A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A Sarki Búvár zömök testű, hosszú testtartású vízimadár. Költési tollazatában szürke feje, fekete torka és fekete-fehér mintázatú háta feltűnő, téli ruhája jóval visszafogottabb.
Testhossza 58–73 centiméter, szárnyfesztávolsága 110–130 centiméter. Lába a test hátulsó részén helyezkedik el, ezért szárazföldön ügyetlenül mozog, vízben viszont kiválóan úszik.
Élőhelye
Költőterületén mély, tiszta és halban gazdag édesvizű tavakat keres. Előnyben részesíti azokat a partokat, ahol szigetek, félszigetek vagy más nehezen megközelíthető részek védik a fészket.
A költési időszakon kívül főként védett tengeröblökben és part menti vizeken él, de nagy tavakon, folyókon és víztározókon is megjelenhet.
Táplálkozása
Elsősorban halakat fog, amelyeket a víz alatt, üldözve kap el. Merüléskor a lábával hajtja magát, testét pedig áramvonalasan tartja, így nagyobb távolságot is megtehet a felszín alatt.
Táplálékát alkalmanként rákokkal, puhatestűekkel és vízi rovarokkal egészíti ki. A fiókák eleinte kisebb zsákmányt kapnak, később egyre nagyobb halakat is elfogyasztanak.
Magyarországi előfordulása
Magyarországon a Sarki Búvár nem fészkel, hanem rendszeres, szórványos átvonuló és téli vendég. Leginkább október és május között figyelhető meg a Dunán, a Balatonon, a Tisza-tavon és más nagyobb vízfelületeken.
Rendszerint magányosan vagy kis csapatokban bukkan fel. A be nem fagyó vizeken egyes példányok át is telelhetnek, de a tengeri telelőhelyekhez képest nálunk ritka látvány.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Eurázsia és Észak-Amerika északi vidékei; télen partvidékek
A sarki búvár Eurázsia északi részén, valamint Nyugat-Alaszka térségében költ. Télen az Atlanti-óceán északi és nyugati partvidékén, a Földközi-tenger térségében, továbbá a Csendes-óceán északi partjai mentén tartózkodik; a források országlistái eltérő részletességűek, ezért a térképes felsorolás nem pontos elterjedési poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; táplálékát víz alatti üldözéssel szerzi
Hogyan él?
Költéskor magányos párok; vonuláskor egyedül vagy kis csapatokban
Hogyan mozog?
Erős úszó és merülő; akár két percig is víz alatt maradhat
Mivel táplálkozik?
Főként halak, továbbá rákok, puhatestűek és vízi rovarok
Szaporodás és utódgondozás
A két szülő kotlik és gondozza a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 58–73 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Téli vendégként főként nagyobb, nyílt vizű tavakon, a Dunán és a Balatonon keresd. Többnyire egyedül vagy kisebb csapatban úszik, és gyakran merül halak után.
Február · Telelés
Télen még rendszeresen előfordulhat nagyobb, be nem fagyó vizeken. A vízen alacsonyan ül, majdnem eltűnik a hullámok között, és felbukás előtt hosszabb ideig is merülhet.
Március · Átvonulás
A tavaszi átvonulás idején főként nagyobb tavakon és folyókon figyelhető meg. A még téli tollazatú madár feje és nyaka sötétebb, a torka fehér.
Április · Átvonulás
Átvonulóként látható, gyakran egyesével. A nászruhába vedlő példányokon már megjelenhet a fekete torokfolt és a hát jellegzetes világos mintázata.
Május · Átvonulás
A tavaszi átvonulás végén még előfordulhat, de Magyarországon nem költ. Nagy vízfelületen, távolról is felismerhető a hosszú, egyenes csőréről és mély merüléseiről.
Június · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon ebben az időszakban általában nem figyelhető meg; a faj északi költőterületein nagy, halban gazdag tavakon költ.
Július · Nem jellemző az előfordulása
Hazánkban nyáron rendszerint nincs jelen. A költőterületeken a párok a part közelében vagy kisebb szigeteken kialakított fészkük közelében tartózkodnak.
Augusztus · Nem jellemző az előfordulása
Magyarországon általában nem látható. A fiatal madarak ebben az időszakban még a szüleikkel együtt fejlődnek és tanulnak táplálkozni.
Szeptember · Nem jellemző az előfordulása
A hazai őszi előfordulás többnyire októbertől kezdődik, ezért szeptemberben rendszerint még nem számíthatunk rá.
Október · Átvonulás
Az őszi átvonulás kezdetén jelenhet meg nagyobb tavakon, folyókon és víztározókon. A madarak többnyire magányosan vagy kis csoportokban érkeznek.
