A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A Kerti Sármány karcsú, körülbelül 16–17 centiméteres madár. A hím feje és melle olívás-szürkés, torka sárgás, háta barna, sötét csíkozással; a tojó és a fiatal madár színezete kevésbé kontrasztos.
Élőhelye
Nyílt, de változatos szerkezetű tájakon érzi jól magát, ahol szántók, gyepfoltok, bokrok, fasorok vagy kisebb ligetek váltakoznak. Gyümölcsösökben, szőlőkben, erdőszéleken és ritkás hegyoldalakon is megtelepedhet.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét magvak adják, amelyeket többnyire a talajon keres. A költési időszakban rovarokat és más gerincteleneket is fogyaszt, a fiókák számára pedig különösen fontos az állati eredetű táplálék.
Szaporodása
A tojó a fészket a talajra, rendszerint sűrű növényzet takarásába építi. Többnyire 3–6 tojást rak, a fiókákat pedig mindkét szülő eteti; a fiatalok a röpképesség elérése előtt is elhagyhatják a fészket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia nyugati-középső része; Afrikában telel.
A faj Európában és Ázsia nyugati-középső részén költ, telelőterületei pedig a Szaharától délre fekvő Afrikában találhatók. A felsorolás a rendszeres költő-, telelő- és átvonulási előfordulásokat követi; a ritka kóborlási adatokat nem tartalmazza, és az országlisták eltérő térképezési módszerei miatt nem jelentenek pontos elterjedési poligont.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali aktivitású.
Hogyan él?
Többnyire magányos vagy kis csoportokban mozog.
Hogyan mozog?
A talajon táplálkozik; hosszú távon vonul.
Mivel táplálkozik?
Magvak; költéskor főként rovarok és más gerinctelenek.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik, mindkét szülő eteti a fiókákat.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország – ritka vonuló; a korábbi kis költőállomány eltűnt
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen nem rendszeres; telelőterülete a Szaharától délre található.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Ebben a hónapban hazánkban nem rendszeres, ezért megfigyelésére kevés az esély.
Március · Nem jellemző az előfordulása
A tavaszi vonulás fő időszaka még nem kezdődött el Magyarországon.
Április · Átvonulás
Ritka tavaszi vonulóként nyílt, ritkás növényzetű mezőgazdasági területeken, szőlőkben és gyümölcsösökben érdemes keresni.
Május · Átvonulás
A tavaszi vonulás idején a hím egyszerű éneke segíthet a felismerésben; gyakran bokor vagy magányos fa tetejéről énekel.
Június · Nincs pontos havi adat
Magyarországon jelenleg nincs ismert állandó költőállománya, de alkalmi költése nem zárható ki.
Július · Nincs pontos havi adat
A korábbi hazai költőhelyeken ritkás növényzetű, mozaikos tájakon lehetne keresni, de rendszeres előfordulása nem igazolt.
Augusztus · Átvonulás
Az őszi vonulás kezdetén tarlókon és nyílt, bokrokkal tarkított területeken jelenhet meg.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás egyik fő időszaka; figyeld a talajon táplálkozó, majd bokrokba visszahúzódó madarakat.
Október · Nem jellemző az előfordulása
A legtöbb példány ekkorra már elhagyta Magyarországot, és Afrika felé vonult.
November · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban ebben a hónapban nem rendszeres; a faj főként Afrikában telel.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon télen nem rendszeres, ezért megfigyelése rendkívül valószínűtlen.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kerti Sármány
A kerti sármány karcsúbb, feje és melle olívásszürke, a szeme körül világos gyűrű látszik, a bajuszsávja és torka sárgás. A hím élénkebb, a tojó fakóbb és a mellén finomabb csíkozás jelenhet meg; a fiatal madár sárga színe alig látható, de a világos szemgyűrű és a rózsás csőr megmarad.
Citromsármány
Emberiza citrinella
A citromsármány teste zömökebb, farka hosszabb és csipkézettebb. Hímje sokkal sárgább, a tojó és a fiatal madár hátulja, fara és feje általában sárgásabb vagy rozsdásabb, mint a kerti sármányé.
