Piroslábú Cankó vs. Sárgalábú cankó (Tringa flavipes) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Piroslábú Cankó és Sárgalábú cankó (Tringa flavipes)
Piroslábú Cankó
Tringa totanus
A Piroslábú Cankó közepes termetű parti madár, amelyet vöröses lábáról és tövénél pirosas csőréről ismerhetsz fel. Eurázsia nagy részén költ, a hidegebb területekről délre vonul, Magyarországon pedig rendszeres fészkelő és átvonuló.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Sárgalábú cankó (Tringa flavipes)
Tringa flavipes
A sárgalábú cankó Észak-Amerikában költő, hosszú távon vonuló partimadár, amely sekély vizekben és iszapos élőhelyeken keres táplálékot. Magyarországon ritka kóborló, globális állománya pedig a 2024-es értékelés szerint csökken, ezért a faj sérülékeny kategóriába került.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Piroslábú Cankó | Sárgalábú cankó (Tringa flavipes) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Tringa totanus | Tringa flavipes |
| Testhossz | 27–29 cm; szárnyfesztávja 59–66 cm | 23–27 cm |
| Farok / egyéb méret | Rövid; pontos méretére nincs megbízható adat. | Nem alkalmazható külön adatként |
| Testtömeg | 85–150 g; a tojók általában nehezebbek | 79,5–90,9 g |
| Élettartam | – | Legalább 4 év 11 hónapig ismert |
| Elterjedés | Eurázsia nagy része; telelőterülete Afrikától Délkelet-Ázsiáig | Alaszkától és Kanadától Dél-Amerikáig |
| Élőhely | Szikes rétek, mocsárrétek, sekély vizes élőhelyek | Mocsarak, sekély vizek, iszappadok, elárasztott földek |
| Táplálkozás | Rovarok, lárvák, férgek, apró rákok és puhatestűek | Főként vízi gerinctelenek; alkalmanként kis hal és mag |
| Aktív időszak | Nappal aktív; sekély vízben és nedves gyepeken táplálkozik | Többnyire nappal aktív, árapályos helyeken éjjel is táplálkozhat |
| Társas élet | Költéskor többnyire párban; vonuláskor laza csapatokban | Vonuláskor és télen gyakran társas, költéskor területvédő |
| Szaporodási idő | Költés: tavasztól nyárig; vonulás: tavasszal és ősszel | Költés májustól nyár közepéig; vonulás tavasszal és ősszel |
| Utódfejlődés ideje | a tojások kotlási ideje körülbelül 23 nap | a kotlás körülbelül 23 nap |
| Utódok száma | Fészekaljanként rendszerint 4 tojás | Rendszerint 4 fióka egy fészekaljban |
| Utódgondozás | Mindkét szülő részt vesz a fiókák vezetésében | Mindkét szülő gondozza; a tojó gyakran korábban távozik |
| Pihenőhely | Növényi anyagból épített, talajközeli fészek | Talajmélyedés száraz növényi anyaggal bélelve |
| Érzékelés | Jó látás és hallás; messziről észleli a veszélyt | Jó látás; látás és tapintás alapján keres táplálékot |
| Hangadás | Jellegzetes, füttyögő riasztó- és kapcsolattartó hangok | Magas, rövid, ismétlődő tyu- vagy tu-hangok |
| Mozgás | Gázol, fut, majd gyors, egyenletes szárnycsapásokkal repül | Gyors, magas lépésű gázolás; erőteljes, kitartó repülés |
| Ökológiai szerep | Sekély vizes élőhelyek rovar- és gerinctelen-közösségeit hasznosítja | Vizes élőhelyek gerinctelen-fogyasztó partimadara |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeres fészkelő és átvonuló; fokozottan védett | Ritka kóborló; több igazolt előfordulása ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.