A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A hómezők madara
A hóbagoly a sarkvidéki tundra nyílt tájain költ, ahol kevés a magas növényzet és a fa. Fehér tollazata jól illik a havas környezethez, de a sötét mintázatú tojók és fiatalok a kövek és a száraz növényzet között is rejtőzhetnek.A faj különleges alkalmazkodása a tollas lábujj és lábszár: ez hidegben is védi a végtagokat. A hóbagoly…
A lemmingek ritmusa
A hóbagoly költési sikere szorosan összefügg a lemmingek és más kisrágcsálók mennyiségével. Bőséges zsákmány idején több tojást rakhat, és olyan területeken is megjelenhet, ahol más években nem költ.Amikor a zsákmányállatok száma visszaesik, a párok akár a költést is kihagyhatják. A fiatal madarak ilyenkor nagyobb számban indulnak dél felé, ezért egyes teleken a szokásosnál jóval távolabb…
Fiókák a tundra talaján
A hóbagoly nem épít magas fészket: a tojó sekély mélyedést kapar a talajba, gyakran enyhe kiemelkedésen vagy sziklás részen. A fészekhelyről messzire belátható a környék, így a szülők időben észrevehetik a közeledő ragadozót.A fiókák még röpképtelenül elhagyják a fészket, és a tundrán szétszóródva bújnak meg. Ez csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen ragadozó az egész fészekaljat…
Élőhely
Nyílt, sziklás vagy enyhén dombos sarkvidéki tundra
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az északi sarkvidéki tundra Észak-Amerikában és Eurázsiában
A faj a sarkvidéki tundra körül költ Kanadában, az Egyesült Államok alaszkai területein, Grönlandon, Észak-Európában és Oroszországban. Télen egy része délebbre húzódik Észak-Amerikában és Eurázsiában; a déli megjelenések gyakorisága évről évre erősen változik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal és éjjel is vadászhat, ami szokatlan a baglyok között. Gyakran a nyílt tundrán ülőhelyről figyel.
Hogyan él?
A költési időszakon kívül többnyire magányos. A párok nem feltétlenül maradnak együtt egész életükben.
Hogyan mozog?
Elterjedésének északi részén részben vonuló. A fiatalok és a zsákmányhiány miatt délre húzódó madarak nagy távolságokat tehetnek meg.
Mivel táplálkozik?
Fő zsákmánya a lemming, de mezei nyulakat, kisebb madarakat és más kisemlősöket is elejt.
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik, miközben a hím táplálja. Mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében és védelmében.
Ember közelében
A költő madár a fészek közelében támadóan viselkedhet. Tarts távolságot, és ne zavard a földön szétszéledő fiókákat.
Mi veszélyezteti?
A klímaváltozás átalakítja a tundrát és a zsákmányállatok állományát. Ütközések, áramütés és rágcsálóirtó szerek is veszélyeztethetik.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Nincs pontos havi adat
Ritka kóborlóként bukkanhat fel; nyílt pusztákon, szántókon és vizes élőhelyek környékén érdemes keresni.
Február · Nincs pontos havi adat
Nincs megbízható magyarországi havi fenológiai adat; nyílt, fátlan területen, a talajon vagy alacsony kiemelkedésen tűnhet fel.
Március · Nincs pontos havi adat
Magyarországon rendkívül ritka; egy fehér, nagy termetű baglyot nyílt területen észlelve figyeljük meg a sárga szemet és a test sötét rajzolatát.
Április · Nincs pontos havi adat
Rendszeres hazai előfordulása nincs; terepen a nagy, lekerekített fejű, tollfül nélküli bagolyalakot keressük.
Május · Nincs pontos havi adat
A faj Magyarországon nem költ rendszeresen; a nyílt terület fölött alacsonyan repülő, széles szárnyú madarat érdemes alaposan ellenőrizni.
Június · Nincs pontos havi adat
Hazánkban nincs igazolt rendszeres költése; a hóbagoly sarkvidéki költőhelyein ilyenkor a tundrán, talajmélyedésben neveli fiókáit.
