merülő; hosszú távú vonuló
Mivel táplálkozik?
Főleg kagylók, csigák; rovarok, rákok és vízinövények
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Nagy tavakon, folyókon és víztározókon keressük, gyakran más bukórécék nagyobb csapataiban.
Február · Telelés
Télen még rendszeresen látható, főként a Balatonon, a Dunán és más nagyobb vizeken.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás idején bukórécék között, nyílt vízfelületeken figyelhető meg.
Április · Átvonulás
Áprilisban még átvonulhat, de a csapatok száma általában már csökken.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ekkor többnyire már nincs jelen; költőterületeire északra vonul.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban nem költ rendszeresen, ezért nyáron csak kivételesen kerül elő.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Nyáron Magyarországon rendszerint nem figyelhető meg.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
A költőterületeken tartózkodik; hazai előfordulása ebben a hónapban rendkívüli.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás elején ritkán már megjelenhet, főként nagyobb tavakon és folyókon.
Október · Átvonulás
Ősszel rendszeresen átvonul; más bukórécékkel együtt pihenő és táplálkozó csapatokban kereshető.
November · Telelés
Novembertől egyre több példány telelhet nálunk, főként nagyobb, nyílt vizű élőhelyeken.
December · Telelés
Téli vendégként figyelhető meg, gyakran kontyos récék és barátrécék társaságában.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Hegyi réce
A hegyi réce hímje nagyobb termetű, feje lekerekített és nincs rajta konty; háta világosszürke, melle fekete, oldalai fehérek. A tojó barna, de szintén nincs jól látható konty a fején, és a fehér pofafoltja általában kisebb, mint a kontyos récéé.
Kontyos réce
Aythya fuligula
A kontyos réce hímjének fekete fején jól látható lelógó konty van, oldala fehér, háta fekete. A tojó barna, fején többnyire jól kivehető világos pofafolt és rövid konty látszik.
Hegyi réce
A hegyi réce hímje fekete mellű, fehér oldalú és világosszürke hátú, feje sötét, gyakran zöldesen csillog. A tojó nagyobb termetű, barna, a csőrtőnél fehér arcpajzs látható.
Barátréce
Aythya ferina
A barátréce hímjének feje rozsdásbarna, melle fekete, teste világosszürke; a tojó barnás, feje sötétebb, a szeme körül gyakran sötét maszk látszik.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó a víz közelében, sűrű növényzet között kialakított talajfészekben 6–13 tojást rak, és egyedül kotlik. A hím a kotlás megkezdése után többnyire elhagyja a tojót.
Kikelés utáni fejlődés
A fiókák pehelytollasan, nyitott szemmel kelnek ki. Fészeklakó fejlődésük alig van: a tojó röviddel a kelés után a vízhez vezeti őket.
Fészekelhagyás és vezetett nevelés
A fiókák nem a fészekben nőnek fel, hanem a vízen követik a tojót. Önállóan keresnek táplálékot, miközben a tojó őrzi és vezeti a csapatot.
Repülés
Ekkorra fejlődnek ki a repüléshez szükséges tollak. A repülőképesség megszerzése után a fiatalok fokozatosan önállósodnak.
Miért társul sirálytelepekhez?
A hegyi réce nem kolóniában költ, mégis gyakran sirályok vagy csérek fészkelőhelyei közelében építi meg a fészkét. Ezek a telepek a ragadozók korai észlelésével, illetve a közös riasztással bizonyos védelmet nyújthatnak.
A fészkek néha meglepően közel helyezkednek el egymáshoz, miközben a récék továbbra is külön párokként viselkednek. A társulás tehát nem valódi kolóniaköltés, hanem biztonságot kínáló élőhelyválasztás.
A vedlés idején nem tud repülni
A költés után a hegyi récék vedleni kezdenek, és a repülőtollak egy része egyszerre cserélődik. Ebben az időszakban nagyjából három-négy hétig röpképtelenek lehetnek, ezért a nyugodt, táplálékban gazdag vizek különösen fontosak számukra.
A hímek ilyenkor gyakran a költőterülettől távolabb gyülekeznek, míg a tojók sokszor a költőhely közelében vedlenek. A vedlés befejezése után indulhat meg az őszi vonulás.
A kagylók specialistája lehet
Téli élőhelyein a hegyi réce táplálékának jelentős részét puhatestűek adják, amelyeket a fenékről merüléssel szerez meg. A sekély, általában néhány méteres vizek kedveznek ennek a táplálkozási módnak.
Az étrend azonban élőhelyenként változik: édesvizekben a vízinövények, rovarlárvák, rákok és férgek aránya is nőhet. Emiatt a faj állományai érzékenyen reagálhatnak a vízminőség, a fenéklakó állatok és a part menti élőhelyek változásaira.
Kérdések és válaszok
Mekkora a hegyi réce?
Testhossza 42–51 centiméter, szárnyfesztávolsága 72–84 centiméter.
Hol költ a hegyi réce?
Az északi tundra és a szubarktikus erdős tundra sekély tavai, medencéi és vízfolyásai mellett költ.
Mivel táplálkozik?
Főként kagylókkal és csigákkal, emellett rovarokkal, rákokkal, férgekkel, kis halakkal és vízinövényekkel.
Vonuló madár a hegyi réce?
Igen. A költőterületekről ősszel délre vonul, tavasszal pedig visszatér az északi költőhelyekre.
Költ Magyarországon?
A rendelkezésre álló magyar szakmai források szerint rendszeres átvonuló és kis számban telelő faj, nem rendszeres költőmadár.
Hány tojást rak?
Fészekalja általában 6–13 tojásból áll.
Ki kotlik a tojásokon?
A tojó kotlik, a hím a közelben maradhat, de a kotlásban nem vesz részt.
Hol figyelhető meg Magyarországon?
Nagy tavakon, folyókon, halastavakon és bányatavakon, például a Balatonon, a Dunán és a Tisza-tavon.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Gavin Slater, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0