A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Külseje
Az éger-szigonyosbagoly szárnyfesztávolsága általában 33 - 41 milliméter. Elülső szárnyai szürkésbarna alapon sötétebb foltozásúak, ezért a lepke nappal jól beleolvad a kéreg és a száraz növényi részek színeibe.
A faj felismerésében a szárnyminta mellett a hernyó is sokat segít. Az idősebb hernyó fekete és sárgás színű, testén feltűnő, bunkós végű szőrképletekkel.
Élőhelye
Leginkább lombos erdőkben, ligeterdőkben, láperdőkben és erdőszéleken fordul elő. Olyan helyeken érzi jól magát, ahol éger, nyír, bükk, mogyoró, tölgy vagy más lombos fa áll rendelkezésére.
Kertekben és parkokban is megjelenhet, ha közelükben megfelelő tápnövények és idősebb, korhadó farészek találhatók.
Életciklusa
A kifejlett lepkék főként május elejétől július elejéig repülnek, és éjszaka aktívak. A mesterséges fényhez odavonzhatók, ezért lámpázással gyakrabban kerülnek szem elé, mint nappali kereséssel.
A hernyók nyáron fejlődnek, majd rendszerint korhadó fába húzódnak bábozódni. A faj báb alakban telel át, így a következő nemzedék kifejlett lepkéi csak tavasszal jelennek meg.
Táplálkozása
A hernyó többféle lombos fa levelét fogyasztja. Gyakori tápnövénye az éger és a nyír, de bükkön, mogyorón, tölgyön, szilen, fűzön és más lombos növényeken is fejlődhet.
A faj neve az égerre utal, de nem kizárólag ehhez a fához kötődik. Magyarországi megfigyelések szerint tölgyön is élhet, ami jól mutatja tápnövény-választásának rugalmasságát.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európától Törökországon és Oroszországon át Japánig
Az éger-szigonyosbagoly Európa nagy részén, Észak-Spanyolországtól és a Brit-szigetektől a Balkánon és Törökországon át a Kaukázusig és Oroszországig fordul elő. Elterjedési területe kelet felé Dél-Szibérián, a Távol-Keleten, Kínán és a Koreai-félszigeten át Japánig húzódik; az országlista a forrásokban igazolható rendszeres előfordulásokat foglalja össze.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszaka repül, a mesterséges fényhez is odavonzza magát.
Hogyan él?
Magányos lepke; a hímek és a nőstények külön-külön mozognak.
Hogyan mozog?
Rövid távon repül, többnyire a lombos erdők és cserjések közelében.
Mivel táplálkozik?
A hernyó főként éger, nyír, bükk, mogyoró, tölgy és szil leveleit fogyasztja.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a tápnövények közelében rakja le a petéit, utódait nem gondozza.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre. Éjszakai fényforrások közelében lehet megfigyelni.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyét a ligeterdők és láperdők eltűnése veszélyezteti. A puhafás állományok eltávolítása csökkentheti a hernyók tápnövény-kínálatát.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Hernyó, amely madárürüléknek álcázza magát
Az éger-szigonyosbagoly fiatal hernyója első pillantásra nem is tűnik hernyónak. Testtartásával és színével egy madárürülékdarabra emlékeztet, ami a leveleken pihenő növényevő rovart kevésbé feltűnővé teheti.
Ahogy növekszik, az álcázás helyét feltűnő fekete-sárga mintázat veszi át. A bunkós végű szőrképletek ilyenkor már jellegzetesek, és a hernyó könnyebben felismerhető, mint a visszafogott színezetű kifejlett lepke.
Korhadó fában készít bábot
A hernyó fejlődésének végén nem egyszerűen a talaj felszínén vagy egy levél alatt bábozódik. Korhadó, kiszáradt faanyagba húzódik, ahol a bábbölcsőt részben maga alakítja ki.
A bejáratot faanyagdarabokkal zárhatja el, így a rejtett báb kevésbé látható. Ez az életmód azt jelenti, hogy az elhalt ágak és korhadó törzsek eltávolítása nemcsak az erdei szerkezetet változtatja meg, hanem a faj fejlődési helyeit is csökkentheti.
