Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Óriástúzok

Ardeotis kori

Az óriástúzok Afrika egyik legnagyobb repülő madara, amely száraz szavannákon és füves pusztákon él. Többnyire gyalogol, és a hím látványos dürgésekor mély hangon dübörögve fújja fel a torkát.

Ardeotis kori
Óriástúzok · Ardeotis kori

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névArdeotis kori
Testhossz105–128 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegHím: 10–19 kg; tojó: 5,5–5,7 kg.
ÉlettartamFogságban akár 26 évig élhet.
ElterjedésKelet- és Dél-Afrika száraz, nyílt vidékei.
ÉlőhelySzavanna, füves puszta, bozótos, félsivatag és ritkás erdő.
TáplálkozásRovarok, kisebb gerincesek, dög, magvak, bogyók és gyökerek.
Aktív időszakNappali.
Társas életTöbbnyire magányos vagy kis csoportokban él.
Szaporodási időA költés időzítése térségenként és a csapadéktól függ.
Költési / kelési időtojásokkal szaporodik
Utódok számaÁltalában 1–2 tojás költésenként.
UtódgondozásA tojásokat és a fiókákat főként a tojó gondozza.
PihenőhelyA fészke sekély talajmélyedés, rendszerint fűcsomó közelében.
ÉrzékelésJól fejlett látás és hallás segíti a tájékozódását.
HangadásA hím dürgéskor mély, dübörgő hangot ad; riadtan ugató hangot hallat.
MozgásGyalogló életmódú, de jól repül.
Ökológiai szerepTáplálékkeresés közben felriasztja a rovarokat, amelyeket más madarak is elkaphatnak.
Magyarországi jelenlétNem őshonos; Magyarországon csak állatkertekben fordulhat elő.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Afrika óriása a füves pusztákon

Az óriástúzok a túzokfélék egyik legtermetesebb képviselője. Kelet- és Dél-Afrika nyílt, száraz tájain él, ahol a magas fű, a ritkás bozót és a kisebb fák egyszerre kínálnak táplálékot és menedéket.

Hatalmas teste ellenére jól repül, de a mindennapokban inkább gyalogol. Hosszú lábával nagy léptekkel halad, a forró déli órákban pedig árnyékos helyen pihen.

Mindenevő vándor a szavannán

Táplálékát többnyire a talajon keresi. Sáskák, bogarak, termeszek, kisebb gyíkok és rágcsálók mellett magvakat, bogyókat, gyökereket, dögöt és akáciák növényi nedveit is elfogyasztja.

A változatos étrend különösen fontos a csapadék szeszélyes időszakaiban. Ahol eső után megszaporodnak a rovarok, ott az óriástúzokok is gyakrabban jelennek meg.

Látványos dürgés, szerény családi élet

A hímek költési időben mély, messzire hallatszó hanggal és feltűnő testtartással hívják fel magukra a figyelmet. Felborzolják nyaktollaikat, felhúzzák a fejüket, legyezőszerűen széttárják farkukat, és megmutatják fehér alsó farkfedő tollazatukat.A párzás után a hím nem vesz részt rendszeresen a költésben és a fiókák felnevelésében. A talajra kapart fészekben a tojó marad a tojásokkal, majd ő…

A csapadék szabja meg a költést

Az óriástúzok költési időszaka nem mindenhol ugyanakkor kezdődik. A tojásrakás ideje szorosan összefügg az esőzésekkel, mert a nedvesebb időszakban több rovar és friss növényi táplálék áll rendelkezésre.Száraz években a költési kedv és a költés eredményessége is visszaeshet. Ez különösen érzékenyen érinti a fajt, mert egy fészekben kevés tojás van, a fiókák pedig sok ragadozó számára…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kelet- és Dél-Afrika száraz, nyílt vidékei.

