A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Karcsú csér, hosszú farokkal
A rózsás csér közepes termetű, elegáns tengeri madár. Keskeny szárnya, mélyen villás farka és világos teste repülés közben különösen feltűnő.
A költő madarak fejteteje fekete, hátuk ezüstszürke, lábuk narancsvörös. A mell halvány rózsás árnyalata főként a költési idő elején látható.
Halakra bukik a hullámok közé
Táplálékát többnyire apró tengeri halak adják. A madár a levegőből figyeli a felszín közelében úszó zsákmányt, majd meredek zuhanással bukik a vízbe.
A sekély parti vizeket, torkolatokat és a szigetek körüli tengerrészeket részesíti előnyben. Rovarokat és kisebb tengeri gerincteleneket is elfoghat.
Zavartalan szigeteken költ
A rózsás csér telepekben fészkel, gyakran más csérfajok közelében. A fészek rendszerint egyszerű, sekély talajmélyedés, amelyet növényzet vagy parti törmelék takar.
A költőtelepek biztonságát a madarak közös riasztása is segíti. Ha ragadozó vagy ember közelít, a csérek hangosan támadják és távol próbálják tartani.
Hosszú út a telelőterületekig
A faj több, egymástól távoli állományban él az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán térségében. Az egyes állományok eltérő útvonalakon vonulnak.
Az északi költők a költési idő után trópusi tengerek és partvidékek felé indulnak. A vonulás során a parti szigetek és torkolatok fontos pihenő- és táplálkozóhelyek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Szórványosan a trópusi és szubtrópusi óceánpartokon világszerte
A rózsás csér szórványosan költ az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán melegebb, illetve mérsékelt övi partvidékein. Az északi állományok a Karib-térségben, Dél-Amerika északi partjainál és Nyugat-Afrika térségében telelnek; a déli és trópusi állományok útvonalai eltérnek. A felsorolás a rendszeres természetes előfordulás főbb országait és területeit tartalmazza, nem minden tengeri mozgást.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, zsákmányát főként repülés közben és a vízbe bukva szerzi.
Hogyan él?
Költőtelepeken él, a párok és a szomszédok közösen riasztják a betolakodókat.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló; a költési idő után melegebb tengeri partvidékekre húzódik.
Mivel táplálkozik?
Főként apró tengeri halakat, kisebb részben rovarokat és tengeri gerincteleneket eszik.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik és etet; a kirepült fiatal még hetekig segítségre szorul.
Ember közelében
Fészkeléskor érzékeny a zavarásra, ezért a telepeket és a part menti pihenőhelyeket kerüld.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A költőhelyek elvesztése, a tojások és fiókák ragadozói, valamint az emberi zavarás csökkenti a költési sikert. A viharok és a táplálékhalak változása szintén gondot okozhat.
Rózsás csér hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Rózsás csér Sterna dougallii
Hang: Doug Hynes · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC993637
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; januári előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Február · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; februári előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Március · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; márciusi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Április · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; áprilisi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Május · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; májusi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Június · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; júniusi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Július · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; júliusi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; augusztusi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; szeptemberi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Október · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; októberi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
November · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; novemberi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
December · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka kóborló; decemberi előfordulására nincs megbízható, fajspecifikus havi adat.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Rózsás csér
A rózsás csér mindkét ivara hasonló. A költő adult nagyon világos, fehér alsótestű, halvány szürkés hátú, fekete sapkájú, hosszú fehér faroknyúlványú madár; lába élénk vörös, csőre a költési időszakban fekete, majd vöröses alapú lehet. A fiatal madár hátán erős pikkelyes mintázat látszik, csőre és lába fekete.
Küszvágó csér
Sterna hirundo
A küszvágó csér költő adultja szürkébb összhatású, szárnya hosszabbnak látszik, és a faroknyúlványai rövidebbek. A csőr töve általában vörös, a csőr hegye fekete, a lába vöröses. A fiatal madár hátán szintén lehet pikkelyes rajzolat, ezért az adult madár nagyon világos tollazata és hosszú faroknyúlványa fontosabb bélyeg.
Rózsás csér
A rózsás csér mindkét ivara hasonló. A költő adult fehér alsótestű, halvány szürkés hátú, fekete sapkájú, hosszú faroknyúlványú madár, amelynek csőre többnyire fekete, lába pedig vörös. A szárnyvégen csak kevés sötét toll látszik.
Sarki csér
Sterna paradisaea
A sarki csér költő adultjának csőre általában teljesen vörös, fekete csúcsi folttal, lába rövidebbnek és sötétebb vörösnek tűnhet. A szárnyvége kiterjedtebben sötét, a hát és a szárnyfedők szürkék. A fiatal madár barnásabb, pikkelyesebb és a csőre fekete.
Rózsás csér
A rózsás csér mindkét ivara hasonló. Karcsú, közepes termetű csér, költő adultja fehér, halvány szürke hátú, fekete sapkájú, vörös lábú, hosszú faroknyúlványú; csőre vékony és fekete, később vöröses alappal.
Kenti csér
Thalasseus sandvicensis
A kenti csér jóval nagyobb és zömökebb hatású, csőre hosszú, vastag és fekete, a hegye sárga. A fehér homlok ék alakban hátranyúlik a fekete sapkába, faroknyúlványai pedig rövidebbek a rózsás csérénél.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek sekély talajmélyedés, amely gyakran növényzet, kő vagy parti törmelék mellett található. A fészekalj többnyire 1-2 tojásból áll, és mindkét szülő részt vesz a kotlásban.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan kelnek ki, szemük rövid időn belül kinyílik, és néhány órán belül már mozogni és táplálékot elfogadni is képesek. Mindkét szülő eteti őket, a fiókák pedig gyakran néhány nap után elhagyják a közvetlen fészekhelyet, hogy rejtettebb helyen húzódjanak meg.
