A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A sarki partfutó 23-25 centiméteres, zömök testű partimadár. Rövid lába és közepesen hosszú, egyenes csőre van. Nyári tollazatában az arca, melle és alsóteste rozsdásvörös, télen viszont szürke-fehér, jóval kevésbé feltűnő.
Élőhelye
A sarkkörön túl, gyér növényzetű, tocsogókkal tarkított tundrán költ. Vonuláskor és teleléskor főként tengerparti iszapfelszíneken, lagúnákban és homokpadokon táplálkozik, de Magyarországon leeresztett halastavakon és szikes tavakon is megjelenhet.
Táplálkozása
Rövid, erős csőrével az iszap felszínén és sekélyen alatta keres táplálékot. Kagylókat, csigákat, férgeket, apró rákokat és rovarokat fogyaszt. A szárazföldi költőhelyen a növényi részek és magvak is bekerülhetnek az étrendjébe.
Vonulása és hazai előfordulása
A sarki partfutó hosszú távú vonuló, amely az északi tundráról déli tengerpartokra repül. Magyarországon kis számban, főleg átvonuláskor látható, gyakran más partimadarak közé vegyülve. A Hortobágy és más nagy vizes élőhelyek különösen fontos megfigyelési helyei.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Északi-sarkvidék; vonuláskor és teleléskor világszerte
A sarki partfutó az északi-sarkvidéki tundrán költ Észak-Amerikában, Grönlandon és Eurázsia északi részén. Vonuláskor és teleléskor a világ számos tengerpartján megjelenik, többek között Nyugat- és Dél-Afrikában, Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az országlista a rendszeres természetes előfordulás főbb, forrásokkal igazolható területeit foglalja össze, az alkalmi kóborlásokat nem.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és árapály idején aktív; a sekély iszapban folyamatosan táplálékot keres.
Hogyan él?
Vonuláskor gyakran más partimadarakkal vegyes csapatokban mozog.
Hogyan mozog?
Hosszú távú vonuló, amely az északi tundráról a déli partvidékekre repül.
Mivel táplálkozik?
Főleg kagylókat, csigákat, férgeket és apró rákokat szedeget az iszapból.
Szaporodás és utódgondozás
A kotlás közös, a fiókák vezetésében és védelmében főleg a hím marad tovább.
Ember közelében
Magyarországon ritka átvonuló; megfigyeléséhez leginkább sekély vizű halastavakat érdemes keresni.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
A tengerparti iszapos élőhelyek eltűnése és romlása csökkenti a táplálkozóhelyeket. A zavarás, a vadászat és a klímaváltozás szintén veszélyezteti a vonuló állományokat.
Sarki partfutó hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Sarki partfutó Calidris canutus
Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC1088498
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Magyarországon januárban nem jellemző a megfigyelése; a hazai téli előfordulás bizonytalan.
Február · Nincs pontos havi adat
Februárban ritka, nem rendszeres hazai megfigyelő; elsősorban megfelelő vízállású vizes élőhelyeken érdemes keresni.
Március · Nincs pontos havi adat
Márciusban csak kivételesen bukkanhat fel, ezért a sekély vizű, iszapos részeket kell figyelni.
Április · Nincs pontos havi adat
Áprilisban lehetséges korai tavaszi átvonuló, de magyarországi előfordulása ritka és nem minden évben várható.
Május · Átvonulás
Májusban tavaszi átvonulóként jelenhet meg, gyakran magányosan vagy más partimadarak között.
Június · Átvonulás
Júniusban ritka átvonuló; a leeresztett halastavak és a szikes tavak iszapos medrén érdemes keresni.
Július · Átvonulás
Júliusban már megjelenhetnek a költés utáni vonulók, de a faj továbbra is kisszámú és rendszertelen.
Augusztus · Átvonulás
Augusztusban az őszi átvonulás idején nagyobb az esélye, főleg sekély vizű, iszapos partokon.
Szeptember · Átvonulás
Szeptemberben rendszeres, de ritka átvonuló; a többi partfutótól nagyobb termete és vaskos csőre alapján különíthető el.
Október · Nincs pontos havi adat
Októberben még előfordulhat késői őszi átvonulóként, de a hazai megfigyelések ritkák.