Az óriástúzok természetes elterjedése széttagoltan húzódik a Szaharától délre fekvő Afrikában. Keleti állományai Dél-Szudántól és Etiópiától Tanzániáig, déli állományai Angolától, Namíbiától és Botswanától Dél-Afrikáig fordulnak elő; nem rendszeresen vonuló faj.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, a forró órákban gyakran fák vagy bokrok árnyékában pihen.

Hogyan él?

Többnyire magányosan vagy kis csoportokban él, de néha nagyobb csapatokhoz is csatlakozik.

Hogyan mozog?

Leginkább gyalogol; erős repülő, de veszély esetén is inkább fut vagy elrejtőzik.

Mivel táplálkozik?

Mindenevő: rovarokat, kisebb gerinceseket, dögöt, magvakat, bogyókat, gyökereket és növényi nedveket fogyaszt.

Szaporodás és utódgondozás

A talajra kapart fészekben rendszerint 1–2 tojást rak. A fiókákat a tojó neveli.

Ember közelében

Az emberre nézve nem ismert veszélyesnek, de vadászata és élőhelyének átalakítása károsítja az állományait.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 115 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

A mezőgazdaság terjeszkedése, a túllegeltetés és a vadászat csökkenti az élőhelyét és az egyedszámát. A vezetékekkel való ütközés is veszélyezteti.

Élőhelyek sérüléseVadászat
Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Kelet- és Dél-Afrika

November · Jelen van

A déli állományban ilyenkor is költhet; a fészek rendszerint sekély mélyedés egy fűcsomó közelében.

Hol keresd? Szavanna, füves puszta, bozótos, félsivatag és ritkás erdő.
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Óriástúzok

Az óriástúzok jóval nagyobb és tömegesebb, sötét taraja és fekete nyakörve feltűnő. Nyaka finoman szürkén és fehéren sávozott, szárnyfedőin pedig markáns fekete-fehér minta látható.

Arab túzok

Ardeotis arabs

Az arab túzok háta barnább, nyaka kevésbé kontrasztos, és a szárnyfedőkön több, kisebb fehér folt látszik. A fekete nyakörv és a hosszú, sötét taraj nem olyan jellegzetes nála.

Először a testméretet, a sötét tarajt és a fekete nyakörvet nézd; ezek együtt többnyire gyorsan elkülönítik az óriástúzoktól.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojások lerakásától körülbelül 23 nap

Tojás és kotlás

A tojó rendszerint 1–2 tojást rak egy sekély talajmélyedésbe, és egyedül kotlik rajtuk.

01 Egy érdekes részlet

A hím torokzsákja négyszeresére is duzzadhat

A dürgő hím óriástúzok látványa egészen szokatlan: fejét hátraszegi, nyakát felborzolja, és mély, dübörgő hangot ad. Közben a nyelőcsöve körüli terület erősen megduzzad, a torok térfogata pedig a szokásos méretének többszörösére nőhet.

A fehér alsó farktollak messziről feltűnnek a barnás szavannában, ezért a bemutató vizuális jelzésként is működik. A hímek akár egy kilométerről is jól láthatók, így a dürgés egyszerre szolgál a tojók figyelmének felkeltésére és a vetélytársak elriasztására.

02 Egy érdekes részlet

Szokatlan ivási mód és segítőtárs a hátán

Az óriástúzok nem úgy iszik, mint a legtöbb madár: a vizet nem a csőrével meríti, majd a fejét hátraszegve nyeli le, hanem szinte felszívja. Ez a különleges mozdulat a száraz élőhelyeken különösen hasznos, mert gyorsabbá teheti az ivást.

Táplálékkeresés közben gyakran felriasztja a rovarokat, amelyeket karmazsinméhészmadarak kapnak el a közelében vagy a hátáról. A madár jelenléte így táplálkozási lehetőséget teremt más fajoknak, miközben a méhészmadarak ébersége számára is jelezheti a közeledő veszélyt.

