A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Jellegzetes csőr
A kanalas réce hosszú, széles és lapított csőre minden más récénél feltűnőbb. A csőr szélein sok finom lemezke sorakozik, amelyek szűrőként tartják vissza az apró táplálékot, miközben a vizet a madár kinyomja.
Sekély vízi életmód
Leginkább sekély tavakon, mocsarakban, elöntött területeken és halastavakon keresi táplálékát. Úszás közben a csőrét a vízbe merítve oldalirányban mozgatja, így planktonokat, apró rákokat, rovarlárvákat és magvakat gyűjt.
Megjelenése
A nászruhás hím zöld fejű, fehér mellű és rozsdabarna oldalú. A tojó barnásan mintázott, de nagy, narancsos árnyalatú csőre alapján ő is könnyen felismerhető.
Magyarországi előfordulás
Hazánkban rendszeresen átvonul, és kisebb számban költ is. Elsősorban változatos növényzetű sekély vizeken, szikes tavakon, halastavakon és mocsaras partszegélyeken figyelhető meg.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi félteke; vonuló és részben állandó állományok
A faj az északi félteke mérsékelt és szubarktikus vidékein költ Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Telelőterületei Dél-Európára, Afrikára, Dél- és Délkelet-Ázsiára, valamint Észak- és Közép-Amerikára, a Karib-térségre és Dél-Amerika északi részére is kiterjednek; az országlista a rendszeres természetes előfordulás forrásokkal összevetett, tömörített felsorolása.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és alkonyatkor aktív
Hogyan él?
Vonuláskor és táplálkozáskor gyakran csapatos
Hogyan mozog?
Úszik, bukdácsolva táplálkozik és erőteljesen repül
Mivel táplálkozik?
Zooplankton, vízi gerinctelenek, magvak és növényi részek
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik és vezeti a fiókákat
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritkán telel át; sekély halastavakon, mocsarakon és nyílt vízfelületeken keresd, gyakran más récék között.
Február · Telelés
Kevés példány maradhat, de a hónap végén már megjelenhetnek a tavaszi vonulók első csapatai.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás idején sekély vizeken táplálkozó, csőrét oldalra mozgató csapatokra figyelj.
Április · Költési időszak
A költőhelyeken párokban vagy kisebb csoportokban látható; a hím zöld feje, fehér melle és rozsdás oldala feltűnő.
Május · Költési időszak
A tojó rejtetten, sűrű növényzet között kotlik, ezért inkább a hímeket és a sekély vízben szűrögető párokat lehet észrevenni.
Június · Költési időszak
A tojó a vízparti növényzetben vezeti a fiókákat; a családot távolról, a zavarás kerülésével figyeld.
Július · Költési időszak
A fiókák már nagyobbak, de még a tojó közelében mozognak; a nyílt, iszapos szélű vizeken táplálkozó récéket keresd.
Augusztus · Átvonulás
Megkezdődik az őszi vonulás; leeresztett halastavak sekély pocsolyáin és mocsarakban is nagyobb csapatok jelenhetnek meg.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás egyik legjobb időszaka, amikor sok kanalas réce gyűlik össze sekély tavakon és halastavakon.
Október · Átvonulás
Nyílt vizeken úszó, fejét a vízbe mártó csapatokat keress; a nagy, lapát alakú csőr távolról is felismerhető.
November · Átvonulás
Az átvonulók egy része továbbindul, mások még megállnak a halastavakon és mocsarakon; kisebb telelőcsapat is kialakulhat.
December · Telelés
Többnyire elhagyja Magyarországot, de enyhe időben és jégmentes vizeken néhány példány áttelelhet.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kanalas réce
A kanalas réce hímje sötétzöld fejű, fehér mellű és rozsdás oldalú, csőre pedig nagyon széles és lapos. A tojó barnán mintázott, feltűnően nagy, narancssárgás csőrű; a fiatal madarak is ezt a jellegzetes csőrformát öröklik.
Böjti réce
Spatula querquedula
A böjti réce hímjének fehér szemöldöksávja és barnás mellfoltja van, teste keskenyebb és kisebb. A tojó és a fiatal madarak csőre jóval keskenyebb, fejükön világos szemöldöksáv látszik.