Július · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nem jellemző; a fajt nyílt, fátlan területen, gyakran a földön ülve lehet felismerni.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
Ritka kóborlóként fordulhat elő; a sárga szem, a fehér arc és a tollfülek hiánya fontos felismerési bélyeg.
Szeptember · Nincs pontos havi adat
Nincs megbízható havi hazai adat; nagy, fehér vagy erősen sötéten sávozott bagolynál ellenőrizzük a széles szárnyat és a tömzsi testet.
Október · Nincs pontos havi adat
Magyarországon ritka kóborló; nyílt mezőgazdasági területeken és vízpartokon, kiemelkedéseken ülve lehet a legkönnyebben észrevenni.
November · Nincs pontos havi adat
A hazai előfordulás kiszámíthatatlan; a földön vagy kerítésoszlopon ülő, nagy fehér baglyot érdemes távcsővel megvizsgálni.
December · Nincs pontos havi adat
Ritka kóborlóként jelenhet meg, de pontos havi mintázata nem igazolható; nyílt, fátlan területeken keressük.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Hóbagoly
A hóbagoly nagy, zömök bagoly, feje lekerekített, tollfüle nincs, szeme sárga, tollazata fehér, a tojó és a fiatal madár erősen sötéten sávozott lehet. Repüléskor széles, lekerekítettebb szárnya és bagolyszerű, lassúbb röpte látszik.
Gatyás ölyv
Buteo lagopus
A gatyás ölyv ragadozó madár, feje kisebb és csőre horgasabb hatású, szárnya keskenyebb. Gyakran sötét csuklófoltot, világos farkat és a farok végén széles sötét szalagot mutat; lábát tollas „gatyázat” borítja.
Hóbagoly
A hóbagoly jóval nagyobb és feltűnően fehér, sárga szeme és kerek feje van, tollfülei alig láthatók. A nőstény és a fiatal madár teste erősen sötéten sávozott, de az arc világos marad.
Réti fülesbagoly
Asio flammeus
A réti fülesbagoly kisebb, varjúméretű, sárgásbarna alapszínű, sötéten sávozott madár. Szárnya hosszabb és keskenyebb, feje kevésbé kerek, szeme sárga, rövid tollfülei közelről láthatók.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó sekély mélyedést kapar a tundra talajába, és többnyire csak ő kotlik. A hím hordja a táplálékot, amelyet a tojó ad át a fiókáknak.
Fészekben fejlődés
A fiókák vakon és nedvesen kelnek ki, de néhány órán belül sűrű fehér pehelytoll borítja őket. A fészekben töltött idő alatt a tojó melegíti, a hím pedig eteti a családot.
Fészekelhagyás
A fiókák fészekhagyók: a sekély talajmélyedést a röpképesség elérése előtt elhagyják, és a közelben, a növényzet vagy a kövek között rejtőznek.
Első repülés
A fiókák a fészek elhagyása után még hetekig nem tudnak repülni. Először a talajon mozognak, majd fokozatosan sajátítják el a repülést és az önálló vadászatot.
Miért indulnak délre a hóbaglyok?
A hóbaglyok déli megjelenése nem egyszerűen egy pontos menetrend szerint ismétlődő vonulás. A mozgást elsősorban a zsákmány mennyisége, a fiatal madarak aránya és az északi költőhelyeken kialakuló táplálékhiány befolyásolja.
Jó lemminges években sok fióka repül ki, és közülük sokan keresnek új területeket. Így egyes teleken tömegesebb déli beáramlás alakulhat ki, más években viszont alig kerülnek a tundrán kívülre. Ezért a hóbagoly feltűnése délen nem feltétlenül jelenti az állomány tartós terjeszkedését.
A fehér tollazat története
A kifejlett hímek általában világosabbak, míg a tojók és a fiatalok sötétebb mintázatot viselnek. A tollazat életkorral és ivarral összefüggő különbségei segítenek a terepi megfigyelőknek az egyedek felismerésében.