November · Nincs pontos havi adat
Novemberben csak kivételesen várható; a nyílt, sekély vizű halastavak és szikes tavak maradványvizeit érdemes átnézni.
December · Nincs pontos havi adat
Decemberben nincs jellemző hazai jelenléte, ezért a téli előfordulása bizonytalan.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Sarki partfutó
A sarki partfutó nagyobb és zömökebb, csőre rövidebb és vaskosabb. Nászruhában az alsóteste rozsdásvörös, téli tollazatban az oldalán finom harántsávok látszanak; a fiatal madár háta pikkelyesen mintázott, lába sárgásszürke lehet.
Havasi partfutó
Calidris alpina
A havasi partfutó kisebb, csőre hosszabb és kissé lefelé görbül. Nászruhásan jellegzetes fekete hasfoltot visel, lába általában sötét, téli tollazata pedig egyenletesebb szürkésbarna.
Sarki partfutó
A sarki partfutó nagyobb, tömzsibb testű, csőre erősebb, lába rendszerint szürkészöldes. Nászruhában kiterjedten rozsdásvörös, téli tollazatban szürkés, harántsávos oldalú.
Fenyérfutó
Calidris alba
A fenyérfutó kisebb és világosabb, hasa minden tollruhában tisztán fehér. Csőre és lába fekete, a parton gyakran a hullámok előtt szaladgálva táplálkozik.
Sarki partfutó
A sarki partfutó zömökebb és nagyobb hatású, csőre rövidebb, vastagabb és kevésbé lefelé hajló. Repüléskor a háta és faroktöve nem mutat olyan nagy, összefüggő fehér foltot, mint a sarlós partfutónál.
Sarlós partfutó
Calidris ferruginea
A sarlós partfutó karcsúbb, hosszabb lábú, csőre hosszabb és feltűnően lefelé görbül. Nászruhában élénk rozsdásvörös, repüléskor a fehér faroktő jól látható.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A gyér növényzetű sarkvidéki tundrán, talajmélyedésben költ. A hím és a tojó felváltva kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák pelyhesen és fejletten kelnek ki, ezért csak nagyon rövid ideig maradnak a fészekben. Hamar követik a szülőket, és maguk keresnek táplálékot.
Fészekelhagyás
A család gyorsan elhagyja a fészket, és nedvesebb tundrai táplálkozóhelyekre húzódik. A tojó rendszerint korábban elvonul, a hím tovább őrzi a fiókákat.
Repülés
A fiatalok ekkor válnak röpképessé és többnyire önállóvá. A hím gondozása a repülésig, illetve annak környékéig tarthat.
Egyetlen faj, több vonulási útvonal
A sarki partfutó több alfajból álló fajcsoport, ezért a különböző állományok eltérő útvonalakon mozognak. Egyes madarak a szibériai tundráról Nyugat-Afrikába, mások Észak-Amerika sarkvidéki területeiről Dél-Amerikába, illetve Ausztráliába és Új-Zélandra jutnak.
A vonulási útvonalak között kevés, de rendkívül fontos pihenőhely található. Ha ezek közül egy táplálékban szegényebbé válik vagy tartósan zavarják a madarakat, az egész útvonalon romolhat a túlélési esélyük.
A patkórák tojásainak jelentősége
Az észak-amerikai rufa állomány tavasszal nagy mennyiségben fogyasztja a Delaware-öböl partjára lerakott patkóráktojásokat. Ezek a tojások különösen energiadús táplálékot adnak a hosszú északi repülés előtt.
A patkórákok túlzott halászata ezért közvetlenül is visszahatott a sarki partfutók állományára. A jelenség jól mutatja, hogy egy vonuló madár sorsa egy távoli, másik fajhoz kötődő táplálékforrástól is függhet.
A fiókák gyors önállósodása
A sarki partfutó fiókái fészekhagyók: kelés után rövid időn belül elhagyják a talajmélyedést, és maguk kezdik csipegetni a rovarokat és más apró zsákmányt. A család ilyenkor nedvesebb, táplálékban gazdagabb tundrai részekre húzódik.