November · Telelés
A téli időszakra érkező példányok rendszeresen megállnak a nagyobb, halban gazdag vizeken. Nyugodt víztükrön érdemes keresni, ahol gyakran csak a feje és a háta látszik.
December · Telelés
Téli vendégként főként a Balatonon, a Dunán és más nagyobb vízfelületeken figyelhető meg. A víz alatti üldözés után messze a merülési helyétől bukkanhat fel.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Sarki Búvár
A sarki búvár nagyobb termetű és erősebb testű. Nászruhában fekete a torka, a háta kockás mintázatú, téli tollazatban pedig a feje és a nyaka sötétebb, miközben a torka fehér; a hím és a tojó tollazata hasonló.
Északi búvár
Gavia stellata
Az északi búvár kisebb és karcsúbb, csőre vékonyabb és enyhén felfelé tart. Nászruhában rozsdásvörös a torka, nem fekete, téli tollazatban pedig a feje világosabb és a háta kevésbé kontrasztos.
Sarki Búvár
A sarki búvár kisebb termetű, feje szürkés, csőre keskeny és egyenes. Nászruhában fekete torka és fehér oldalsó foltjai vannak; téli tollazatban a torka fehér, a háta sötét.
Jeges búvár
Gavia immer
A jeges búvár jóval nagyobb és robusztusabb, csőre nagyobb, világosabb és többnyire enyhén felfelé hajló. Nászruhában feje fekete, nyakán széles fekete-fehér mintázat látható; téli tollazatban is nagyobb fejű és erősebb csőrű.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészek rendszerint a víz szélén, szigeten vagy növényzettel benőtt parton készül. A többnyire két tojást a hím és a tojó felváltva költi.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan kelnek ki, rövid időn belül úszni tudnak, és a szülők apró vízi állatokkal, később főként halakkal etetik őket. A család a kikelés után hamar elhagyja a fészek környékét, de a szülők még hetekig gondozzák a fiatalokat.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak hosszú ideig a fészekben: néhány napos korukban a vízbe mennek, és a szülőkkel együtt a költőtavon mozognak.
Repülés
A fiatalok ekkor válnak repülőképessé. Addig főként úszva és merülve követik a szülőket, majd fokozatosan önállósodnak.
Miért merül ilyen ügyesen?
A Sarki Búvár lába messze hátul helyezkedik el, ami szárazföldön hátrányt jelent, úszás közben viszont hatékony hajtóerőt biztosít. A madár teste alacsonyan fekszik a vízen, merüléskor pedig szinte teljesen eltűnhet a felszín alatt.
A faj akár két percig is kibírhat egyetlen merüléssel, miközben halakat üldöz. Ez azért fontos, mert a mély tavakban és a part menti tengervízben a zsákmány gyakran nem közvetlenül a felszín alatt található.
A pár együtt marad a vonuláskor is
A Sarki Búvár költési időszakban magányos, területvédő párokban él. A pár a vízen végzett mozdulatsorokkal, például fejmerítéssel, fröcsköléssel és víz alatti rohanással erősíti a kapcsolatát.
A párok sok esetben a vonulási időszakban és a telelőterületen is együtt maradnak. A költőhelyhez való ragaszkodásuk szintén erős: megfelelő körülmények között ugyanazt a fészkelőhelyet több egymást követő évben használhatják.
A fészek helye a túlélés része
A fészek többnyire közvetlenül a víz közelében, növényi anyagokból készül. A szigeteken és keskeny félszigeteken kialakított fészkelőhelyek előnye, hogy a szárazföldi ragadozók nehezebben érik el őket.
A Sarki Búvár költése ezért érzékeny a vízparti zavarásra. Hajók, helikopterek és a part megközelítése a felnőtteket elriaszthatja a fészektől, ami a tojások kihűléséhez vagy a fiókák fokozott veszélyeztetéséhez vezethet.
Kérdések és válaszok
Fészkel Magyarországon a Sarki Búvár?
Nem. Magyarországon rendszeres, de szórványos átvonuló és téli vendég.
Mikor lehet Magyarországon megfigyelni?
Leggyakrabban október és május között, főként nagyobb tavakon és folyókon.
Mivel táplálkozik?
Elsősorban halakkal, de rákokat, puhatestűeket és vízi rovarokat is fogyaszt.
Mennyi ideig tud a víz alatt maradni?
Akár két percig is, miközben víz alatt üldözi a zsákmányát.
Hol költ a Sarki Búvár?
Északi, mély és halban gazdag édesvizű tavakon, gyakran szigetek vagy félszigetek közelében.
Védett madár Magyarországon?
Igen, Magyarországon védett faj.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Robert Bergman · Wikimedia Commons · Public domain