03 Egy érdekes részlet

A fiókák hónapokig az anyjukkal maradnak

A tojó sekély mélyedést kapar a talajba, gyakran egy fűcsomó közelében, és többnyire egy-két tojást rak. A költés nagyjából három hétig tart, a fiókák pedig fejletten kelnek ki, így hamar követni tudják anyjukat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy gyorsan önállóvá válnak. A fiatalok még hosszú ideig a tojó mellett maradnak, miközben megtanulják felismerni a táplálékot és a ragadozókat. A gyenge költési sikerű, száraz években ez a lassú szaporodás különösen megnehezíti az állományok regenerálódását.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora madár az óriástúzok?

Az óriástúzok testhossza általában 105–128 centiméter. A hímek jóval nehezebbek a tojóknál: tömegük 10–19 kilogramm, míg a tojóké többnyire 5,5–5,7 kilogramm. A madár hatalmas termete ellenére repülőképes, de életének nagy részét a talajon tölti, ahol hosszú léptekkel járva keresi táplálékát.

Hol él az óriástúzok?

Az óriástúzok Kelet- és Dél-Afrika több országában fordul elő, többek között Etiópiában, Kenyában, Tanzániában, Ugandában, Namíbiában, Botswanában és Dél-Afrikában. Száraz szavannákon, füves pusztákon, bozótosokban, félsivatagokban és ritkás erdőkben él. A sűrű, összefüggő erdőket kerüli, és rendszerint nyílt terepet választ.

Mit eszik az óriástúzok?

Az óriástúzok mindenevő madár. Táplálékának jelentős részét rovarok adják, például sáskák, bogarak, termeszek és hernyók, de kisebb gyíkokat, kígyókat, rágcsálókat, madarakat és dögöt is fogyaszt. Növényi eredetű tápláléka magvakból, bogyókból, gyökerekből és akáciák növényi nedveiből állhat.

Repül az óriástúzok?

Igen, az óriástúzok képes repülni, noha többnyire a talajon mozog. Hatalmas teste miatt a felszállás látványos és energiaigényes, ezért a madár veszély esetén gyakran előbb futni kezd vagy megpróbál elrejtőzni. A nyílt élőhelyeken a hosszú lábak és a gyors gyaloglás sokszor praktikusabb, mint a repülés.

Hogyan udvarol a hím óriástúzok?

A hím dürgéskor mély, dübörgő hangot hallat, hátraszegi a fejét, felborzolja a nyak tollait, és legyezőszerűen széttárja a farkát. A torok környéke erősen megduzzad, miközben a fehér alsó farktollak feltűnően előtűnnek. A bemutató egyszerre szolgál a tojók figyelmének felkeltésére és a rivális hímek elriasztására.

Hány tojást rak az óriástúzok?

A tojó rendszerint egy vagy két tojást rak egy sekély, talajra kapart fészekbe. A tojásokat főként ő költi ki, a kotlás nagyjából 23 napig tart. A fiókák fejletten kelnek ki, és rövid időn belül követni tudják anyjukat, de még hónapokig, akár a következő évig is a tojó mellett maradhatnak.

Vándormadár-e az óriástúzok?

Az óriástúzokot nem tekintik rendszeresen vonuló madárnak. Az egyedek azonban a csapadék, a táplálék és a költési időszak változásaira kisebb helyi mozgásokkal reagálhatnak. A hímek és a fiatal madarak időnként messzebbre is elmozdulnak, míg a tojók rendszerint szorosabban kötődnek a költőterületükhöz.

Veszélyeztetett faj az óriástúzok?

Az óriástúzok a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint mérsékelten fenyegetett, vagyis a közel veszélyeztetett kategóriába tartozik. Állományaira a mezőgazdasági terjeszkedés, a túllegeltetés, a vadászat, az élőhelyek feldarabolódása és a villamos vezetékekkel való ütközés is hat. A faj helyzete több térségben romlik.

Ez is érdekelhet

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.