A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A széleslábú szitakötő teste általában 35–38 milliméter hosszú. A hímek világoskékek lehetnek, a nőstények színezete gyakran krémszínű, sárgás vagy zöldes.
A faj legfontosabb bélyege a középső és hátulsó lábak lemezesen kiszélesedő, merev szőrökkel szegélyezett lábszára. Ezek a lábak tollas benyomást keltenek.
Élőhelye
Leginkább lassú folyású, napos, növényzettel gazdag vizek mellett találkozhatsz vele. Kedveli a folyókat, csatornákat, holtágakat, bányatavakat és egyes állóvizeket is.
A vízparti növényzet és a lebegő levelek különösen fontosak számára, mert a nőstény ezek szövetébe helyezi a petéket.
Életmódja
Nappal aktív, többnyire alacsonyan repül a parti növényzet fölött, majd gyakran fűszálakon vagy vízinövényeken pihen meg. Repülése a nagyobb szitakötőkéhez képest gyengébb.
A kifejlett példányok apró rovarokra vadásznak. A vízben fejlődő lárvák kisebb vízi állatokat zsákmányolnak, és a növények között, az iszapos aljzat közelében mozognak.
Szaporodása
A pár a peterakás alatt is összekapcsolódva maradhat: a hím a nőstény előtoránál kapaszkodik. A nőstény a petéket vízinövények szárába vagy lebegő levelek szövetébe helyezi, gyakran a vízfelszín közelében.
A megfelelő helyeken több pár is egymás közelében rakhat petét. A lárvák fejlődése rendszerint körülbelül egy évig tart, majd a kifejlett állat a parti növényzeten bújik elő.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, kelet felé Szibériáig
A faj Európa nagy részén természetes előfordulású, és kelet felé Nyugat- és Közép-Ázsiáig, Szibéria térségéig terjed. Az Ibériai-félszigeten csak szűkebb, főként északkeleti területekről ismert; a szélső északi régiókban szintén hiányos vagy korlátozott az előfordulása. A térképes országlista a forrásokban jelzett rendszeres vagy ismert természetes előfordulásokra támaszkodik, ezért az országhatárokon belüli pontos elterjedést nem ábrázolja.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, alacsonyan repül a parti növényzetben
Hogyan él?
Nem erősen territoriális; peterakáskor csoportosulhat
Hogyan mozog?
Gyenge, alacsony repülés; többnyire vízközelben marad
Mivel táplálkozik?
Apró repülő rovarok; a lárva vízi zsákmányokat fogyaszt
Szaporodás és utódgondozás
A hím tandemben kíséri a nőstényt a peterakáskor.
Miért ilyen szélesek a lábai?
A lábszárak kiszélesedése és szegélyük merev szőrei adják a faj jellegzetes, tollas megjelenését. A hímek a lábukat udvarláskor és fenyegető helyzetekben is feltűnően megmutathatják.
A széles lábak nem evezőként működnek, és nem teszik gyorsabbá a repülést. Inkább vizuális jelzésként fontosak, miközben a faj egyébként lassú, alacsony röptű kisszitakötő.
A lebegő levelek szerepe
A peterakó pár olyan növényeket keres, amelyek szára vagy levele a vízfelszín közelében található. A nőstény tojócsövével bemetszi a növényi szövetet, majd abba helyezi a petéket.
Ezért a sűrű parti növényzet eltávolítása vagy a lebegő növényzet teljes felszámolása közvetlenül csökkentheti a szaporodásra alkalmas helyek számát. A faj jelenléte így a vízpart szerkezetéről is árulkodhat.
Miért látható gyakran párban?
A széleslábú szitakötőnél a hím a peterakás során a nőstényhez kapcsolódva marad. Ez a tandemhelyzet segíti a párt a vízinövényekhez való eljutásban, és a hím közben rivális hímekkel szemben is őrizheti a párzási sikert.
Jó élőhelyeken több pár is ugyanazt a növényfoltot választhatja. Az ilyen csoportos peterakás nem kolóniát jelent, hanem a megfelelő, korlátozott számú növényzeti helyek közös használatát.
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a nevét a széleslábú szitakötő?
A középső és hátulsó lábak kiszélesedő, tollas szegélyű lábszárairól.
Hol él a széleslábú szitakötő?
Lassú folyású folyók, csatornák, holtágak és növényzetben gazdag tavak mellett.
Mikor lehet látni Magyarországon?
Többnyire májustól szeptemberig, a legtöbb példány nyáron figyelhető meg.
Mekkora ez a szitakötő?
A teste általában 35–38 milliméter hosszú, a potroha 27–31 milliméteres.
Mivel táplálkozik?
A kifejlett állat apró repülő rovarokat fog, a lárva kisebb vízi zsákmányokat fogyaszt.
Csíp vagy veszélyes az emberre?
Nem veszélyes az emberre, és nem támadja meg az embert.
Miért maradnak a párok összekapcsolódva peterakáskor?
A hím így kíséri és őrzi a nőstényt, miközben az a vízinövényekbe helyezi a petéket.
Milyen színű a hím és a nőstény?
A hím gyakran világoskék, a nőstény többnyire krémszínű, sárgás vagy zöldes árnyalatú.
Veszélyeztetett faj?
Európai szinten nem veszélyeztetett, és Magyarországon is gyakori fajként ismert.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Rosenzweig · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0