A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Honnan kapta a nevét?
A ritka fahéjbagoly nevét fahéjbarna színezetéről és ritkaságáról kapta. Tudományos neve ma többnyire Amphipyra cinnamomea, de a korábbi Pyrois cinnamomea névvel is gyakran találkozhatsz.
Meleg élőhelyek lakója
Pontomediterrán faj, amely főként meleg, száraz vagy mérsékelten száraz élőhelyeken fordul elő. A Kárpát-medencében ligetes lombos erdők, erdőszegélyek és nedvesebb rétek környezetében is felbukkanhat.
Ritkán látott tavaszi lepke
Az áttelelt lepkék már kora tavasszal megjelenhetnek, ezért a márciusi és áprilisi éjszakák különösen érdekesek a lepkészek számára. Fényforrások közelében is megfigyelhető, de ritkasága miatt a találkozás szerencsés esemény.
A hernyó tápnövénye
A hernyó táplálékáról kevés biztos adat áll rendelkezésre, de a nyárfák, különösen a fekete nyár használata jól alátámasztott. Ezért az idős nyárfákat is tartalmazó, természetesebb erdőszegélyek fontosak lehetnek a faj számára.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Pontomediterrán faj Spanyolországtól Iránig.
Pontomediterrán faj, amelynek elterjedése Közép-Spanyolországtól Kis-Ázsián át Iránig húzódik. Európában több közép- és dél-európai országból ismert, Türkmenisztánból is közöltek adatot; a térképes országlista a forrásokban egyértelműen azonosítható területekre korlátozódik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai lepke; az imágókat tavasszal, főként március és április között figyelték meg.
Hogyan él?
Magányosan élő faj; a párkeresés és a táplálkozás is többnyire éjszaka zajlik.
Hogyan mozog?
Rövid távú éjszakai repülő, amelyet lámpázással és fénycsapdával lehet felmérni.
Mivel táplálkozik?
A hernyó főként nyárfák levelein fejlődik; a fekete nyár fontos tápnövénye.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a tápnövény közelébe helyezi petéit, utódaival később nem törődik.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre. Ritkasága miatt megfigyelését és élőhelyének megóvását érdemes előnyben részesíteni.
Mi veszélyezteti?
A melegkedvelő élőhelyek eltűnése és átalakulása csökkentheti az állományokat. A ritka fajokat a túlzott gyűjtés is érintheti.
Miért nehéz megtalálni?
A ritka fahéjbagoly nem egész nyáron repülő faj. Az áttelelt imágók rövid, kora tavaszi időszakban jelennek meg, így a kutatóknak kevés alkalom áll rendelkezésükre a felméréshez.
Az egyedszámok évről évre változhatnak, és a faj elterjedése is foltszerű. Emiatt egy-egy üres fénycsapda nem bizonyítja, hogy a környéken egyáltalán nincs jelen.
Régi név, mai besorolás
A fajt korábban Pyrois cinnamomea néven is széles körben közölték. Ez a név ma is felbukkan régebbi magyar faunalistákban és természetvédelmi dokumentumokban.
A korszerűbb rendszerezés az Amphipyra nemzetségbe sorolja. A két név ezért ugyanahhoz a fajhoz kapcsolódó névhasználatként jelenhet meg, nem két külön lepkét jelöl.
A nyárfák szerepe
A hernyó tápnövényéről szóló régi adatok között több nyárfafaj szerepel, de ezek nem egyformán erősen igazoltak. A fekete nyárhoz kapcsolódó megfigyelések a legmegbízhatóbbak.
Ez ökológiai szempontból azért fontos, mert a faj védelme nem csak a kifejlett lepke megőrzését jelenti. Az idős nyárfák, a természetes erdőszegélyek és a körülöttük fennmaradó növényzet együtt biztosíthatják a fejlődés feltételeit.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Bagoly vagy lepke a ritka fahéjbagoly?
