A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A sárgalábú cankó karcsú, közepes termetű partimadár. Háta szürkésbarna és világosan pettyezett, alsóteste fehér, nyaka és melle finoman csíkozott. Élénksárga lába, vékony, egyenes, sötét csőre és fehér szemgyűrűje fontos felismerési bélyeg.
Élőhelye
Költési időben Észak-Amerika északi részének nyílt vagy félig nyílt erdeiben, nedves rétjein, lápjain és sekély tavai mellett él. Vonuláskor és télen iszappadokon, mocsarakban, torkolatokban, elárasztott földeken és mesterséges vizes élőhelyeken keresi a táplálékát.
Táplálkozása
Leggyakrabban rovarokat, lárvákat, csigákat és más vízi gerincteleneket fogyaszt. Gyors léptekkel gázol a sekély vízben, majd csőrével a felszínről csippenti fel vagy az iszapból szedi ki zsákmányát; alkalmanként kis halat és magvakat is elfogyaszt.
Vonulása és védelme
A faj Alaszkában és Kanada északi részén költ, telelőterülete pedig az Egyesült Államok déli részétől a Karib-térségen át Dél-Amerikáig húzódik. A vizes élőhelyek pusztulása miatt a 2024-es globális értékelés sérülékenynek minősíti, miközben Magyarországon csak ritka kóborlóként jelenik meg.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Alaszkától és Kanadától Dél-Amerikáig
A faj költőterülete főként Alaszka és Kanada északi része, kisebb részben az Egyesült Államok északi vidéke. Vonuláskor Észak- és Közép-Amerikán, a Karib-térségen halad át, telelőterülete pedig Dél-Amerika északi, középső és déli részeire is kiterjed; a ritka kóborlásokat nem soroltam a rendszeres előfordulások közé. A térképes országlista az IUCN által közölt, eltérő évszakú előfordulási adatokat foglalja össze, ezért nem minden felsorolt területen egész évben él a faj.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire nappal aktív, árapályos helyeken éjjel is táplálkozhat
Hogyan él?
Vonuláskor és télen gyakran társas, költéskor területvédő
Hogyan mozog?
Gyors, magas lépésű gázolás; erőteljes, kitartó repülés
Mivel táplálkozik?
Főként vízi gerinctelenek; alkalmanként kis hal és mag
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő gondozza; a tojó gyakran korábban távozik
Sárgalábú cankó hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Sárgalábú cankó Tringa flavipes
Hang: Doug Hynes · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC934273
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Nagyon ritka kóborló; januári magyarországi megjelenése nem jellemző.
Február · Nincs pontos havi adat
Nagyon ritka kóborló; februári magyarországi megjelenése nem jellemző.
Március · Nincs pontos havi adat
Nagyon ritka kóborló; márciusban csak kivételesen kerülhet elő.
Április · Nincs pontos havi adat
Sekély vizű területeken és iszappadokon érdemes figyelni, de hazánkban rendkívül ritka.
Május · Nincs pontos havi adat
Vonuló és kóborló partimadarak között bukkanhat fel, de magyarországi előfordulása kivételes.
Június · Nincs pontos havi adat
Hazánkban nem költ; megfigyelése ebben a hónapban is rendkívüli.
Július · Nincs pontos havi adat
Sekély vizek és elárasztott földek alkalmi vendége lehet, de nincs rendszeres hazai időszaka.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Őszi vonulási időszakban elvileg megjelenhet, de Magyarországon nagyon ritka kóborló.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Iszappadokon és sekély vizű élőhelyeken érdemes keresni, bár hazai előfordulása kivételes.
Október · Nincs pontos havi adat
Ősszel is csak rendkívüli kóborlóként kerülhet elő Magyarországon.
November · Nincs pontos havi adat
Novemberben nincs ismert rendszeres hazai jelenléte.
December · Nincs pontos havi adat
Decemberben nincs ismert rendszeres hazai jelenléte.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Sárgalábú cankó
A sárgalábú cankó hímje és tojója hasonló; mindkettő kisebb termetű, karcsú testű, vékony, többnyire egyenes és a fej hosszánál nem hosszabb fekete csőrű. A fiatal madár háta barnább és világos szegélyű tollakkal mintázott, a lába minden korban sárga.