A tojó a kelés után hamarabb elvonulhat, miközben a hím tovább vezeti és őrzi a fiatalokat. A fiókák nagyjából háromhetes korukra válnak röpképessé, ami rendkívül gyors fejlődést jelent egy sarkvidéki madárnál.
Kérdések és válaszok
Hol költ a sarki partfutó?
A sarki partfutó az északi sarkvidék gyér növényzetű tundráján költ. Fészke rendszerint sekély talajmélyedés, amelyet fűszálakkal, levelekkel, zuzmóval és más puha növényi anyaggal bélel. A költőhely gyakran nedves területek közelében, de kissé magasabb, szárazabb felszínen található.
Mikor lehet sarki partfutót látni Magyarországon?
Magyarországon ritka, de rendszeres átvonuló. Leginkább tavasszal és nyár végétől őszig bukkan fel, különösen leeresztett halastavakon, szikes tavakon és más sekély vizű, iszapos élőhelyeken. Gyakran egyedül vagy más partimadarak vegyes csapatában figyelhető meg.
Mekkora a sarki partfutó?
A kifejlett sarki partfutó testhossza általában 23-25 centiméter. Zömök testű, rövid lábú madár, szárnyfesztávolsága körülbelül 57-61 centiméter. Tömege az évszaktól és a vonulás előtti felhalmozott energiatartalékoktól függően változik, a hazai adatok 110-160 grammos értéket adnak meg.
Miben különbözik a havasi partfutótól?
A sarki partfutó nagyobb és zömökebb, csőre rövidebbnek és vastagabbnak hat. A havasi partfutó kisebb, csőre arányosan hosszabb, a hegye enyhén lefelé hajlik. Nyári tollazatban a havasi partfutó fekete hasi foltja feltűnő, míg a sarki partfutó alsóteste inkább rozsdásvörös.
Mit eszik a sarki partfutó?
Vonuláskor és teleléskor főleg kagylókat, csigákat, férgeket, apró rákokat és más gerincteleneket szedeget az iszapból. Csőrével a felszínt csipkedi vagy sekélyen belenyomja a puha üledékbe. A sarkvidéki költőhelyen rovarokat, lárvákat, magvakat és fiatal növényi részeket is fogyaszt.
Hány tojást rak a sarki partfutó?
Egy költésben rendszerint 3-4 tojás van. A tojásokat a talajon kialakított, növényi anyaggal bélelt sekély mélyedésbe rakja. A kotlás körülbelül 21-23 napig tart, és mindkét szülő részt vesz benne. A faj általában évente egy költést nevel.
Mikor hagyják el a fiókák a fészket?
A sarki partfutó fiókái fészekhagyók, ezért a kelés után nagyon hamar elindulnak a szülőkkel. Rövid időn belül maguk is csipegetni kezdik a rovarokat és más apró zsákmányt. Repülni általában 18-25 napos korukban tanulnak meg, addig főként a hím vezeti és védi őket.
Milyen messzire vonul a sarki partfutó?
A faj vonulási útvonalai több ezer kilométeresek lehetnek. Az északi tundrán költő állományok Nyugat-Afrikába, Dél-Amerikába, Délkelet-Ázsiába, Ausztráliába és Új-Zélandra is eljuthatnak. Az egyes alfajok útvonala eltérő, ezért a teljes faj elterjedését nem egyetlen vonulási útvonal jellemzi.
Veszélyeztetett faj a sarki partfutó?
A sarki partfutó globálisan a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik. Legfontosabb gondjai a tengerparti iszapos élőhelyek eltűnése és romlása, a zavarás, a vadászat, a kagylóhalászat hatása és a klímaváltozás. Mivel hosszú útvonalon vonul, több ország élőhelyeinek állapota egyszerre befolyásolja a túlélését.
Meddig élhet a sarki partfutó?
A megjelölt egyedek adatai alapján a sarki partfutó legalább 21 éves kort is elérhet. Ez dokumentált, kivételesen magas életkor, nem átlagos élettartam. A legtöbb madár ennél rövidebb ideig él, mert a hosszú vonulás, a táplálékhiány, a ragadozók és az élőhelyek romlása jelentős veszteséget okozhat.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Arnstein Rønning · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0