A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A sárszalonka zömök testű, hosszú csőrű madár. Hátán barna, fekete és világos csíkok futnak, amelyek jól elrejtik a sásos, füves környezetben.
Testhossza többnyire 23–28 centiméter, tömege nagyjából 78–130 gramm. Nagy szemei magasan helyezkednek el a fején, így táplálkozás közben is jól figyelheti a környezetét.
Élőhelye és elterjedése
Nedves réteken, mocsarakban, lápokon, tőzeges területeken és sekély vizű partokon él. A puha, iszapos talaj különösen fontos számára, mert ebben tud hatékonyan táplálékot keresni.
Elterjedési területe Európától Kelet-Szibériáig húzódik. Sok állománya ősszel délebbre vonul, az európai madarak egy része Afrikában, a Közel-Keleten vagy Dél-Ázsiában tölti a telet.
Táplálkozása
Hosszú csőrét a nedves talajba szúrva főként földigilisztákat, rovarlárvákat és más apró gerincteleneket keres. Alkalmanként csigákat, pókokat, kisebb rákokat, magvakat és növényi részeket is fogyaszt.
A csőr hegye érzékeny, ezért a madár a talajban rejtőző zsákmányt tapintással is felkutathatja. Gyors, ismétlődő szúró mozdulatai miatt táplálkozása a varrógép működésére emlékeztet.
Szaporodása
A hímek tavasszal látványos nászrepüléssel jelzik jelenlétüket. Magasra emelkednek, majd zuhanórepülés közben széttárt faroktollaikkal jellegzetes doboló hangot keltenek.
A tojó a talajon, sűrű növényzet között készít sekély fészket, amelybe többnyire négy tojást rak. A kotlás körülbelül 18–21 napig tart, a fiókák pedig röviddel kikelésük után elhagyják a fészket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia; telel Afrika, Közel-Kelet és Dél-Ázsia térségében
A sárszalonka Eurázsia nagy részén költ, Izlandtól és Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig, délen pedig Közép-Ázsiáig és a Himalája térségének pereméig. A telelőterület Nyugat- és Dél-Európát, a Földközi-tenger medencéjét, Afrikát, a Közel-Keletet, az indiai szubkontinenst és Délkelet-Ázsiát is érinti. A térképes országlista a rendszeres természetes előfordulás dokumentált országait foglalja össze, de a faj szezonális jelenléte országon belül is jelentősen eltérhet.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal és szürkületkor aktív
Hogyan él?
Többnyire magányos; vonuláskor lazább csapatokat alkot
Hogyan mozog?
Gyors, cikázó felrebbenés; vonuló faj
Mivel táplálkozik?
Férgek, rovarlárvák, puhatestűek, pókok és kevés növényi anyag
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő részt vesz a vezetésben és védelemben
Sárszalonka hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Sárszalonka Gallinago gallinago
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC915937
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritka áttelelőként nedves réteken, belvizeken és halastavak lecsapolásain keresd.
Február · Átvonulás
A hónap végén már megjelenhetnek az első vonulók a sekély vizű, iszapos élőhelyeken.
Március · Átvonulás
Tavasszal főként nedves réteken, mocsarakban és halastavi csapolásokon bukkan fel.
Április · Költési időszak
A költőhelyeken nászrepülő hímet is hallhatsz és láthatsz, főként hajnalban vagy alkonyatkor.
Május · Költési időszak
A sűrű növényzetű zsombékosokban költ, ezért gyakran csak jellegzetes felrebbenését veszed észre.
Június · Költési időszak
A fiókák a talaj közelében, nedves rétek és mocsarak növényzete között rejtőznek.
Július · Költési időszak
A költési időszak végén a felnőtt madarak és a fiatalok is sekély vizű, iszapos területeken táplálkoznak.
Augusztus · Átvonulás
Az őszi vonulás kezdetén halastavi csapolásokon és elöntött réteken több példány is összegyűlhet.
Szeptember · Átvonulás
A nedves rétek és belvizes foltok egyik jellegzetes vonuló madara; felrebbenése gyors és cikázó.
Október · Átvonulás
Sekély vízpartokon és sáros gyepeken keresi férgekből és rovarlárvákból álló táplálékát.
November · Átvonulás
Az őszi vonulás még tarthat, különösen enyhe időben és a vízjárta élőhelyeken.
December · Telelés
Többnyire elvonul, de enyhe teleken kis számban áttelelhet megfelelően nedves élőhelyeken.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Sárszalonka
A sárszalonka nagyobb termetű, hosszabb csőrű és feltűnő világos hosszanti csíkot visel a fejtető közepén. Röptében általában gyors, cikázóan emelkedik fel.
