Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Sordély

Emberiza calandra

A sordély nyílt mezőgazdasági területek és füves élőhelyek barnás, erősen csíkozott sármánya. Magvakkal táplálkozik, fiókáit azonban főként rovarokkal eteti, fészkét pedig a talaj közelében, sűrű növényzetbe rejti.

Sordély (Emberiza calandra)
Sordély · Emberiza calandra

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névEmberiza calandra
Testhossz18 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg35–63 g; a hím általában nehezebb
ÉlettartamTipikusan 3 év; ismert rekord több mint 8 év
ElterjedésEurópa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia keleti része
ÉlőhelySzántók, legelők, füves puszták és mezsgyék
TáplálkozásFőként magvak; költéskor sok rovar és más gerinctelen
Aktív időszakNappali
Társas életKöltéskor területtartó; télen csapatokban is
Szaporodási időRészben állandó, részben rövid távon vonuló
Költési / kelési időa kotlás 12–14 nap
Utódok számaÁltalában 4–6 tojás; évente 1–2 fészekalj
UtódgondozásA tojó kotlik; a fiókákat mindkét szülő etetheti
PihenőhelyTalajon, fű vagy alacsony növényzet takarásában fészkel
ÉrzékelésJó látás és hallás; táplálékát főként látás alapján keresi
HangadásÉles, fémes, kulcscsörgéshez hasonló ének
MozgásRövid távú vonuló; északi állományai mozgékonyabbak
Ökológiai szerepA gyom- és terménymagvak, valamint a rovarok fogyasztója
Magyarországi jelenlétRendszeres fészkelő és állandó madár; védett

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Külseje

A sordély zömök testű, barnás tollazatú sármány. Hátán és világos alsótestén sötét hosszanti csíkok futnak, vastag csőre pedig jól alkalmazkodik a kemény magvak feltöréséhez.

Élőhelye

Elsősorban nyílt, alacsony növényzetű területeken él: szántókon, kaszálókon, legelőkön és füves mezsgyéken. A változatos, kisparcellás mezőgazdasági táj kedvez neki, ahol egyszerre talál táplálékot és fészkelésre alkalmas takarást.

Táplálkozása

Étrendjének alapját a fűfélék, gyomok és gabonák magvai adják. A költési időszakban a fiókák fejlődéséhez szükséges fehérje miatt rovarokat, pókokat és más apró gerincteleneket is fogyaszt.

Szaporodása

A tojó a talajon vagy közvetlenül fölötte, sűrű növényzetbe építi fészkét. Általában négy-hat tojást rak, a fiókák pedig a kikelés után nagyjából tíz-tizenkét nappal elhagyják a fészket, gyakran még röpképtelenül.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia keleti része

A sordély természetes elterjedése Nyugat- és Dél-Európától Észak-Afrikán át a Közel-Keletig, Közép-Ázsiáig és Északnyugat-Kínáig húzódik. A nyugati és déli állományok többnyire állandók, míg Közép- és Kelet-Európa, valamint Közép-Ázsia egyes állományai részben vonulók; a felsorolt országkódok a rendszeres természetes előfordulási területeket jelzik, nem az alkalmi kóborlásokat.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappali

Hogyan él?

Költéskor területtartó; télen csapatokban is

Hogyan mozog?

Rövid távú vonuló; északi állományai mozgékonyabbak

Mivel táplálkozik?

Főként magvak; költéskor sok rovar és más gerinctelen

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik; a fiókákat mindkét szülő etetheti

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Jelen van

Télen a sordélyok összekeveredhetnek más sármányokkal és pintyfélékkel. A vaskos, világos csőr és az egyszínű, fehér szélű tollazattól mentes farok segít azonosítani.

Hol keresd? Szántók, legelők, füves puszták és mezsgyék
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Sordély

A sordély nagyobb és zömökebb hatású, csőre vaskos, tollazata világos szürkésbarna, sötét hosszanti sávozással. Nincs bóbitája, és a farkán nem látszanak feltűnő fehér szélek. A hím és a tojó tollazata nagyon hasonló.

Mezei pacsirta

Alauda arvensis

A mezei pacsirta karcsúbb, csőre vékonyabb, feje tetején kis bóbitát tud felmereszteni, szárnyán és farkán pedig repüléskor több fehér látszik. Gyakran jellegzetes éneklő repülést végez.

Ha a madár tömzsi, vaskos csőrű és bóbitátlan, inkább sordély; a bóbitás, fehér szélű farkú madár mezei pacsirta.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A fészeképítés általában 2–4 nap, a tojásrakás több napig tart; a teljes fészekalj után a kotlás 12–14 napig tart, főként május végétől augusztusig.

Tojás és kotlás

A tojó a talajon vagy közvetlenül fölötte, sűrű fűben és alacsony növényzetben épít fészket. Általában 3–6 tojást rak, és egyedül kotlik.

01 Egy érdekes részlet

A hím szokatlan énekhelye

A hím sordély rendszerint kiemelkedő pontról, például kerítésoszlopról, bokorról vagy vezetékről énekel, így hangja messzire eljut a nyílt tájban.

Fémes, ismétlődő éneke kulcscsomó csörgésére emlékeztet; ezzel egyszerre jelzi a területét és próbálja magához vonzani a tojókat.

02 Egy érdekes részlet

Miért érzékeny a mezőgazdasági munkákra?

A sordély későn költ, ezért a talajon rejtőző fészkek és a már kirepült, de még ügyetlen fiatalok a kaszálás vagy aratás idején is veszélyben lehetnek.

A rovarok és gyommagvak mennyiségének csökkenése szintén rontja a költési sikerét, ezért a füves mezsgyék, tarlók és kevésbé intenzíven kezelt szegélyek megőrzése fontos számára.

03 Egy érdekes részlet

A fiókák korai fészekelhagyása

A fiatal sordélyok a kikelés után rövid időn belül elhagyják a fészket, miközben még nem mindig tudnak biztonságosan repülni.

Ez a stratégia csökkentheti annak esélyét, hogy egy ragadozó az egész fészekaljat egyszerre találja meg, a szülőknek viszont továbbra is a közeli növényzetben kell etetniük és vezetniük a fiókákat.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a sordély?

Nyílt mezőgazdasági területeken, legelőkön, kaszálókon, füves pusztákon és mezsgyéken él.

Mivel táplálkozik a sordély?

Főként növényi magvakat fogyaszt, költéskor pedig sok rovart és más apró gerinctelent is zsákmányol.

Hol építi a fészkét?

A talajon vagy közvetlenül fölötte, fűcsomók és más sűrű növényzet takarásában.

Hány tojást rak?

Általában négy-hat tojást rak, de a fészekalj mérete változhat.

Ki kotlik a tojásokon?

A tojásokat a tojó költi ki, a kotlás rendszerint 12–14 napig tart.

Mikor hagyják el a fiókák a fészket?

Nagyjából 9–13 napos korban, gyakran még teljes röpképességük kialakulása előtt.

Vonuló madár a sordély?

Állománya válogatja: sok példány állandó, mások rövid távon délebbre húzódnak télire.

Hogyan énekel a sordély?

Éneke hangos, fémes és ismétlődő, gyakran kulcscsörgéshez hasonlítják.

Gyakori madár Magyarországon?

Rendszeres hazai fészkelő és állandó madár, de állománya az élőhelyek kezelésétől függ.

Védett Magyarországon?

Igen, a sordély Magyarországon védett madárfaj.

Ez is érdekelhet

Fotó: Steve Riall · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.