Mocsári cankó
Tringa melanoleuca
A mocsári cankó jóval nagyobb és robusztusabb, csőre hosszabb, vastagabb, gyakran kissé felfelé hajló, a lába pedig általában erőteljesebb. Hangja hangosabb, élesebb, gyakran több hangból álló sorozat.
Sárgalábú cankó
A sárgalábú cankó mindkét ivarban hosszabb lábú és nyúlánkabb, a csőre vékony, sötét és csaknem egyenes. A fiatal példány háta barnásan, világos tollszegélyekkel pettyezett.
Réti cankó
Tringa glareola
A réti cankó kisebb és tömzsibb hatású, lába rövidebb, háta barnább, szemöldöksávja feltűnőbb, csőre pedig rövidebbnek látszik a testhez képest.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A talajon kialakított sekély fészekben rendszerint négy tojás van. A kotlásban mindkét szülő részt vesz.
Fészekben fejlődés
A fiókák nem maradnak hosszú ideig a fészekben: kikelésük után hamar követni kezdik a szülőket, és maguk keresnek táplálékot.
Fészekelhagyás
A fiókák fészekhagyók. A fészket saját lábukon hagyják el, majd a közeli sekély vizekhez és táplálkozóhelyekhez követik a szülőket.
Repülés
A fiókák addigra válnak röpképessé, miközben a szülők továbbra is vezetik és védik őket. A tojó gyakran már a teljes röpképesség előtt elhagyja a költőterületet.
Miért hagyja el korábban a költőterületet a tojó?
A sárgalábú cankónál mindkét szülő részt vesz a fiókák gondozásában, de a tojó gyakran még a fiókák röpképessé válása előtt elhagyja a költőterületet. Ezután a hím védi a fiatalokat, miközben azok a közeli sekély vizes élőhelyeken táplálkoznak.
A megosztott gondozás lehetővé teszi, hogy a szülők eltérő időben kezdjék meg a hosszú vonulást. A jelenség azt is mutatja, hogy a partimadaraknál a szülői szerepek rugalmasan alkalmazkodhatnak a rövid északi költési szezonhoz.
A sekély víz nem véletlen élőhelyválasztás
A sárgalábú cankó gyakran növényzettel tagolt mocsarakban és sekély vizekben táplálkozik, ahol a rovarok, csigák és más gerinctelenek könnyebben elérhetők. Gyors, magas lépésű mozgása közben a felszínen mozgó zsákmányt figyeli, majd rövid csőrmozdulattal kapja el.
Az ilyen élőhelyek kiszáradása vagy feltöltődése nem egyetlen táplálékfajtát érint, hanem az egész zsákmányközösséget megváltoztatja. Ezért a faj állományváltozása a vonulási útvonalak vizes élőhelyeinek állapotáról is fontos jelzést adhat.
Hogyan különböztethető meg a nagysárgalábú cankótól?
A két faj színe és testalkata hasonló, de a sárgalábú cankó kisebb, csőre rövidebb és vékonyabb. A nagysárgalábú cankó csőre hosszabb, gyakran enyhén felfelé hajló, ezért a méretarányok megfigyelése fontosabb támpont, mint önmagában a láb színe.
A fajazonosítást a viselkedés, a hang és a közeli madarakkal való összehasonlítás is segítheti. Távolról azonban a meghatározás bizonytalan lehet, ezért ritka magyarországi megfigyelésnél fénykép vagy részletes terepi leírás szükséges.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol költ a sárgalábú cankó?
Alaszkában és Kanada északi részén, főként nedves rétek, lápok és nyílt erdők közelében költ.
Hol telel?
Az Egyesült Államok déli részétől a Karib-térségen át Dél-Amerika több országáig telel.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat, lárvákat, csigákat és más vízi gerincteleneket fogyaszt.
Mikor látható Magyarországon?
Ritka kóborlóként főként a vonulási időszakokban, különösen ősszel kerülhet elő.
Hogyan különíthető el a nagysárgalábú cankótól?
Kisebb termetű, csőre rövidebb és vékonyabb, mint a nagysárgalábú cankóé.
Veszélyeztetett faj a sárgalábú cankó?
Igen. A 2024-es IUCN-értékelés szerint sérülékeny, állománya csökkenő tendenciát mutat.
Milyen a fészke?
A talajon kialakított sekély mélyedés, amelyet száraz növényi anyaggal bélel.
Hány tojást rak?
Rendszerint négy tojásból áll a fészekalj, de az egyedi eltérések miatt ez nem minden esetben azonos.