Kis sárszalonka
Lymnocryptes minimus
A kis sárszalonka kisebb, csőre rövidebb, fejteteje sötétebb, hátán pedig szélesebb aranybarna hosszanti csíkok látszanak. Felrebbenése rendszerint rövid, majd hamar visszaereszkedik a növényzetbe.
Sárszalonka
A sárszalonka karcsúbb, csőre a testéhez képest hosszabb, fejtetőjén jól látható világos hosszanti csíkok vannak. Felrebbenése gyors és cikázó.
Nagy sárszalonka
Gallinago media
A nagy sárszalonka testesebb, rövidebbnek hat a csőre, szélesebbek a szárnyai, és repülése általában nyugodtabb, kevésbé cikázó. Magyarországon ritka átvonuló.
Sárszalonka
A sárszalonka kisebb és karcsúbb, fejtetején hosszanti csíkozás látszik, élőhelye pedig főként nyílt, nedves terület. Röpte felrebbenéskor gyors, cikázó.
Erdei szalonka
Scolopax rusticola
Az erdei szalonka nagyobb, zömökebb, szárnya szélesebb és lekerekítettebb, fejtetején keresztirányú sávok vannak. Leginkább erdőkben és bokros területeken fordul elő.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj többnyire négy tojásból áll. A fészek sűrű növényzet közötti sekély talajmélyedésben van.
Fészekben fejlődés
A fiókák fészekhagyók: kikelés után gyorsan megszáradnak, és a fészket rövid időn belül elhagyják.
Fészekelhagyás
A fiókák a szüleiket követve a közeli nedves réteken és mocsaras részeken keresnek táplálékot.
Repülés
A fiatalok ekkorra már repülni is képesek, de egy ideig még a szüleik közelében maradnak.
Hogyan szól a sárszalonka „dobolása”?
A nászrepüléskor hallható hang nem a madár hangszalagjaival keletkezik. A hím meredek zuhanás közben szétnyitja a külső faroktollait, amelyek között a gyorsan áramló levegő rezgéseket és jellegzetes, búgó-doboló hangot hoz létre.
A hang egyszerre szolgálhat udvarlásra és a költőterület jelzésére. A kutatások szerint a hang erőssége és szabályossága összefügghet a repülés módjával, ezért a tojók számára a bemutató a hím fizikai állapotáról is információt adhat.
A csőr, amely a sárban „tapogat”
A sárszalonka csőrének hegye érzékeny idegvégződéseket tartalmaz. Ezek segítségével a madár akkor is észlelheti a talajban mozgó zsákmányt, amikor azt a sár, a növényzet vagy a rossz fényviszonyok miatt nem látja.
A csőr vége rugalmasan mozgatható, ami megkönnyíti a zsákmány megragadását a puha talajban. Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi, hogy a sárszalonka olyan gerincteleneket is elérjen, amelyekhez a rövidebb csőrű madarak nehezebben férnek hozzá.
Miért fontos a vízszint és a talaj állapota?
A faj táplálkozási sikere szorosan függ attól, hogy a talaj elég nedves és puha legyen. Ha a lápokat lecsapolják, a réteket kiszárítják vagy a vízszint tartósan megváltozik, a sárszalonka kevesebb hozzáférhető gerinctelent talál.
A fészkeléshez emellett sűrű, alacsony növényzetre és zavartalan talajfelszínre van szüksége. A vizes élőhelyek megőrzése ezért egyszerre védi a költőhelyeket, a táplálékállatokat és a vonulás során pihenő madarakat.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a sárszalonka?
Mocsarakban, lápokon, nedves réteken, tőzeglápokon és sekély vízpartokon.
Mivel táplálkozik?
Főként földigilisztákkal, rovarlárvákkal, puhatestűekkel és más apró gerinctelenekkel.
Miért ilyen hosszú a csőre?
A puha talajban rejtőző zsákmány felkutatására és kiemelésére szolgál.
Mit jelent a sárszalonka dobolása?
A hím zuhanórepülés közben a faroktollaival kelt jellegzetes nászhangot.
Hány tojást rak?
A fészekalj többnyire négy tojásból áll.
Mennyi ideig kotlik?
A kotlás körülbelül 18–21 napig tart.
Fészeklakók a fiókái?
Nem, a fiókák fészekhagyók, és röviddel kikelésük után elindulnak a fészek körül.
Vonuló madár a sárszalonka?
Sok állománya vonuló, de egyes enyhébb területeken élő madarak részben vagy egészben helyben maradhatnak.
Él Magyarországon is?
Igen, Magyarországon rendszeres vonuló, és kisebb számban költő madárként is előfordul.
Veszélyeztetett faj?
A globális értékelések szerint nem fenyegetett, de a vizes élőhelyek fogyása és a zavarás helyi problémát jelenthet.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?