A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése és felismerése
A kis goda közepes termetű, hosszú lábú partimadár. Csőre hosszú és enyhén felfelé hajlik, farka finoman sávos, repüléskor pedig nem látszik rajta a nagy godára jellemző erős fehér szárnycsík.Költőruhában a hím feje, nyaka és alsóteste rozsdás árnyalatú, a tojó fakóbb. Nyugalmi ruhában mindkét ivar szürkésbarna, ezért ilyenkor elsősorban az alakját, a csőr görbületét és a…
Élőhelye és tápláléka
Költőhelyei az északi tundra nyílt, alacsony növényzetű területei. A vonulási és telelési időszakban tengerparti iszapmezőkön, lagúnákban, folyótorkolatokban és sekély vizű partokon keresi táplálékát.
Hosszú csőrét a puha iszapba szúrja, és tapintás alapján találja meg a gyűrűsférgeket, kagylókat, rákokat és más apró állatokat. Táplálkozása szorosan igazodik az árapályhoz.
Vonulása és hazai előfordulása
A kis goda nagy távolságokat tesz meg a tundrai költőhelyek és a délebbi telelőterületek között. Egyes állományai Európa atlanti partvidékén, mások Afrika, Délkelet-Ázsia vagy Ausztrália partjain telelnek.
Magyarországon ritka átvonuló. Leginkább a nyár végétől őszig bukkan fel, de tavasszal is előfordulhat, többnyire magányosan vagy kevés példányból álló csapatban.
Természetvédelmi helyzete
A faj globálisan közel veszélyeztetett. A legnagyobb gondot a tengerparti iszapmezők feltöltése, beépítése és átalakítása jelenti, mert ezek a vonulás és a telelés során nélkülözhetetlen táplálkozóhelyek.
A zavarás, az inváziós növények terjedése és egyes régiókban a vadászat szintén károsíthatja az állományokat. Védelméhez a költő-, pihenő- és telelőhelyek együttes megőrzése szükséges.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az eurázsiai és alaszkai tundrától Afrika és Ausztrália partjaiig
A kis goda az eurázsiai sarkvidéki tundrán, valamint Észak-Alaszka egyes részein költ. Telelőterületei Európa és Afrika atlanti partvidékén, a Közel-Keleten, Kelet-Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában, illetve Új-Zélandon találhatók; Magyarország rendszeres, de ritka átvonulási terület.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és dagályhoz igazodva aktív; pihenéskor gyakran egy lábon áll.
Hogyan él?
Vonuláskor nagy csapatokat is alkothat, de Magyarországon többnyire magányosan látható.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló, amely tundrai költőhelyei és tengerparti telelőhelyei között repül.
Mivel táplálkozik?
Csőrével az iszapba szúrva férgeket, kagylókat, rákokat és más apró állatokat keres.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, a fiókák pedig kelés után hamar elhagyják a fészket.
Ember közelében
Magyarországon ritka átvonuló; megfigyeléséhez ne menj közel a sekély vizű pihenőhelyekhez.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Legfontosabb veszélye a tengerparti iszapmezők és árapályos élőhelyek eltűnése. A zavarás, a partépítés és egyes térségekben a vadászat is csökkenti a túlélési esélyeit.
Kis goda hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Kis goda Limosa lapponica
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC1107762
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon januárban általában nem figyelhető meg; a sekély vizeknél más telelő parti madarakat érdemes keresni.
Február · Nem jellemző az előfordulása
Ritka kivételtől eltekintve nincs jelen. A faj hazai megfigyelései főként a vonulási időszakokra esnek.
Március · Átvonulás
A tavaszi átvonulás kezdetén sekély vizű halastavakon, elöntéseken és szikes vizeknél bukkanhat fel.
Április · Átvonulás
Áprilisban van a tavaszi vonulás fő időszaka; hosszú, kissé felfelé hajló csőrét és fehér faroktövét érdemes figyelni.
Május · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon rendszerint már nem tartózkodik itt, mert északi tundrai költőhelyei felé vonult.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Nem hazai költőfaj; júniusban inkább északi tundrai élőhelyein figyelhető meg.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon általában nincs jelen. A költőterületen a fiókák a nedves tundrán táplálkoznak.
