Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Amerikai uhu

Bubo virginianus

Az amerikai uhu Amerika egyik legnagyobb és legjobban alkalmazkodó baglya. Tollfülei, sárga szeme és mély huhogása alapján könnyen felismerhető, és erdőkben, nyílt tájakon, sőt városokban is vadászik.

Amerikai uhu (Bubo virginianus)
Amerikai uhu · Bubo virginianus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névBubo virginianus
Testhossz45,7-63,5 cm
Farok / egyéb méret–
TesttömegHímek: kb. 1,3 kg; nőstények: kb. 1,7 kg
ÉlettartamJellemzően 13 év; fogságban átlagosan 20 év
ElterjedésAlaszka és Kanada déli részeitől Mexikóig, valamint Dél-Amerikában.
ÉlőhelyErdők, erdőszélek, mocsarak, füves területek, sivatagok és városok.
TáplálkozásFőként emlősök és madarak, emellett hüllők, kétéltűek, halak és rovarok.
Aktív időszakTöbbnyire éjszakai, de nappal is vadászhat.
Társas életMagányos vagy párban élő, területtartó faj.
Szaporodási időTöbbnyire egész évben a költőterületén marad.
Költési / kelési időKotlás: 28-37 nap
Utódok számaÁltalában 1-3 tojás
UtódgondozásA szülők a fészek elhagyása után is etetik a fiatalokat.
PihenőhelyMás madarak elhagyott fészkeit, faodvakat, párkányokat és sziklapárkányokat használ.
ÉrzékelésKiváló éjszakai látás és hallás segíti a zsákmány felkutatását.
HangadásMély, ütemes huhogás; riasztáskor sikoltó és rekedtes hangokat is ad.
MozgásTöbbnyire állandó élőhelyű, az északi példányok kóborolhatnak.
Ökológiai szerepCsúcsragadozóként sokféle kis- és közepes termetű állatot szabályoz.
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos faj.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

Az amerikai uhu nagy termetű bagoly, amelynek fején két hosszú tollfül emelkedik. Tollazata barnás, szürkés vagy rozsdás árnyalatú lehet, a mellén és a hasán sötét harántsávokkal.

Sárga szeme, erős fekete csőre és világos, fehér torokfoltja jól látható bélyeg. A nőstény rendszerint nagyobb és nehezebb a hímnél, miközben a két ivar tollazata hasonló.

Élőhelye

Rendkívül változatos környezetben él. Megtalálható tűlevelű és lombos erdőkben, folyó menti ligetekben, mocsarakban, mezőgazdasági területeken, sivatagos tájakon és városi parkokban is.

A zsákmányban gazdag, mozaikos táj különösen kedvez neki, ahol a fás részek mellett nyílt vadászterület is akad. Fészkelőhelyként gyakran más madarak régi fészkét foglalja el.

Táplálkozása

Nem válogatós ragadozó: zsákmányai között egerek, pockok, patkányok, nyulak, mókusok, vízimadarak, kisebb baglyok, kígyók, békák, halak és nagyobb rovarok is szerepelnek.

Áldozatát többnyire leshelyről figyeli, majd hangtalan repüléssel és erős karmaival ejti el. Néha a talajon gyalogolva is üldöz kisebb állatokat, és nappal sem hagy ki jó vadászati lehetőséget.

Szaporodása

A párok gyakran már tél elején kialakítják a kapcsolatukat, ezért a költés sok más madárénál korábban kezdődhet. A tojó a tojásrakás után kotlik, a hím pedig főként zsákmányt hord neki.A fiókák a kelés után még sokáig fejletlenek. A fészekből való kimászás nem jelenti azt, hogy már önállóak: a szülők az ágakon és a talajon is…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Alaszka és Kanada déli részeitől Mexikóig, valamint Dél-Amerikában.

Az amerikai uhu főként Észak- és Közép-Amerikában, valamint Dél-Amerika egyes hegyvidéki és nyílt területein fordul elő. Többnyire állandó élőhelyű, ezért a költési és telelési elterjedése nagyrészt egybeesik; az északi állomány egy része azonban kemény teleken kóborolhat.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként éjszaka és alkonyatkor vadászik, de nappal is aktív lehet.

Hogyan él?

Többnyire magányos vagy párban él, és egész évben védi a területét.

Hogyan mozog?

Alapvetően helyhez kötött; az északi állomány egy része rövid távon kóborol.

Mivel táplálkozik?

Emlősöket, madarakat, hüllőket, kétéltűeket, halakat és nagy rovarokat zsákmányol.

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, a hím főként táplálékot hord, később mindkét szülő etet.

Ember közelében

Városokban is megtelepedhet, de fészke közelében a szülők támadóan védhetik a fiatalokat.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 52 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Az élőhelyek átalakítása, az autókkal való ütközés és a lelövés veszélyeztetheti. A rágcsálóirtó szerek közvetve mérgezést okozhatnak, amikor a bagoly mérgezett zsákmányt fogyaszt.

Élőhelyek sérülése
Hallgasd meg!

Amerikai uhu hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Amerikai uhu Bubo virginianus

Hang: Michael & Katie LaTour · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC450919

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Észak-Amerika

November · Jelen van

A párkapcsolat és a terület védelme miatt gyakoriak lehetnek a huhogó hangok.

Hol keresd? Erdők, erdőszélek, mocsarak, füves területek, sivatagok és városok.
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Amerikai uhu

Az amerikai uhu nagyobb, tollfülei és feltűnő fehér torokfoltja van. A kifejlett hím és tojó hasonló, a fiatalok barnásabbak és kevésbé kontrasztosak.

Sávos bagoly

Strix varia

A sávos bagolynak nincs tollfüle, mellén és hasán erős vízszintes, illetve függőleges sávozás látszik.