Kerti Sármány
A kerti sármány minden ivarban karcsú, rózsás árnyalatú csőrű, világos szemgyűrűjű madár; a kifejlett hím feje olívásszürke, torka és bajuszsávja sárga. A tojó és a fiatal madár fakóbb, de a sárgás bajuszsáv és a barna-rózsás alsótest általában megmarad.
Nádi sármány
Emberiza schoeniclus
A nádi sármány hímjének feje és torka fekete-fehér, a tojó és a fiatal madár feje erősen csíkozott. Farka rövidebbnek és lekerekítettebbnek hat, színezete pedig barnásabb, rozsdásabb.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A talajra, növényzet takarásába épített fészekben a tojó egyedül kotlik. Magyarországon a faj rendszeres költése jelenleg nem igazolt.
Fészekben fejlődés
A fiókák fészeklakók, mindkét szülő eteti őket. A költés idején főként rovarokat és más gerincteleneket kapnak.
Fészekelhagyás
A fiatalok nem feltétlenül repülnek ki először a fészekből: a kerti sármány fiókái még röpképességük előtt elhagyják azt, és a talaj közelében rejtőznek.
Repülés és szülői gondozás
A fiatal madarak a fészeken kívül is a szülőktől függnek. A pontos első repülési napot a fajleírások nem adják meg, ezért csak a fészekelhagyás utáni időszakra lehet biztosan hivatkozni.
A ritkás táj kedvelője
A Kerti Sármány nem a teljesen nyílt, egyhangú szántókat keresi. Olyan tájakat választ, ahol a ritkás növényzet mellett bokrok, fasorok vagy magányos fák is kínálnak éneklőhelyet és búvóhelyet.
Ez a tájszerkezet a táplálkozásban is segíti. A madár a csupaszabb talajfoltokon könnyebben talál magvakat és rovarokat, a közeli cserjések pedig gyors menedéket adnak veszély esetén.
Miért fontos a rovar a fiókáknak?
A kifejlett Kerti Sármány gyakran magvakon él, a növekedő fiókák étrendje azonban állati eredetű táplálékkal egészül ki. A rovarok és más gerinctelenek fehérjében gazdagok, ezért segítik a gyors tollazat- és izomfejlődést.
A mezőgazdasági területek rovarvilágának csökkenése így közvetlenül is érintheti a költési sikert. A változatos szegélyek, gyepfoltok és vegyszermentesebb élőhelyrészek több táplálékot biztosíthatnak a fiókanevelés időszakában.
Hosszú út a telelőterületig
A Kerti Sármány vonuló madár: eurázsiai költőterületeiről a Szaharától délre fekvő afrikai régiókba vonul. A különböző állományok eltérő útvonalakat használhatnak, ezért a vonulási időszakban a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában is megfigyelhető.
A hosszú út során a táplálékban gazdag pihenőhelyek különösen fontosak. Ha a vonulási útvonalakon eltűnnek a mezsgyék, gyepek és ritkás növényzetű területek, a madarak kevesebb biztonságos megállóhelyet találnak.
Kérdések és válaszok
Hol költ a Kerti Sármány?
Európa és Ázsia nyugati-középső részének nyílt, mozaikos élőhelyein költ.
Vonuló madár a Kerti Sármány?
Igen. Költés után főként a Szaharától délre fekvő afrikai területekre vonul.
Mit eszik?
Főként magvakat fogyaszt, a költési időszakban pedig rovarokat és más gerincteleneket is.
Hová építi a fészkét?
A fészket a talajra, rendszerint sűrű növényzet takarásába építi.
Hány tojást rak?
Egy költésben általában 3–6 tojást rak.
Mindkét szülő gondozza a fiókákat?
Igen. A tojó kotlik, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz.
Él még rendszeresen Magyarországon?
Magyarországon ma ritka, korábbi kis költőállományai pedig eltűntek; újbóli költése lehetséges.
Mekkora a Kerti Sármány?
Testhossza körülbelül 16–17 centiméter, tömege 25–36 gramm.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?