255 millió liter szennyvíz ömlött az öbölbe
A Mongabay beszámolója szerint 2025. október 26-án átszakadt a Universal Robina Corporation etanolüzemének szennyvíztározóját tartó gát Manjuyod közelében. Körülbelül 255 millió liter, sötét színű szennyvíz jutott a Bais-öbölbe, ami nagyjából száz olimpiai úszómedence térfogatának felel meg.
A vízben elszaporodó baktériumok felhasználták az oldott oxigént. Emiatt halak pusztultak el, a köteleken nevelt tengeri moszat pedig elhalt. A szennyezés 17 tengerparti falut érintett, és legalább 3000 halászt, halastó-üzemeltetőt, valamint tengeri moszatot termesztő embert sújtott.
Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!
Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.
A Bais-öböl egy különösen fontos tengeri terület része
A Bais-öböl a Tañon-szoroshoz kapcsolódik, amely Negros és Cebu szigete között húzódik. A szorost 1998-ban védett tengeri területté nyilvánították, és több mint 5000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Fülöp-szigetek legnagyobb tengeri védett területe.
A térségben legalább 14 cetfaj él, köztük a veszélyeztetett irrawadi delfin (Orcaella brevirostris). A szennyezés ezért nem pusztán helyi gazdasági kárt okozott: olyan tengeri élőhelyeket is érintett, amelyek számos faj számára fontosak.
A károk egy évvel később is láthatók
A Silliman Egyetem tengerkutatói a kiömlés utáni héten 4494 és 6000 hektár közötti területen térképezték fel a szennyezett vízfoltot. Több mérőállomáson nagymértékben visszaesett az oldott oxigén mennyisége, kilenc hónappal később pedig a búvárok a Bais-öböl egyes részein a korallok csaknem 70 százalékát elpusztulva találták.
A North Bais térségében található tengerifűmezők állapota szintén tovább romlott. 2026 májusában újabb halpusztulás történt, ami a helyi kutatók szerint felveti annak lehetőségét, hogy ismét szennyvíz kerülhetett az öbölbe.
A felelősség és az okok továbbra is vitatottak
A környezetvédelmi hatóság a gátszakadás után ideiglenes leállítási utasítást adott ki, majd 2025 novemberében az etanolüzemet a védett tengeri területet szabályozó törvény megsértésével vádolta meg. Egy évvel később azonban a helyiek szerint még nem zárult le az ügy, és nem kaptak világos tájékoztatást arról sem, milyen intézkedések előzik meg az újabb balesetet.
A vállalat a tőzsdei közleményében földrengés okozta repedésekre és a megelőző napok heves esőzéseire hivatkozott. A környéken valóban voltak földrengések és trópusi viharhoz kapcsolódó csapadék, de a helyi halászok szerint egy ilyen létesítménynek az ismert időjárási veszélyekkel szemben is ellenállónak kellene lennie.
A korábbi halpusztulások miatt a helyiek visszatérő problémáról beszélnek
A környéken már 2015-ben is tapasztaltak halpusztulást, amikor az üzem megkezdte működését. A környezetvédelmi hatóság akkor nulla közeli oldottoxigén-szintet mért, és kezeletlen ipari szennyvizet kapcsolt össze a jelenséggel. Az üzem felfüggesztése után a működést feltételekhez kötve engedélyezték, és pénzbírságot szabtak ki.
A part mentén élők szerint az öböl korábban tisztább volt, a halak és az osztrigák pedig könnyebben elérhetők voltak. A tengeri moszattermesztők közössége azóta jelentősen megfogyatkozott: az egyik helyi egyesület 76 tagja helyett már csak körülbelül 30 ember maradt.
A támogatás rövid ideig tartott
A szennyezés után az érintett családok fejenként 5000 fülöp-szigeteki pesót kaptak, később pedig további 2000 pesóhoz jutottak. A helyiek szerint ezután nem érkezett rendszeres segítség, miközben a tengeri moszattermesztésből és halászatból sokan már nem tudtak megélni.
A vállalat később egy helyi halászszervezettől helyreállítási javaslatot is kért. A szervezet egy tíz egyesületet és száz kedvezményezettet érintő, 3,2 millió pesós tengeri moszattermesztési programot nyújtott be, de a beszámoló készítéséig nem kapott választ.
A közösségek közösen próbálnak fellépni
A károsult települések lakói röviddel a gátszakadás után létrehozták a Manjuyod-Bais Halászati Egyesületek Szövetségét. A helyi összefogáshoz később különböző civil szervezetek és ifjúsági csoportok is csatlakoztak, így a halászok nagyobb nyilvánosságot és politikai támogatást kaptak.
A közösségek jogi úton is fellépnének. Egy olyan keresetet készítettek elő, amely az egészséges környezethez való alkotmányos jogra hivatkozik. A helyiek szerint a tét nemcsak a jelenlegi megélhetésük, hanem a következő nemzedékek élelmezésbiztonsága is.
