A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A kétfoltos szilbagoly közepes termetű éjszakai lepke, szárnyfesztávolsága körülbelül 50 - 58 milliméter. Elülső szárnyai szürkésfehérek, barnás és olívás árnyalatokkal, a rajzolatot pedig nagy, világos szárnyjegyek egészítik ki.
Legfeltűnőbb bélyege a hátsó szárny sötét foltozása. A biztos határozáshoz azonban a teljes szárnymintázatot, a méretet és az előfordulási helyet együtt érdemes figyelembe venni.
Élőhelye
Meleg, ritkás lombos erdőkben, ligetekben, erdőszegélyeken és patakvölgyek közelében él. Különösen fontosak számára azok a helyek, ahol szilfák is nőnek.
Magyarországon ritka, de több dunántúli lelőhelyről ismert. A faj fennmaradását segíti, ha az idős fákat, a természetes erdőszegélyeket és a ligetes élőhelyeket megőrzik.
Életciklusa
A lepkék főként augusztus és október között repülnek, sok területen októberben a leggyakoribbak. A fajnak évente egy nemzedéke fejlődik.
A pete áttelel, a hernyók pedig tavasszal jelennek meg. Április és június között szilfák levelein táplálkoznak, majd a fejlődésük végén bábozódnak.
Táplálkozása és védelme
A hernyó legfontosabb tápnövényei a szilfélék. Egyes források tölgyet és kökényt is megadnak másodlagos tápnövényként.
Közép-Európában a szilfás, meleg ligetek visszaszorulása miatt sok helyről eltűnt vagy nagyon megritkult. Élőhelyének védelme elsősorban az idős szilfák és a változatos erdőszegélyek megőrzését jelenti.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél- és Közép-Európa, Törökország, Nyugat-Irán
A kétfoltos szilbagoly Dél- és Közép-Európában foltosan fordul elő, elterjedése kelet felé Törökországig és Nyugat-Iránig húzódik. Az országlista dokumentált előfordulásokon alapul, de a faj ritkasága és a különböző faunisztikai adatbázisok eltérő lefedettsége miatt nem tekinthető teljes, pontos térképi határnak.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszaka aktív bagolylepke, amelyet főként nyár végén és ősszel figyelhetünk meg.
Hogyan él?
Magányosan él; a nőstények és a hímek csak a párzás idején találkoznak.
Hogyan mozog?
Repülési időszaka augusztustól októberig tart, csúcsa több helyen októberre esik.
Mivel táplálkozik?
A hernyó főként szilfák levelein fejlődik, ritkábban tölgyön és kökényen.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a tápnövény közelébe rakja petéit, utódgondozás nincs.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre. Ritka, helyhez kötődő faj, ezért megfigyeléskor ne zavard az élőhelyét.
Mi veszélyezteti?
A meleg, szilfákban gazdag ligetek és erdőszegélyek eltűnése csökkenti az élőhelyét. Közép-Európában emiatt sok helyről eltűnt vagy nagyon megritkult.
Miért fontosak neki a szilfák?
A kétfoltos szilbagoly hernyója főként szilfák levelein fejlődik, ezért a faj sorsa szorosan összefügg ezeknek a fáknak az állapotával. A szilfákban gazdag ligetek egyszerre biztosítanak táplálékot és megfelelő, meleg mikroklímát.
Ha az idős fákat kivágják, vagy az erdőszegélyek teljesen zárttá válnak, a lepke élőhelye feldarabolódik. A kisebb állományok ilyenkor könnyebben elszigetelődnek, ami hosszabb távon a helyi kipusztulás kockázatát is növeli.
Őszi lepke tavaszi hernyóval
A faj kifejlett egyedeit leginkább nyár végén és ősszel lehet látni, de a fejlődés fontos része tavasszal zajlik. A pete áttelel, majd a hernyó április és június között fogyasztja a tápnövény leveleit.
Ez a szezonális ritmus jól illeszkedik a szilfák tavaszi lombfakadásához. A kifejlett lepke később, a hűvösebb évszak kezdetén jelenik meg, amikor az éjszakai rovarok közül már jóval kevesebb faj repül.