Augusztus · Átvonulás
Augusztus végén már megjelenhetnek az első őszi átvonulók, főként sekély vizű halastavaknál és szikes vizeknél.
Szeptember · Átvonulás
Szeptemberben rendszeresen, de kis számban kerül szem elé; iszapos partokon a csőrével a talajban keres táplálékot.
Október · Átvonulás
Ősszel októberben is átvonulhat. Repüléskor a finoman sávozott farok és a viszonylag kevéssé feltűnő szárnyminta segít a felismerésben.
November · Nem jellemző az előfordulása
Novemberben már többnyire elvonult; kivételes késői előfordulás lehetséges, de nem jellemző.
December · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon decemberben rendszerint nincs jelen; a faj fő telelőterületei tengerparti iszapmezőkön találhatók.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Kis goda
A kis goda rövidebb lábú és kissé felfelé hajló csőrű. Nyugalmi tollazatú öreg madara szürkésbarna, fehér hasa van, repüléskor a farok finoman sávozott, a faroktő fehér, de nincs erős fehér szárnycsík. A nászruhás hím alsóteste rozsdásvörös, a tojó színezete halványabb, a fiatal madár mellén finom pikkelyes mintázat látható.
Nagy goda
Limosa limosa
A nagy goda általában hosszabb lábú és egyenesebb, gyakran feltűnően narancsos vagy rózsás tövű csőrű. Repüléskor széles, fehér szárnycsíkja és élesen elütő fehér faroktöve látszik, farka feketébb. Nászruhában a hasi rész vörösesbarna, a fiatal madár háta és mellkasa melegebb, sárgásabb tónusú lehet.
Kis goda
A kis goda csőre hosszú, de csak enyhén felfelé hajló, feje viszonylag sima, teste nyúlánk. Nyugalmi tollazatban fehér hasa és finoman sávozott farka látszik; a fiatal madár mellkasa világos, aprón mintázott.
Kis póling
Numenius phaeopus
A kis póling feje sötéten csíkozott, szemöldöksávja világos, csőre pedig hosszabb és határozottabban lefelé hajlik. Teste tömzsibb, röpképe sötétebb, hangja jellegzetes, trillázó fütty.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tundra növényzete közé készített sekély mélyedésbe rendszerint négy tojás kerül. A kotlásban mindkét szülő részt vesz.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan, nyitott szemmel és fejletten kelnek ki. Röviddel a teljes fészekalj kikelése után már járnak, és rovarokat is képesek csipegetni.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak hosszú ideig a fészekben. A szülők a nedves tundrai területekre vezetik őket, ahol önállóan keresnek táplálékot, miközben a felnőttek védik őket.
Repülés
A fiatalok ekkorra válnak repülőképessé. A szülők gondozása a repülés eléréséig tart, ezután a fiatal madarak fokozatosan önállósodnak.
A világ egyik legnagyobb repülőútja
A kis goda egyes állományai rendkívüli távolságokat repülnek a költő- és telelőhelyek között. Az alaszkai madarak a Csendes-óceán fölött akár több ezer kilométert is megtehetnek megállás nélkül, mielőtt Ausztrália vagy Új-Zéland partjaihoz érnének.
Indulás előtt a madarak intenzíven táplálkoznak, és testtömegük jelentős részét zsírrá alakítják. Ez az energiaraktár teszi lehetővé, hogy hosszú ideig ne kelljen leszállniuk és táplálkozniuk.
A fióka már kelés után mozgékony
A kis goda fiókái nem tehetetlen, csupasz fiókaként kelnek ki. Pelyhesek, nyitott szeműek és fejlettek, ezért rövid időn belül képesek járni, rovarokat csipegetni, sőt szükség esetén úszni is.
A fészek így inkább a tojások és a kotló madár védelmét szolgálja, mint a hosszú fiókanevelést. A szülők a tundra növényzete között vezetik a fiatalokat, és veszély esetén riasztással, illetve figyelemeltereléssel védik őket.
Az árapályhoz igazított élet
A tengerparti telelőhelyeken a kis goda napi ritmusát gyakran az árapály határozza meg. Apálykor a visszahúzódó víz feltárja az iszapot, benne férgekkel és kagylókkal, ezért ilyenkor a madarak nagy területen és sűrű csapatokban táplálkozhatnak.
