Barna medve (Ursus arctos) vs. Grizzly medve (Ursus arctos horribilis) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna medve (Ursus arctos) és Grizzly medve (Ursus arctos horribilis)
Barna medve (Ursus arctos)
Ursus arctos
A barna medve az északi félteke egyik legelterjedtebb medvefaja: Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is él. Mindenevő, tápláléka évszakonként változik, a nőstény pedig késleltetett beágyazódással hozza világra bocsait a téli nyugalom idején.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Grizzly medve (Ursus arctos horribilis)
Ursus arctos horribilis
A grizzly medve a barnamedve Észak-Amerikában élő alfaja vagy regionális formája. Mindenevő, többnyire magányos emlős, amely nagy területeket jár be, télen pedig föld alatti üregben vészeli át a táplálékszegény időszakot.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna medve (Ursus arctos) | Grizzly medve (Ursus arctos horribilis) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Ursus arctos | Ursus arctos horribilis |
| Testhossz | Kb. 1,5–2,8 m | Testmérete és tömege élőhelyenként jelentősen változik |
| Farok / egyéb méret | Kb. 6–22 cm | Körülbelül 8–11 cm |
| Testtömeg | Erősen változó; kb. 60–680 kg | A hímek rendszerint nagyobbak; a tömeg tájanként változik |
| Élettartam | Vadon többnyire 20–30 év; fogságban akár 50 év | Vadón többnyire a húszas évei közepéig él |
| Elterjedés | Eurázsia és Észak-Amerika északi, hegyvidéki térségei | Alaszka, Nyugat-Kanada és az Egyesült Államok északnyugati részei |
| Élőhely | Erdők, tundra, hegyvidékek, füves és félsivatagos tájak | Erdők, hegyvidékek, tundrák és folyóvölgyek |
| Táplálkozás | Növények, bogyók, rovarok, halak, dög és kisebb-nagyobb zsákmány | Növények, bogyók, gyökerek, rovarok, halak, dög és kisebb állatok |
| Aktív időszak | Többnyire nappali vagy szürkületi; ember közelében éjszakai is lehet | Többnyire nappal aktív, de helyzettől függően változó |
| Társas élet | Alapvetően magányos; táplálékforrásoknál összegyűlhet | Többnyire magányos; táplálékforrásoknál összegyűlhet |
| Szaporodási idő | Ősszel intenzív táplálkozás; télen nyugalmi időszak | Ősszel hiperfágia, télen hosszú denning időszak |
| Utódfejlődés ideje | Összesen kb. 180–266 nap, késleltetett beágyazódással | Késleltetett beágyazódással együtt körülbelül 235 nap |
| Utódok száma | Általában 1–3 bocs | Általában 1–4 bocs, átlagosan körülbelül 2 |
| Utódgondozás | A nőstény 2–3 évig gondozza a bocsokat | A kölykök rendszerint 18–42 hónapig maradnak az anyjukkal |
| Pihenőhely | Barlang, sziklaüreg, gyökérzug vagy kiásott vacok | Többnyire saját maga ásta, havas vagy természetes üreg |
| Érzékelés | Kiemelkedő szaglás és jó hallás; látása gyengébb | Kiemelkedő szaglás, jó hallás és színlátás |
| Hangadás | Morgás, röfögő hangok, fújás, bőgés és fogcsattogtatás | Morgás, fújtatás, szuszogás és egyéb rövid hangok |
| Mozgás | Talpon jár; rövid távon gyorsan fut és jól úszik | Talpon jár; rövid távon gyors futásra képes |
| Ökológiai szerep | Magokat terjeszt, tetemeket fogyaszt, és szabályozza a zsákmányállatok közösségeit | Magvakat terjeszt, talajt forgat, és dögevőként tápanyagot mozgat |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeres állománya nincs; időnként kóborló egyedek jelennek meg | Magyarországon nincs vadon élő, rendszeres előfordulása |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.