Nem csak égeren él
Acronicta alni neve az égerre utal, a hernyó azonban többféle lombos fát elfogad. Égeren és nyíren gyakran megfigyelhető, de bükk, mogyoró, tölgy, szil és fűz is szerepelhet a tápnövényei között.
Ez a szélesebb növényválasztás segítheti a faj fennmaradását olyan erdőkben is, ahol kevés az éger. Ugyanakkor a megfelelő lombos növények és a bábozáshoz szükséges korhadó faanyag együttese továbbra is fontos az életciklus teljes lefutásához.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a nevét az éger-szigonyosbagoly?
A faj tudományos nevében szereplő alni az éger nemzetség nevére utal. A lepke valóban fogyaszt égerlevelet, de nem kizárólag ezen a fán fejlődik. Hernyója nyíren, bükkön, mogyorón, tölgyön, szilen és fűzön is előfordulhat. A szigonyosbagoly elnevezés az Acronicta nemzetség magyar neve, nem a lepke veszélyességére vagy viselkedésére utal.
Veszélyes az emberre az éger-szigonyosbagoly?
Nem, a kifejlett éger-szigonyosbagoly az emberre nem veszélyes. Nem csíp, nem mar, és nem termel olyan mérget, amely az ember számára jelentős kockázatot jelentene. A hernyó feltűnő szőrei elsősorban a ragadozók elriasztását szolgálják. Megfigyeléskor ne fogdosd feleslegesen, hanem hagyd a növényen, ahol találtad.
Mikor lehet találkozni a kifejlett lepkével?
A faj kifejlett példányai főként május és július között repülnek, Magyarországon is ebben az időszakban érdemes keresni őket. Éjszaka aktívak, és mesterséges fényhez is odavonzhatók. Nappal többnyire nyugodtan ülnek a növényzeten vagy a fatörzseken, ahol szürkésbarna színezetük jól álcázza őket.
Hol él az éger-szigonyosbagoly?
Az éger-szigonyosbagoly Európa nagy részén elterjedt, majd Törökországon, a Kaukázus térségén és Oroszországon át Kelet-Ázsiáig húzódik az elterjedési területe. Lombos erdőkben, ligeterdőkben, láperdőkben, erdőszéleken és cserjésekben él. Parkokban és kertekben is megjelenhet, ha megfelelő tápnövények találhatók a közelben.
Mivel táplálkozik a hernyó?
A hernyó többféle lombos fa levelét fogyasztja. Gyakori tápnövénye az éger és a nyír, de bükkön, mogyorón, tölgyön, szilen és fűzön is megfigyelték. A név ellenére tehát nem kötődik kizárólag az égerhez. A fiatal hernyó madárürülékre emlékeztető külseje, az idősebb pedig fekete-sárga mintázata miatt feltűnőbb.
Hogyan telel át ez a lepke?
Az éger-szigonyosbagoly báb alakban telel át. A kifejlett hernyó rendszerint korhadó, kiszáradt faanyagba húzódik, ott alakít ki bábozódási helyet, majd a báb hónapokon keresztül nyugalomban marad. Tavasszal kel ki belőle a lepke. Emiatt az elhalt ágak és korhadó törzsek megőrzése az erdei élőhelyek fontos része lehet.
Mekkora az éger-szigonyosbagoly?
A kifejlett lepke szárnyfesztávolsága nagyjából 33 - 41 milliméter. Ez a két kiterített szárny együttes szélessége, nem pedig a test hossza. A hím és a nőstény között lehetnek kisebb méret- és mintázatbeli eltérések, de terepen a pontos azonosításhoz a szárnyrajzolat és a lelőhely mellett gyakran fénykép vagy szakirodalmi összevetés is hasznos.
Magyarországon is előfordul?
Igen, az éger-szigonyosbagoly magyarországi előfordulása dokumentált. Hazai adatai különösen a Dunántúl több területéről ismertek, és a faj megfelelő lombos erdőkben, erdőszéleken vagy nedvesebb élőhelyeken kereshető. A helyi gyakorisága változó lehet, ezért egy-egy évben sokkal több vagy kevesebb példány kerülhet elő a fénycsapdázás során.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Dumi · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0