Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Kenti csér

Thalasseus sandvicensis

A kenti csér nagy termetű, tengerpartokon költő csérféle, amely hosszú, fekete, sárga hegyű csőréről ismerhető fel. Magyarországon ritka átvonuló és alkalmi vendég.

Kenti csér (Thalasseus sandvicensis)
Kenti csér · Thalasseus sandvicensis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névThalasseus sandvicensis
Testhossz36-41 cm
Farok / egyéb méretVillás farok, külön közölt méretadat nélkül
TesttömegHímek és tojók: 215-275 g
ÉlettartamFogságban és vadon: legalább 21 év dokumentált adat
ElterjedésEurópa, Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika tengerpartjai
ÉlőhelyTengerparti szigetek, homokos partok, sekély parti vizek
TáplálkozásFőként apró halak, kisebb tengeri gerinctelenek
Aktív időszakNappal aktív
Társas életTelepesen költ, gyakran csapatokban táplálkozik
Szaporodási időEurópában tavasztól nyárig költ, ősszel vonul
Költési / kelési időA tojások 20-24 nap alatt kelnek ki
Utódok számaRendszerint 1-2 tojás; a fiatalok kb. 25-35 naposan repülnek
UtódgondozásMindkét szülő kotlik, etet és a kirepülés után is gondoz
PihenőhelyTalajon kialakított sekély fészekmélyedés
ÉrzékelésJó látás segíti a vízfelszín pásztázását és a zsákmány felismerését
HangadásÉles, rekedtes csérhangokkal kommunikál
MozgásHosszú távú vonuló
Ökológiai szerepA parti táplálékhálózat apróhal-fogyasztó tagja
Magyarországi jelenlétRitka átvonuló és alkalmi vendég, főként vizek közelében

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A kenti csér nagyobb és zömökebb a gyakori csérfajoknál. Hosszú, fekete csőrének sárga hegye, fekete lába, világos teste és fekete sapkája jellegzetes.

Élőhelye

Tengerparti szigeteken, homokpadokon és alacsony növényzetű partokon költ. A költési időszakon kívül sekély parti vizeken, folyótorkolatokban és halban gazdag tengerrészeken keresi táplálékát.

Táplálkozása

Repülés közben a vízfelszínt figyeli, majd a kiszemelt halra meredek zuhanással csap le. A halakat gyakran a csőr hegyével kapja el, és sokszor ugyanazon táplálkozóhely fölött járőrözik.

Szaporodása

Sűrű telepekben költ, rendszerint 1-2 tojást rak a talaj sekély mélyedésébe. A fiókák hamar elhagyhatják a fészket, de repülésükig, majd még utána is mindkét szülő gondozza őket.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika tengerpartjai

A kenti csér több, egymástól részben elkülönülő állományban él az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete- és a Kaszpi-tenger, valamint az Indiai-óceán partvidékein. Az európai állományok főként Afrikába és Dél-Európába vonulnak telelni, az amerikai állományok pedig a Karib-térségben, Közép- és Dél-Amerika partjain telelnek; a térképes országlista a források általános földrajzi leírását követi.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, a tenger felett járőrözve keresi a halakat, majd meredek fejesugrással zsákmányol.

Hogyan él?

Telepesen költ, pihenőhelyein és táplálkozáskor gyakran nagy csapatokba verődik.

Hogyan mozog?

Hosszú távú vonuló; európai állományai ősszel délebbre, főként afrikai partvidékekre húzódnak.

Mivel táplálkozik?

Főként apró halakat fog, emellett kisebb tengeri gerincteleneket is fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat, amelyek a fészek elhagyása után is gondozást kapnak.

Ember közelében

Magyarországon ritka vendég; nyílt víznél, halastavaknál vagy folyóknál figyelhető meg.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 39 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Költőtelepeit a zavarás, az élőhelyek átalakítása és a behurcolt ragadozók veszélyeztetik. A tengeri szennyezés és a zsákmányhalak fogyása szintén gondot okozhat.

Élőhelyek sérüléseSzennyezés
Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Nem jellemző az előfordulása

Hazánkban rendszerint már nem látható; a vonuló állományok délebbi tengerpartokra húzódnak.

Hol keresd? Tengerparti szigetek, homokos partok, sekély parti vizek
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Kenti csér

A kenti csér kifejlett, nászruhás példánya nagyobb és zömökebb. Hosszú, fekete csőrének sárga a hegye, fekete üstöke borzas, a lába fekete. A nem költő felnőtt homloka kifehéredik, a fiatal hátán pedig sötét pikkelyes mintázat látható.

Küszvágó csér

Sterna hirundo

A küszvágó csér kisebb és karcsúbb. Nászruhás felnőttjének csőre többnyire vörös, fekete heggyel, a lába vöröses, farka pedig mélyebben villás.

A fekete, sárga hegyű csőr és a nagyobb termet szinte mindig a kenti csér mellett szól.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakása után 21-29 nap

Tojás és kotlás

A fészekalj többnyire 1-2 tojásból áll. A hím és a tojó felváltva kotlik egy sekély, talajba kapart fészekmélyedésben.

