Cigányréce

A cigányréce közepesen kistermetű bukóréce, testhossza általában 38–42 centiméter. A pontos testtömegére nincs minden állományra érvényes, megbízható adat. Felismerésében inkább a tollazati bélyegek segítenek: a sötét test, a világos szem, a fehér hasfolt, a fehér alsó farokfedők és a széles fehér szárnycsík együtt jellegzetes megjelenést adnak.

A faj sekély, állóvizű, dús növényzetű vizes élőhelyeket használ. Előfordul halastavakon, természetes mocsarakban, holtágakon és más édesvizeken, ha a nyílt vízfoltokat sás, gyékény vagy hínár tagolja. A keskeny parti növénysávval szegélyezett, túlságosan nyílt vizek általában kevésbé alkalmasak számára, mert kevesebb búvó- és táplálkozóhelyet kínálnak.

Táplálékának jelentős részét növényi eredetű anyagok adják. Magvakat, rügyeket, hajtásokat és vízinövényeket fogyaszt, amelyeket sekély vízben úszva vagy bukva keres. Ezt az étrendet állati eredetű táplálékkal is kiegészítheti, például rovarlárvákkal, csigákkal, apró rákokkal, békákkal és kisebb halakkal. Az arányok évszakonként változhatnak.

Magyarországon a cigányréce tavasszal érkezik vissza, a költés rendszerint májusban kezdődik. A tojó víz közelében, sűrű szegélynövényzetben vagy elgazosodott szigeten épít fészket növényi anyagokból, amelyet pehelytollakkal bélel. Általában 8–12 tojást rak, majd 25–28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók, és kikelésük után hamar követik a tojót.

Igen, a faj állományainak jelentős része vonuló, bár az egyes térségek között különbségek lehetnek. A Magyarországon költő madarak tavasszal március körül térnek vissza, ősszel pedig a Kelet-Mediterráneum, a Fekete-tenger térsége és Törökország felé vonulnak. Átvonuláskor a hazai vizeken megnőhet a jelenléte, majd a madarak novemberig többnyire elhagyják az országot.

A cigányréce nem veszélyes az emberre. Félénk vízimadár, amely rendszerint igyekszik távol maradni a parton mozgó emberektől és a vízi járművektől. Megfigyelésekor érdemes nagy távolságot tartani, kerülni a hangos zajt és nem megközelíteni a fészkelőhelyeket. A zavarás különösen a költési időszakban okozhat gondot, amikor a madaraknak nyugalomra van szükségük.

A legfontosabb veszélyeztető tényezők közé tartozik a sekély, növényzettel tagolt vizes élőhelyek eltűnése és romlása. Gondot okozhat a nem megfelelő tógazdálkodás, a költőhelyek zavarása, a vadászat, az illegális lelövés, valamint az ólomsörét lenyeléséből származó mérgezés. Az idegenhonos növényevő halak, például az amur, a vízinövényzet szerkezetét is kedvezőtlenül változtathatják meg.

Igen, a cigányréce Magyarországon rendszeres fészkelő, emellett átvonuló faj is. Jelentősebb költőhelyei közé tartoznak a halastavak, holtágak és természetes mocsarak, különösen ott, ahol változatos sásos, gyékényes és hínáros növényzet található. A faj hazai állománya természetvédelmi szempontból jelentős, ezért a megfelelő vízszint, a költőhelyek nyugalma és a növényzet megőrzése fontos védelmi feladat.