Ritka, de nem feltűnő
A kétfoltos szilbagoly nem feltétlenül azért ritka, mert teljesen hiányzik egy tájról. Gyakran nagyobb erdőfoltokhoz és összefüggő élőhelyekhez kötődik, ezért a kis, elszigetelt állományokban nehezebb megtalálni.
Éjszakai életmódja miatt leginkább fényre repülő példányok vagy célzott éjszakai felmérések során kerül elő. A megfigyelések ezért fontosak, mert segítenek feltérképezni, hol maradtak fenn még szilfás, meleg erdőfoltjai.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a kétfoltos szilbagoly?
A kétfoltos szilbagoly szárnyfesztávolsága általában körülbelül 50 - 58 milliméter. Ez közepes méretű bagolylepkének számít. A források elsősorban a szárnyfesztávolságot közlik, ezért a test hosszára külön, megbízható fajspecifikus adatot nem érdemes megadni. A lepke méretét a szárnyrajzolattal együtt célszerű figyelni.
Mikor repül a kétfoltos szilbagoly?
A kifejlett lepkék főként augusztus és október között repülnek, sok területen októberben kerülnek elő a leggyakrabban. Az időzítés az éghajlattól és a helyi élőhelyi viszonyoktól is függhet. Nappal többnyire rejtőzik, ezért megfigyelésére inkább este, éjszaka vagy fényforrás közelében van esély.
Hol él ez a ritka bagolylepke?
A faj Dél- és Közép-Európa melegebb vidékein, valamint Törökországban és Nyugat-Iránban fordul elő. Meleg, ritkás lombos erdőket, ligeteket, erdőszegélyeket és patakvölgyek környékét kedveli. Magyarországon ritka, de több dunántúli területről, köztük a Bakonyból és Külső-Somogyból is ismert.
Mit eszik a hernyója?
A hernyó legfontosabb tápnövényei a szilfélék, vagyis az Ulmus nemzetség fajai. Egyes megfigyelések és összefoglalók tölgyet, illetve kökényt is megemlítenek további tápnövényként. A szilfák jelenléte különösen fontos, mert a faj meleg, ligetes élőhelyei gyakran ezekhez a fákhoz kapcsolódnak.
Veszélyes a kétfoltos szilbagoly az emberre?
Nem, a kétfoltos szilbagoly az emberre nézve ártalmatlan. Nem csíp, nem mar, és a kifejlett lepke sem okoz mérgezést. A hernyója növényi leveleket fogyaszt, nem támad emberre vagy háziállatra. Ha fényforrás közelében találod meg, ne fogdosd feleslegesen, hanem hagyd nyugodtan tovább repülni.
Miért ritka Közép-Európában?
Közép-Európában a fajhoz szükséges meleg, napos, szilfákban gazdag ligetek és erdőszegélyek sok helyen megritkultak vagy feldarabolódtak. Az idős fák eltűnése és az élőhelyek elszigetelődése különösen kedvezőtlen számára. Emiatt több térségben nagyon megritkult, egyes helyekről pedig eltűnt vagy csak régi adatokból ismert.
Hogyan lehet megkülönböztetni más bagolylepkéktől?
A határozásnál a körülbelül 50 - 58 milliméteres szárnyfesztávolságot, a szürkésfehér és barnás elülső szárnyat, valamint a hátsó szárny sötét foltjait kell együtt figyelni. Hasonló fajoknál hiányozhatnak ezek a hátsó szárnyon látható sötét foltok. Bizonytalan esetben fénykép vagy szakértői határozás szükséges.
Mikor fejlődik a hernyója?
A pete áttelel, a hernyó pedig tavasszal fejlődik. A rendelkezésre álló adatok szerint április és június között táplálkozik, főként szilfák levelein. Ezután bábozódik, majd a következő kifejlett nemzedék nyár végétől őszig repül. A fajnak évente egy nemzedéke van.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) SteveM4560, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0