A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A nyerges gólya Afrika egyik legnagyobb gólyafaja. Fekete-fehér tollazatát vöröses-fekete csőr, sárga homlokpajzs és élénk színű arcbőr egészíti ki.
Hosszú lábai és nyaka a sekély vízben való gázolást segítik, miközben erős csőrével nagyobb zsákmányt is meg tud ragadni.
Élőhelye
Nyílt, fátlan vagy ritkásan fás vizes élőhelyeken él: folyópartokon, tavaknál, mocsarakban, ártereken és időszakosan elöntött füves területeken.
A mély erdőket kerüli, viszont a fészkeléshez rendszerint nagy fákat keres a víz közelében.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét a 15–30 centiméteres halak adják, amelyeket lassú gázolás vagy türelmes les után kap el.
Étrendjét békák, rákok, garnélák, hüllők, kisebb emlősök, madárfiókák, puhatestűek és nagyobb rovarok is kiegészíthetik.
Szaporodása és védelme
A párok többnyire magányosan költenek, nagy, ágakból épített fészket rakva a víz közelében álló fára, ritkábban sziklára.
Az IUCN 2024-es értékelése szerint a faj mérsékelten fenyegetett, állománya csökken, ezért a vizes élőhelyek megőrzése különösen fontos.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Szubszaharai Afrika, foltszerű elterjedéssel
A nyerges gólya Szubszaharai Afrikában fordul elő, nyugaton foltszerű állományokkal, keleten és délen pedig több összefüggőbb vizes élőhelyen. Nem rendszeres vonuló; az elterjedési területén élő, helyi mozgásokat végző fajként tartják számon. A felsorolt országok a jelenlegi vagy rendszeres természetes előfordulást tükrözik, a bizonytalan és valószínűleg megszűnt állományok nem szerepelnek bennük.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire magányos vagy párban él
Hogyan mozog?
Nem vonuló; aszálykor helyi nomád mozgásra képes
Mivel táplálkozik?
Főként halak; békák, rákok, hüllők és kisemlősök is
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő költ és gondozza a fiókákat
Mikor találkozhatsz vele?
Szubszaharai Afrika
Január · Jelen van
Sekély vizű tavaknál, folyóknál és mocsarakban keresd; többnyire magányosan vagy párban gázol.
Február · Jelen van
A nagy, fekete-fehér gólya messziről is feltűnő, de a színes csőrét távcsővel lehet jól megfigyelni.
Március · Jelen van
Nyílt vízpartokon figyeld, ahol lassan haladva halakat és más vízi állatokat keres.
Április · Jelen van
A víz közelében álló magas fákon fészket vagy pihenő madarat is találhatsz.
Május · Jelen van
A sárga nyeregfolt és a csőr középső fekete sávja jó határozóbélyeg.
Június · Jelen van
Nappal aktív; hosszú lábai és feltűnő fekete-fehér tollazata sekély vízben könnyen felismerhetővé teszi.
Július · Jelen van
A költés időzítése területenként eltérhet, ezért a fészkelő párt nem egyetlen hónaphoz kötve érdemes keresni.
Augusztus · Jelen van
A madár gyakran mozdulatlanul áll a vízben, majd hirtelen csap le a zsákmányára.
Szeptember · Jelen van
Pihenő vagy táplálkozó példányt főként nagyobb állandó vizek és árterek közelében figyelj.
Október · Jelen van
A hím barna, a tojó sárga szemszivárványhártyájáról különíthető el, ha elég közel látod.
November · Jelen van
A faj többnyire csendes; a pár tagjainak csőrkopogtatása azonban messziről is feltűnhet.
December · Jelen van
Aszály idején helyben elmozdulhat, ezért a kiszáradó vizes élőhelyek helyett a megmaradt vízfoltoknál keresd.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Nyerges gólya
A nyerges gólya jóval sötétebb hatású: fekete a feje, a nyaka, a háta és a farka, a teste pedig fehér. Hatalmas csőre vörös, középen fekete sávval, a tövénél sárga nyeregfolttal; a kifejlett hím szeme barna, a tojóé sárga, a fiatal madár színei tompábbak.