A helyreállítás nem ér véget a gát kijavításával
A történtek azt mutatják, hogy egy ipari baleset hatása jóval tovább tarthat, mint maga a szennyvízömlés. A korallzátonyok, a tengerifűmezők és a tengeri moszattelepek állapota a vízminőség javulása után sem áll helyre azonnal, a halászok pedig addig is elveszíthetik a jövedelmüket.
A Bais-öböl közösségei ezért nem egyszeri támogatást, hanem átlátható vizsgálatot, rendszeres vízminőség-ellenőrzést és konkrét megelőző intézkedéseket sürgetnek. A védett tengeri terület jövője azon múlik, hogy a helyreállítás és a felelősség megállapítása valóban megtörténik-e.
Kérdések és válaszok
Mikor történt a Bais-öböl szennyezése?
A gátszakadás 2025. október 26-án történt Manjuyod közelében, a Fülöp-szigeteki Negros szigetén. Egy etanolüzem szennyvíztározójának fala szakadt át, és körülbelül 255 millió liter szennyvíz ömlött a Bais-öbölbe. A Mongabay 2026. november 10-én közölt új beszámolót arról, hogy a károk egy évvel később is fennállnak.
Mekkora területet érintett a szennyvíz?
A Silliman Egyetem tengerkutatói a kiömlés utáni héten 4494 és 6000 hektár közötti területen mutatták ki a szennyezett vízfoltot. A kutatók több állomáson nagyon alacsony oldottoxigén-szintet mértek. Ez különösen veszélyes a halakra és más vízi állatokra, mert oxigénhiányos vízben nem tudnak tartósan életben maradni.
Milyen állatok élnek a térségben?
A Bais-öböl a Tañon-szoroshoz kapcsolódik, amely védett tengeri terület. A térségben legalább 14 cetfaj él, köztük az irrawadi delfin, amely veszélyeztetett faj. A szennyezés közvetlenül a halakat érintette, de a korallok és a tengerifűmezők károsodása a táplálékforrásokat és az élőhelyeket is gyengítheti.
Miért pusztultak el a halak?
A szennyvízben lévő szerves anyagok miatt elszaporodtak a baktériumok. A baktériumok lebontás közben felhasználták a vízben oldott oxigént, ezért az oxigénszint több helyen nagymértékben visszaesett. A halak és más vízi állatok így nem jutottak elegendő oxigénhez. A jelenséget oxigénhiányos halpusztulásnak nevezik.
Milyen károkat találtak hónapokkal később?
Kilenc hónappal a szennyezés után a búvárok a Bais-öböl egyes részein a korallok csaknem 70 százalékát elpusztulva találták. A North Bais térségében a tengerifűmezők állapota tovább romlott. Ezek az élőhelyek fontosak a halak és más tengeri állatok számára, ezért a károsodás a halászatot is hosszabb időre visszavetheti.
Mi történt az érintett halászokkal és termesztőkkel?
A szennyezés legalább 3000 halászt, halastó-üzemeltetőt és tengeri moszatot termesztő embert érintett. Sok család elveszítette a bevételi forrását, mert a halak elpusztultak, a tengeri moszat pedig nem maradt életben a köteleken. Az egyik helyi termesztői egyesület létszáma 76 főről körülbelül 30-ra csökkent.
Adott-e támogatást a vállalat a károsultaknak?
A beszámoló szerint az érintett családok először fejenként 5000 fülöp-szigeteki pesót kaptak, majd később további 2000 pesót. A helyiek ezt kevésnek tartják, és azt mondják, hogy a támogatás után nem érkezett rendszeres segítség. Egy helyi halászszervezet később helyreállítási programot is benyújtott, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
Mit állít a vállalat a gátszakadás okáról?
A Universal Robina Corporation a tőzsdei közleményében földrengés okozta repedésekre és a megelőző napok heves esőzéseire hivatkozott. A térségben valóban mértek földrengéseket, de a beszámoló szerint a gáttól több mint 100 kilométerre történt, 2,8-as erősségű rengés volt a legközelebbi említett esemény. A helyi közösségek vitatják, hogy ezek önmagukban megmagyarázzák a gátszakadást.
Történt már hasonló halpusztulás korábban is?
Igen. A helyiek szerint már 2015-ben is történt halpusztulás, amikor az etanolüzem megkezdte működését. A környezetvédelmi hatóság akkor rendkívül alacsony, egyes méréseknél nulla oldottoxigén-szintet talált, és kezeletlen szennyvizet kapcsolt össze a történtekkel. A helyi közösségek ezért visszatérő problémáról beszélnek, nem egyszeri balesetről.
Milyen jogi lépéseket tettek a közösségek?
A károsult falvak lakói közös szervezetet hoztak létre, és jogi keresetet készítettek elő az egészséges környezethez való alkotmányos jogukra hivatkozva. A környezetvédelmi hatóság közben az etanolüzemet a Tañon-szoros védett tengeri területét szabályozó törvény megsértésével vádolta meg. A Mongabay cikke szerint egy évvel a baleset után sem zárult le az ügy.
A hír forrása
Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 10.
Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.