A ritka fahéjbagoly nem madár, hanem éjszakai lepke a bagolylepkefélék családjából. A magyar név a csoport hagyományos elnevezésére utal, nem a baglyokkal való közeli rokonságra. Tudományos neve jelenleg többnyire Amphipyra cinnamomea, régebbi szakirodalomban azonban Pyrois cinnamomea alakban is szerepel. A faj Magyarországon védett.
Miért szerepel két tudományos név a forrásokban?
A faj rendszertani besorolása és a nemzetségnév használata változott. Régebbi forrásokban Pyrois cinnamomea néven találkozhatsz vele, a korszerűbb feldolgozások viszont Amphipyra cinnamomea néven közlik. Ez nem feltétlenül két külön fajt jelent, hanem ugyanannak a fajnak eltérő névhasználatát. Régi faunalisták értelmezésekor ezért érdemes a szerző által megadott szinonimákat is figyelembe venni.
Mikor lehet Magyarországon megfigyelni?
A hazai és közép-európai adatok alapján a kifejlett lepkék elsősorban kora tavasszal jelennek meg, gyakran márciusban és áprilisban. Az időjárás és az adott év hőmérséklete befolyásolhatja a rajzás kezdetét. Mivel ritka és foltszerűen előforduló faj, a megfelelő időszakban sem biztos, hogy minden alkalmas élőhelyen megtalálod. Fénycsapdás vizsgálatokkal nagyobb eséllyel észlelhető.
Hol él a ritka fahéjbagoly?
A faj pontomediterrán elterjedésű, és meleg, száraz vagy mérsékelten száraz élőhelyekhez kötődik. A Kárpát-medencében ligetes lombos erdők, erdőszegélyek, folyó menti erdők és ezekhez kapcsolódó rétek lehetnek fontosak számára. Nem kizárólag teljesen természetes területeken fordulhat elő, de az idős lombos fák és a változatos növényzet megőrzése sokat javíthat az élőhelyi feltételeken.
Mit eszik a hernyója?
A ritka fahéjbagoly hernyójának táplálékáról kevés, egymással nem mindenben egyező adat áll rendelkezésre. A nyárfák, köztük a fekete nyár használata megfelelően alátámasztott, ezért ezeket tekinthetjük a legfontosabb ismert tápnövényeknek. Régebbi közlések más lombos növényeket is említenek, de ezek egy része bizonytalan. A faj védelmében ezért az idős nyárfák megőrzése különösen fontos.
Veszélyes az emberre?
Nem, a ritka fahéjbagoly nem veszélyes az emberre. A kifejlett lepke nem csíp és nem mar, a hernyója pedig nem ismert olyan védekező anyagáról, amely az emberre veszélyt jelentene. Megfigyelésekor mégis érdemes kerülni a felesleges fogdosást, mert a lepkék szárnyán és testén könnyen sérülnek a finom pikkelyek. Védett fajként a gyűjtése és károsítása jogi korlátozás alá esik.
Miért számít ritkának?
A ritkaság több tényezőből áll össze. A faj elterjedése foltszerű, melegkedvelő élőhelyekhez kötődik, és a kifejlett lepkék megjelenési időszaka is rövid. Az élőhelyek átalakulása, az idős lombos fák eltűnése és a természetes erdőszegélyek visszaszorulása tovább csökkentheti a számára alkalmas helyek számát. A ritka megfigyelések részben abból is adódnak, hogy éjszaka aktív és kevéssé feltűnő lepke.
Hogyan lehet kutatni anélkül, hogy ártsunk neki?
A faj jelenlétének vizsgálatára a fénycsapdázás és a célzott éjszakai megfigyelés használható, de ezeket szakmai protokoll szerint érdemes végezni. Egyetlen példány kedvéért nem indokolt élőhelyet bolygatni vagy a lepkét elpusztítani. Hasznosabb a pontos hely, időpont és élőhely rögzítése, valamint fénykép készítése. Védett fajként minden beavatkozásnál figyelembe kell venni a természetvédelmi szabályokat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0