01 Egy érdekes részlet

Közös fiókacsoportok a telepen

A kenti csér fiókái a kelés után nem maradnak feltétlenül sokáig a fészek közvetlen közelében. Néhány hét alatt közös fiókacsoportokba, úgynevezett bölcsőkbe rendeződhetnek, miközben a szülők továbbra is felismerik és etetik saját utódaikat.

Ez a megoldás csökkentheti a fészkek körüli zsúfoltságot, és lehetővé teszi, hogy a felnőttek hatékonyabban járjanak táplálék után. A fiókák azonban a telep zavarására érzékenyek, ezért a költőhelyek nyugalmának megőrzése különösen fontos.

02 Egy érdekes részlet

A csőr sárga hegye

A kenti csér egyik legjobb felismerési bélyege a fekete csőr sárga hegye. Ez a mintázat különösen hasznos olyan tengerparti telepeken, ahol több nagy termetű csérfaj költ egymás közelében.

A csőr alakja sem véletlen: hosszú, egyenes formája alkalmas arra, hogy a madár a vízbe vetett zuhanás után gyorsan megragadja a halat. A zsákmányt általában a fejénél fogja meg, így könnyebben tudja egészben lenyelni vagy a fiókának átadni.

03 Egy érdekes részlet

Ritka vendég a szárazföld belsejében

A kenti csér alapvetően tengeri és tengerparti madár, ezért Magyarországon különleges megfigyelésnek számít. Erősebb vonulási időszakokban azonban folyók, nagyobb tavak és halastavak közelében is feltűnhet.

A hazai észleléskor érdemes a termetét, a csőr színét és a repülési módját együtt figyelni. A faj gyakran erőteljes szárnycsapásokkal, a vízfelszín fölött valamivel magasabban keres táplálékot, majd hirtelen merül a zsákmány után.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol költ a kenti csér?

A kenti csér elsősorban tengerparti szigeteken, homokpadokon, kavicsos partokon és alacsony növényzetű parti területeken költ. Telepei gyakran más csérfajok közelében alakulnak ki, de a költőhely kiválasztásában fontos a nyugalom és a ragadozóktól való viszonylagos védelem. Magyarországon nem költ, itt ritka átvonulóként vagy alkalmi vendégként figyelhető meg.

Miről ismerhető fel a kenti csér?

A legfontosabb bélyege a hosszú, fekete csőr sárga hegye. A madár nagyobb és zömökebb a küszvágó csérnél, teste világos, lába fekete, költési időben pedig fekete sapkát visel. A fejtollak hátul kissé bozontos hatásúak lehetnek. Repülés közben széles, világos szárnyfelülete és erőteljes szárnycsapásai is segítenek a felismerésben.

Mit eszik a kenti csér?

Táplálékának nagy részét apró halak adják, amelyeket a tenger vagy a folyótorkolatok vízfelszíne fölött repülve keres. Ha kiszemel egy zsákmányt, gyakran lebeg egy rövid ideig, majd meredeken a vízbe zuhan érte. Kisebb tengeri gerincteleneket is elfogyaszthat. A táplálék elérhetőségét ezért erősen befolyásolja a parti vizek állapota és a halállományok változása.

Költ Magyarországon a kenti csér?

Nem. A kenti csér Magyarországon rendkívül ritka, és főként tavaszi vagy őszi vonuláskor kerülhet elő nagyobb folyók, tavak, halastavak és szikes vizek közelében. A hazai megfigyelések általában rövid ideig tartózkodó egyedekhez kapcsolódnak. Ha nagy termetű csért látsz, a csőr sárga hegyét és a madár méretét is figyeld, mert ezek segíthetnek az azonosításban.

Hány tojást rak a kenti csér?

A kenti csér fészekalja rendszerint 1-2 tojásból áll. A fészket nem magas növényzetbe építi, hanem a talajon kialakított sekély mélyedésben rakja le tojásait. A költőtelep sűrűsége miatt a fészkek viszonylag közel lehetnek egymáshoz. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban, amely általában 20-24 napig tart.

Mikor repülnek ki a kenti csér fiókái?

A kenti csér fiókái nagyjából 25-35 napos korukban válnak repülőképessé, a pontos idő az élőhelytől és a táplálékellátástól is függhet. A fiókák már korábban elhagyhatják a fészek közvetlen környékét, ezért a fészek elhagyása nem azonos a kirepüléssel. A szülők a repülni tanuló fiatalokat még egy ideig etetik.

Vonuló madár a kenti csér?

Igen, a kenti csér hosszú távú vonuló. Az európai állományok a költési időszak után délebbre húzódnak, és főként Afrika partvidékein, valamint a Földközi-tenger térségében telelnek. Az amerikai állományok a Karib-térség, Közép-Amerika és Dél-Amerika partjai felé vonulnak. A vonulási útvonalak állományonként és földrajzi régiónként eltérhetnek.

Veszélyes-e az emberre a kenti csér?

A kenti csér nem veszélyes az emberre, és általában igyekszik elkerülni a közeli találkozást. Költőtelepén azonban a felnőttek hangosan riaszthatnak, illetve alacsonyan repülhetnek a zavaró személy fölött, ha tojásaikat vagy fiókáikat fenyegetve érzik. A legjobb megoldás a távolság megtartása, a telep megközelítésének kerülése és a madarak nyugalmának tiszteletben tartása.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) Diego González Dopico, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.