A tollfül és a fehér torokfolt biztosabb jel, mint a tollazat alapszíne.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojásrakás többnyire december és április között; kotlás 28-37 nap

Tojás és kotlás

A tojó az első tojás lerakása után rendszerint kotlani kezd, a hím pedig táplálékot hord neki.

01 Egy érdekes részlet

A fiókák nem rögtön repülnek el

Az amerikai uhu fiataljai gyakran már körülbelül egy hónapos korukban kimásznak a fészekből. Ilyenkor a talajon vagy az alacsony ágakon mozognak, miközben még nem tudnak biztonságosan repülni.

Ez a viselkedés első látásra veszélyesnek tűnhet, de a szülők továbbra is őrzik és etetik őket. A fiatalok a környezet különböző pontjain szétszóródva kisebb eséllyel vonzzák ugyanoda a ragadozókat, és fokozatosan gyakorolhatják a mászást, az egyensúlyozást, majd a repülést.

02 Egy érdekes részlet

Más madarak fészkének örököse

Az amerikai uhu rendszerint nem épít saját, tartós fészket. Gyakran varjak, hollók, gémek, héják vagy sasok régi gallyfészkeit foglalja el, de faodút, sziklapárkányt, épületet, sőt néha a talajt is használhatja.

A költési időszak alatt a fészek anyaga fokozatosan romlik, ezért ugyanazt a helyet később nem feltétlenül használja újra. Ez a rugalmas fészkelési stratégia hozzájárul ahhoz, hogy a faj sokféle tájon, emberi települések közelében is megéljen.

03 Egy érdekes részlet

A sötétben sem csak a szemére hagyatkozik

Az amerikai uhu előre néző szemei jó térlátást adnak, de a fejét gyakran elfordítja, hogy pontosabban meghatározza a hang forrását. Arckorongja a hangokat a fülnyílások felé tereli, így a zsákmány halk mozgását is érzékelheti.

A vadászatban a tollazat különleges szerkezete is segít: a szárny tollainak széle megtöri a levegő örvényeit, ezért a repülés szokatlanul csendes. Így az egér vagy a patkány sokszor csak akkor veszi észre a közeledő baglyot, amikor már késő menekülnie.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora az amerikai uhu?

Az amerikai uhu testhossza általában 45,7-63,5 centiméter, szárnyfesztávolsága körülbelül 127-152 centiméter. A nőstény rendszerint nagyobb a hímnél: átlagos tömege körülbelül 1,7 kilogramm, míg a hímé nagyjából 1,3 kilogramm. A földrajzi hely és az éghajlat is befolyásolja a méretet, az északi példányok általában robusztusabbak.

Hol él az amerikai uhu?

Az amerikai uhu Észak- és Dél-Amerika nagy területein honos. Északon Alaszkától és Kanada északi vidékeitől indul az elterjedése, dél felé pedig Mexikón, Közép-Amerikán és az Andok térségén át Argentína egyes részeiig ér. Sokféle élőhelyen megél, az erdőktől és mocsaraktól a füves pusztákon át a városi parkokig.

Mit eszik az amerikai uhu?

Tápláléka nagyon változatos. Leggyakrabban egereket, pockokat, patkányokat, nyulakat, mókusokat és más kisebb emlősöket zsákmányol, de madarakat, kígyókat, békákat, halakat, rovarokat és dögöt is fogyaszthat. Erős karmaival a saját testméretét megközelítő zsákmányt is elejtheti, ezért a helyi táplálékkínálat erősen befolyásolja, mit vadászik.

Mikor aktív az amerikai uhu?

Elsősorban alkonyatkor és éjszaka vadászik, de nappal is aktív lehet, főként költés idején vagy akkor, ha könnyen elérhető zsákmányt talál. Gyakran egy kiemelkedő ágról figyel, majd rövid, hangtalan repüléssel csap le. A hidegebb északi területeken a hosszú nyári nappalok miatt a nappali vadászat különösen gyakori lehet.

Milyen fészket használ?

Az amerikai uhu többnyire más madarak régi gallyfészkét foglalja el. Héják, sasok, varjak, hollók és gémek fészkei is megfelelhetnek neki, de faodúban, sziklapárkányon, épület párkányán vagy akár a talajon is költhet. A fészekbe kevés saját anyagot hord, ezért a költési időszak végére gyakran leromlik az állapota.

Hány tojást rak az amerikai uhu?

Egy költésben többnyire 1-3 tojás van, de a helyi körülmények és a táplálék mennyisége miatt ennél nagyobb fészekalj is előfordulhat. A tojó rendszerint az első tojás lerakása után kotlani kezd, ezért a fiókák nem egyszerre kelnek ki. A hím a kotló tojót főként zsákmánnyal látja el, és közben a területet is őrzi.

Mikor hagyják el a fiókák a fészket?

A fiatalok nagyjából 42-49 napos korban hagyják el a fészket, de ekkor még nem önállóak és gyakran nem is repülnek jól. Az ágakon, bokrokon vagy a talajon mozogva várják a szülők etetését. Az első rövidebb repülések körülbelül kilenchetes korban kezdődhetnek, a biztosabb, tartós repüléshez azonban még további hetek gyakorlása szükséges.

Veszélyes lehet az emberre?

Az amerikai uhu általában kerüli az embert, és nem tekinthető ok nélkül támadó fajnak. Fészek vagy már repülni tanuló fióka közelében azonban a szülők védekezően viselkedhetnek, különösen tavasszal és nyáron. Ha egy fiatal bagoly a földön ül, ne vidd el, ne próbáld megfogni, hanem távolodj el, és szükség esetén kérj segítséget madármentőtől.

Ez is érdekelhet

Fotó: brendan.lally · Wikimedia Commons · CC BY 2.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.