Kanalas réce
A kanalas réce hímje kontrasztos színezetű: zöld feje, fehér melle és rozsdás oldala van. A tojó barnán foltozott, nagy narancssárgás csőre széles a tövénél és a végén is.
Kendermagos réce
Mareca strepera
A kendermagos réce hímje összességében szürkés, fekete farcsíkja és fehér szárnytükre van. A tojó barnás, de csőre keskenyebb, teste pedig kevésbé zömök hatású.
Kanalas réce
A kanalas réce hímjének feje zöld, melle fehér, oldala rozsdás, csőre sötét. A tojó és a fiatal madarak finoman foltozott barnák, csőrük nagy és narancssárgás.
Tőkés réce
Anas platyrhynchos
A tőkés réce hímjének zöld fejét fehér nyakgyűrű választja el a szürke testtől, csőre sárga. A tojó csőre narancssárga, közepén sötét folttal, alakja pedig keskenyebb.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó a talajon, növényzettel takart mélyedésben rak fészket, és egyedül kotlik általában 8–12 tojáson.
Fészekben fejlődés
A fiókák pelyhesen, nyitott szemmel kelnek ki, és röviddel a kikelés után járni és úszni is tudnak. A tojó a közelben lévő vízhez vezeti őket.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak hosszabb ideig a fészekben: a tojó vezetésével elhagyják, majd sekély vízben kezdenek táplálkozni.
Repülés
A fiatalok fokozatosan növesztik ki a repülőtollaikat, és nagyjából hat hét alatt válnak repülőképessé. Addig a tojó közelében maradnak.
A csőr mint természetes szűrő
A kanalas réce csőrének szélein található lamellák apró, fésűszerű lemezkék. A madár vizet vesz a csőrébe, majd a nyelvével és a csőr mozgásával kipréseli azt; a visszamaradó planktonokat és apró gerincteleneket lenyeli.
Ez a táplálkozási mód különösen hatékony a sekély, zavaros vizekben, ahol a látásra épülő zsákmányszerzés kevésbé lenne eredményes. A csőr alakja ezért nem egyszerűen látványos bélyeg, hanem a faj élőhelyhasználatának egyik legfontosabb alkalmazkodása.
Örvénykeltő csapatok
Nagyobb csoportokban a kanalas récék időnként kör alakban úsznak, miközben mozgásukkal felkavarják a vizet. Az így kialakuló örvény a fenék közelében rejtőző apró élőlényeket a felszínhez közelebb sodorhatja.
A csapatmunka növeli a szűrögetés hatékonyságát, mert több madár egyszerre mozgatja meg ugyanazt a víztestet. A jelenség főként táplálékban gazdag, sekély vizeken figyelhető meg, és jól mutatja, hogy a réce viselkedése miként egészíti ki csőrének anatómiai működését.
Hosszabb párkapcsolat a récék között
A kanalas récék párjai gyakran már a telelőterületeken kialakulnak, és a kapcsolat a költőhelyre érkezésig is fennmaradhat. Ez a páros kötődés a bukórécéknél és több más récénél megfigyelhető rövidebb kapcsolatokhoz képest tartósabb.
A hím jelenléte a költés kezdetéig védelmet jelenthet a pár számára, miközben a tojó a fészek helyét választja ki és kotlik. A fiókák kikelése után főként a tojó vezeti őket, a fiatalok pedig már röviddel a kelés után képesek járni és úszni.
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a kanalas réce a nevét?
Széles, lapított, kanálra emlékeztető csőréről kapta a nevét.
Mit eszik a kanalas réce?
Főként zooplanktont és más apró vízi gerincteleneket, emellett magvakat és növényi részeket fogyaszt.
Költ Magyarországon?
Igen. Rendszeres, de kis számú fészkelő faj, és vonuláskor is gyakori lehet.
Hol építi a fészkét?
A talajon, rendszerint sűrű növényzetben vagy a vízpart takarásában készíti.
Hány tojást rak?
A fészekalja többnyire 8–12 tojásból áll.
Meddig kotlik a tojó?
A kotlási idő általában 22–23 nap.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Daniel Benák, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0