A fehér szín havas környezetben álcázást ad, de önmagában nem teszi láthatatlanná a madarat. A hóbagoly gyakran köveken vagy alacsony kiemelkedéseken ül, és a zsákmányt nem pusztán a színe, hanem a mozdulatlan figyelés és a gyors lecsapás segítségével ejti el.
Vadásszák a tengeri jégen is
A hóbagoly a költési időn kívül sem mindig húzódik délre. Ha északon elegendő táplálék marad, egyes egyedek a sarkvidéki térségben telelnek, és akár a tengeri jég nyílt vízfoltjai közelében is zsákmányolhatnak.
Ez a viselkedés jól mutatja, mennyire rugalmas a faj mozgása. A hóbagoly nem egyetlen telelőhelyhez kötődik, hanem a zsákmány és a jégviszonyok alapján választ vadászterületet. A műholdas jeladások ezért gyakran nagy, nehezen kiszámítható útvonalakat tárnak fel.
Kérdések és válaszok
Hol él a hóbagoly?
A hóbagoly főként az északi sarkvidéki tundrán költ: Észak-Amerikában, Grönlandon, Észak-Európában és Oroszország északi részén. Télen sok példány délebbre húzódik, de néhány madár a sarkvidéken marad. Nyílt területeket választ, például tundrát, tengerpartot, füves pusztát vagy hóval borított mezőt.
Mit eszik a hóbagoly?
Legfontosabb zsákmánya a lemming, amelynek állománya erősen befolyásolja a hóbagoly költési sikerét és mozgását. Emellett más kisemlősöket, kisebb madarakat, parti madarakat, sőt alkalmanként mezei nyulat vagy nagyobb madarat is elejthet. A zsákmány összetétele attól függ, mi érhető el az adott területen.
Vadászik a hóbagoly nappal is?
Igen. A legtöbb bagollyal ellentétben a hóbagoly rendszeresen vadászik nappal is, különösen a sarkvidéki nyár világos időszakában, amikor alig sötétedik be. Gyakran egy alacsony kiemelkedésről figyeli a környéket, majd rövid, erőteljes repüléssel csap le a zsákmányra. Éjjel ugyanígy aktív lehet.
Mikor költ a hóbagoly?
A költés rendszerint május és szeptember között zajlik, de a pontos időzítést a hóolvadás, az időjárás és főként a zsákmány mennyisége befolyásolja. A tojó sekély talajmélyedésbe rakja tojásait, és általában 27–38 napig kotlik. Bőséges táplálék esetén a fészekalj nagyobb lehet.
Hány tojást rak a hóbagoly?
A hóbagoly fészekalja többnyire 5–7 tojásból áll, de kedvező, lemmingekben gazdag években ennél jóval több tojást is rakhat. A tojásokat nem egyszerre, hanem néhány napos különbséggel rakja le, ezért a fiókák fejlettsége eltérő lehet. Táplálékhiányban a költés el is maradhat.
Veszélyes lehet az emberre?
A hóbagoly általában kerüli az embert, de a költő madár a fészek vagy a röpképtelen fiókák közelében határozottan támadhat. Alacsonyan repülve, karmokkal és csőrrel próbálhatja elűzni a betolakodót. Ha ilyen madarat látsz, ne közelíts hozzá, ne tereld és ne próbáld megfogni.
Él hóbagoly Magyarországon?
Magyarországon a hóbagoly ritka kóborló, rendszeresen nem költő faj. Egyes években, főként a zsákmányállatok állományának összeomlása után, délebbre húzódó példányok jelenhetnek meg. A megfigyelését érdemes pontos helyszínnel és fényképpel bejelenteni, de a madarat nem szabad megközelíteni vagy etetni.
Mi fenyegeti a hóbaglyot?
A klímaváltozás átalakítja a tundrát, és közvetve a lemmingek állományát is befolyásolhatja. A madarak ütközhetnek járművekkel és vezetékekkel, áramütést szenvedhetnek, illetve rágcsálóirtó szereknek lehetnek kitéve. A veszélyek erőssége területenként eltér, mert a faj mozgása és állománysűrűsége évről évre változik.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Bill Bouton from San Luis Obispo, CA, USA · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0