Dagály idején a táplálkozóhelyek víz alá kerülnek, a godák pedig magasabb partszakaszokra húzódnak pihenni. Ha egy ilyen pihenőhelyet gyakran megzavarnak, a madarak értékes energiát veszítenek, mert újra és újra fel kell repülniük.
Kérdések és válaszok
Mekkora a kis goda?
A kis goda testhossza általában 37-41 centiméter. A hímek tömege nagyjából 160-285 gramm, a tojók rendszerint nehezebbek, körülbelül 240-310 grammosak lehetnek. A tojók csőre is hosszabb. A faj nagyobb termetűnek tűnik, mint sok partfutó, de a nagy godánál rövidebb lábú és kevésbé robusztus megjelenésű.
Hol költ a kis goda?
A faj az északi tundra nyílt, alacsony növényzetű területein költ. Elterjedési területe Észak-Skandináviától Szibérián át az orosz Távol-Keletig húzódik, Észak-Amerikában pedig főként Alaszka északi és nyugati részein fészkel. A költőhelyeken sekély mélyedésbe rakja tojásait, rendszerint négyet.
Hol telel a kis goda?
Telelőterületei a költőhelyekhez képest jóval délebbre találhatók. Egyes állományai Európa atlanti partvidékén és Afrika nyugati partjain, mások a Közel-Kelet, Kelet-Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Új-Zéland partjain telelnek. A faj főként árapályos iszapmezőkön, lagúnákban és folyótorkolatokban keres táplálékot.
Mikor látható Magyarországon?
Magyarországon ritka átvonuló. Legnagyobb eséllyel a nyár második felétől őszig, különösen szeptemberben találkozhatsz vele, de tavasszal is felbukkanhat. Többnyire egyesével vagy kis számban jelenik meg sekély vizű tavaknál, nedves réteken, szikeseken és lecsapolt halastavak környékén. Télen és nyáron rendszerint hiányzik hazánkból.
Mivel táplálkozik a kis goda?
Hosszú, kissé felfelé hajló csőrével a puha iszapban kutat. Fő táplálékai a gyűrűsférgek, kagylók, apró rákok, rovarok és más gerinctelen állatok. A tengerpartokon az árapály ritmusához igazítja a táplálkozást: apálykor az iszapfelszínen vagy annak néhány centiméteres mélységében keresi a zsákmányt, dagálykor pedig pihen.
Miben különbözik a nagy godától?
A kis goda általában rövidebb lábú és kisebb testű a nagy godánál, csőre pedig enyhén felfelé hajlik. Repüléskor a farka finoman sávos, a hátulsó testfelületen pedig nincs olyan erős, összefüggő fehér szárnycsík, mint a nagy godánál. Költőruhában a kis goda hímje rozsdásabb alsótestű lehet, de nyugalmi ruhában az alak és a farok mintázata fontosabb.
Mennyi ideig kotlik a kis goda?
A tojásokon körülbelül 20-21 napig kotlanak. A kotlás rendszerint az utolsó tojás lerakása után kezdődik, így a fiókák nagyjából egyszerre kelnek ki. Mindkét szülő részt vesz a kotlásban. A fiókák fészekhagyók, ezért kelés után hamar elhagyják a fészket, és a szülők vezetésével maguk kezdenek apró táplálékot keresni.
Milyen veszélyek fenyegetik a kis godát?
A legfontosabb veszélyt a tengerparti iszapmezők és árapályos vizes élőhelyek elvesztése jelenti. A partok feltöltése, beépítése, kikötőfejlesztés, inváziós növények terjedése és a zavarás csökkenti a táplálkozó- és pihenőhelyek értékét. Egyes térségekben a vadászat is gondot okoz. Mivel a faj több kontinensen vonul, a védelemhez a teljes vonulási útvonalat kell óvni.
Milyen messzire képes elrepülni?
A kis goda egyes állományai rendkívül hosszú vonulásra képesek. Az alaszkai madarak a Csendes-óceán fölött több ezer kilométert repülhetnek megállás nélkül ausztráliai vagy új-zélandi telelőhelyeik felé. Indulás előtt nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel, mert a nyílt óceán fölött nincs lehetőségük táplálkozni vagy pihenni. A vonulási teljesítmény állományonként eltér.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Tim, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0