Fészekelhagyás
A félfészekhagyó fiókák nem maradnak végig a fészekgödörben. A közeli növényzetben vagy törmelék között rejtőznek, miközben szüleik továbbra is etetik és védik őket.
Első repülés
A fiatal madár ekkor kezdi el a repülést, de még hosszabb ideig a szüleitől függ. A repülés megtanulása után is a szülők hordják neki a halakat, amíg önállóan el nem sajátítja a zsákmányszerzést.
A névhez illő rózsás árnyalat
A rózsás csér neve nem azt jelenti, hogy egész teste élénk rózsaszín. A halvány árnyalat főként a költési idő kezdetén jelenik meg a mell és a has fehér tollain, ezért erős fényben könnyebb észrevenni.
A szín rövid ideig tart, és nem minden egyednél ugyanolyan feltűnő. A biztos felismeréshez ezért a hosszú, fehér faroknyúlványt, a karcsú testet, a fekete sapkát és a narancsvörös lábat is figyeld.
A fióka már korán elhagyja a fészket
A rózsás csér fiókája nem marad sokáig a tojás helyén. A kelés után rövid időn belül elhagyja a sekély fészekmélyedést, és a telep növényzete vagy parti törmeléke között rejtőzik el.
Ez nem jelenti azt, hogy önállóvá vált. A szülők a hangja és a helyzete alapján megtalálják, majd apró halakkal etetik. A repülés után is hetekig a családjától függ.
Együtt védekezik a kolónia
A költőtelepen a rózsás csérek nem külön-külön próbálják elűzni a veszélyt. Ha ragadozó jelenik meg, több madár egyszerre emelkedik a levegőbe, hangosan riaszt, és a betolakodó felé fordul.
A közös támadás különösen fontos a földön mozgó ragadozók és a nagyobb sirályok ellen. A módszer nem szünteti meg a veszélyt, de csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen fészek észrevétlenül védtelen maradjon.
Kérdések és válaszok
Miért nevezik rózsás csérnek?
A név a költési időben időnként látható halvány rózsás tollszínre utal. Ez főként a mell és a has fehér tollain jelenik meg, de nem mindig erős, és a fényviszonyoktól is függ. A madár biztos felismeréséhez ezért ne csak a színt figyeld, hanem a hosszú, mélyen villás farkat, a fekete fejtetőt, a karcsú testet és a narancsvörös lábat is.
Mivel táplálkozik a rózsás csér?
A rózsás csér főként apró tengeri halakat fog. Vadászat közben a víz fölött járőrözik, majd a felszín közelében észlelt zsákmányra meredeken a vízbe bukik. Táplálékát kisebb részben rovarok és tengeri gerinctelenek egészítik ki. A költőtelepek közelében különösen fontosak a sekély parti vizek, a torkolatok és a halban gazdag áramlási zónák.
Hol költ a rózsás csér?
A faj szórványosan, de több óceáni térségben költ. Telepei tengerparti szigeteken, homokos vagy kavicsos fövenyeken, illetve ritkás növényzetű parti területeken alakulnak ki. Az észak-atlanti állomány Kanadától és az Egyesült Államok északkeleti részétől a Karib-térségig található, más állományok pedig Európa, Afrika, Ázsia és Ausztrália partvidékén fészkelnek.
Vonuló madár a rózsás csér?
Igen, a legtöbb állomány hosszú távon vonul. Az északi költőmadarak a költési idő után trópusi tengerek és melegebb partvidékek felé indulnak, majd tavasszal visszatérnek a telepekre. Az egyes állományok útvonala különböző lehet, ezért a világ minden részére nem adható egyetlen közös éves naptár. A vonulás során a szigetek, torkolatok és parti zátonyok fontos pihenőhelyek.
Hány tojást rak a rózsás csér?
A fészekalj többnyire egy vagy két tojásból áll. A kotlás körülbelül 21-26 napig tart, és mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák fészekhagyók, ezért a kelés után rövidesen elhagyják a fészekmélyedést, majd a telep környékén rejtőznek. A szülők hang alapján megtalálják és etetik őket, így a fészek elhagyása nem jelenti az önállósodást.
Mikor kezd repülni a fióka?
A rózsás csér fiókája általában 22-29 napos korában válik repülőképessé. Ezután sem teljesen önálló: a fiatal még legalább több héten át a szüleitől kap táplálékot, miközben gyakorolja a repülést és a halászó bukásokat. A család ilyenkor gyakran a költőtelep közelében marad, majd fokozatosan csatlakozik a vonuló csapatokhoz.
Összetéveszthető a küszvágó csérrel?
Igen, különösen távolról vagy gyors repülés közben. A rózsás csér általában karcsúbb és világosabb hatású, farka hosszabb, villásabb, lába élénkebb narancsvörös. A küszvágó csér hátoldala többnyire sötétebb, farka rövidebb, csőre pedig gyakran vörös, fekete csúcsi résszel. A méret önmagában nem mindig elég, ezért több bélyeget együtt érdemes figyelni.
Mi veszélyezteti a rózsás csért?
A költőhelyek elvesztése és romlása, a ragadozók, az emberi zavarás, valamint a tojások és fiókák pusztulása egyaránt gondot okozhat. A part menti fejlesztések csökkentik a biztonságos fészkelőhelyek számát, a turisták pedig felriaszthatják a költő madarakat. A tengeri táplálékhalak mennyiségének változása és a szélsőséges viharok szintén ronthatják a költési sikert.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Matt Felperin, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0