Sárgacsőrű gólya
Mycteria ibis
A sárgacsőrű gólya teste többnyire fehér, arca vöröses, csőre sárga, lefelé hajló és nem háromszínű. A szárnyán fekete tollak látszanak, de nincs a nyerges gólyára jellemző sárga csőrszék és fekete nyak.
Nyerges gólya
A nyerges gólya teste tiszta fehér és fekete, nyaka tollas, csőre színes, lábán pedig vöröses ízületek és lábfej látható. A kifejlett egyedeknél a hím barna, a tojó sárga szemű; a fiatalok szürkésbarnák és csőrük még kevésbé színes.
Marabu
Leptoptilos crumenifer
A marabu feje és nyaka csupasz, bőre szürkés, torka alatt lelógó torokzacskó van, tollazata pedig főként szürkésfehér és fekete. Csőre egyszínűbb, nem látható rajta a nyerges gólya sárga nyeregfoltja.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A pár többnyire 2–3 tojást rak, és felváltva kotlik rajtuk; a költés kezdetét a helyi esős vagy száraz évszakhoz igazítja.
Fészekben fejlődés
Mindkét szülő eteti a fiókákat felöklendezett táplálékkal és vízzel. A fiókák fehér pehelytollal kelnek ki, majd fokozatosan fejlődik ki a sötétebb fiatal tollazatuk.
Fészekelhagyás
A fiókák ebben az időszakban hagyják el a fészket; a pontos idő az egyed fejlettségétől és a körülményektől függ.
Repülés
A források a kirepülést és a fészek elhagyását ugyanebbe az időablakba teszik, ezért a két esemény pontos különbsége nem adható meg biztosan. A fiatal madarakat a szülők ezután még egy ideig táplálják.
A száraz évszakhoz igazított költés
A nyerges gólya költése sok területen az esős évszak végére vagy a száraz évszak kezdetére esik, amikor a zsákmány a zsugorodó vizekben könnyebben elérhetővé válik.
Ez az időzítés azt eredményezi, hogy a fiókák kirepülése egybeeshet a zsákmányállatok koncentrálódásával, ami javíthatja a fiatal madarak táplálási esélyeit.
Nem vándorol, de messzire eljuthat
A faj nem rendszeres vonuló, ám az aszály vagy a folyók vízjárásának változása helyi nomád mozgásokat válthat ki.
A fiatal madarak nagyobb területeket járhatnak be, mint a költő párok, ezért egy-egy megfigyelés önmagában nem mindig jelzi állandó költőállomány jelenlétét.
Ritka, de látványos csoportosulások
A nyerges gólya általában magányosan vagy párban él, mégis előfordulhat, hogy bőséges táplálékforrás közelében több tucat példány gyűlik össze.
Az ilyen csoportosulás nem változtatja meg a faj alapvetően territoriális költési rendszerét, inkább a kedvező táplálkozási lehetőség átmeneti kihasználását jelzi.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Miért nevezik nyerges gólyának?
A neve a csőr tövén látható, nyeregre emlékeztető sárga-fekete képletre utal.
Hol él a nyerges gólya?
Szubszaharai Afrikában, főként nyílt vizes élőhelyeken és nedves szavannákon.
Vonuló madár a nyerges gólya?
Nem rendszeres vonuló, de aszály idején helyi vagy regionális mozgásokat végezhet.
Mit eszik?
Elsősorban halakat fogyaszt, de békákat, rákokat, hüllőket és kisebb gerinceseket is zsákmányol.
Hány tojást rak?
Általában két-három tojásból áll a fészekalj.
Mindkét szülő gondozza a fiókákat?
Igen, a pár mindkét tagja részt vesz a költésben és az utódok nevelésében.
Mennyire veszélyeztetett a faj?
Az IUCN szerint mérsékelten fenyegetett, állománya csökkenő tendenciájú.
